159891. lajstromszámú szabadalom • Kemence főleg üveg gyártásához

11 1598#1 12 tartozó blokkokon. A továbbiakban felhelyezzük a 38 csövek végére a 41 és 42 rögzítődarabokat. Végül könnyedén becsúsztatjuk a 43 hőszabályozó-vezetékeket.és a hozzájuk tartozó hőszigeteléseket a 38 cső belsejébe, majd a csoport legkülső blokkjaira ráhelyezzük a 46 és 47 tűzálló blokkokat. Az így felépített egységek képezik az edényzet fenekét és oldalfait. Azt is megtehetjük, hogy a fenti egységeket nem a „float" edényzet helyén szereljük, hanem valahol máshol, így valamely szerelőcsarnokban. Ekkor úgy járunk el, hogy a blokkokat sorbaállítjuk és a blokkokon áthaladó lyukakon keresztülcsúsztatjuk a 38 csöveket. A blokkokat ráf űzhetjük toválbbá a rögzítőszerkezetiként szolgáló csövekre. A blokkegységek szerelésének egy másik lehetősége az, hogy egy tűzálló blokkot ráöntünk a 38 csőre. Ilyen megoldást kis méreteknél alkalmazunk. Miután a blokkokat és rögzítőelemeket tartalmazó egységeket a szerelőcsarnokban összeszereltük, a fenti egységeket tárolhatjuk. A „float" edényzet szerelésekor azután az egységeket a felhasználási helyre szállíthatjuk, majd itt a fent ismertetett módon kemencefalakat készíthetünk belőlük. A 4. ábrán a 3. ábrán bemutatotthoz hasonló metszet látható. A már szerepelt számok az előzőleg megadott jelentéssel rendelkeznek: ennél az ábránál is megtalálhatjuk az edényzet 31 fémfenekét, a 32 cementréteget, a 34 lyukat, mely a blokkokon halad keresztül, az edényzet 35 oldalfalát, a 37 cementréteget az oldalfalak között, a rögzítőelemként használt 38 csövet, a blokkcsoport külső tagjára helyezett 46 tűzálló blokkot, az olvadt anyagot tartalmazó 48 fürdőt és a 49 üveglapot. Mint a 4. ábrán látható, a 35 oldalfal nincs ráerősítve a 31 fémfenébre. A vázlatosain ábrázolt kompenzációs rendszer (55) veszi fel a tűzálló elemek hőkiterjedése révén keletikező nyomást, melyet a fenti elemek a 35 oldalfalra fejtenek ki. Ilyen nyomáskiegyenlítő rendszerként például valamely rugalmas elemet, így rugót vagy rugós-alátétgyűrűt alkalmazhatunk. A 35 oldalfalat az 56 gyűrű választja el az 55 kompenzációs rendszertől. A rögzítőelemként alkalmazott 38 csövet a vázlatosan ábrázolt 57 rögzítőtag tartja, ez a tag a rögzítőelemet az edényzet 31 fémfenekéhez kapcsolja. A 4. ábra esetében a 48 fürdő hőszabályozó berendezése a 38 csövekben elhelyezett 58 cirkulációs csövekből áll, melyekben víz kering. A fürdő keresztirányú hőmérséklet-gradiensének biztosítására az 58 csövet az 59 bilinccsel láttuk el. Az 59 bilincs hőszigetelő tulajdonságú, s így a bilinccsel szabályozhatjuk az 58 csőben keringő víz és az ónfürdő közötti hőcserét. Az 5. ábra részben hasonló az előzőhöz. Az ábrán egy olyan kapcsolóelem látható, mely a blokkcsoportot az edényzet 31 fémfenekéhez kapcsolja. Ezt a kapcsolóelemet a blokk különböző pontjain helyezhetjük el, így például a blokk közepén. Az ábrán szintén előfordul a 32 cementréteg és a 33 kapcsolódó blokkok. A blokkok közti távolságot a rajz jobb megértése céljából eltúloztuk. Űgyszintén megtalálható a rajzon az olvadt anyagot tartalmazó 48 fürdő, a 49 üveglap, a blokkokon keresztülhatoló 34 lyuk és a rögzítőtagként szolgáló 38 cső. A 34 5 lyuk és a 38 cső keresztmetszete kör. A két szomszédos blokk közé helyezett rögzítőtag a 38 csövet körülölelő 61 bilincsből és a bilincs meghosszabbításának tekinthető 62 kapcsolótalpból áll. A szóbanforgó kapcsolótalp csavarmenettel !0 ellátott vége a 31 edényzet fémfenekébe vágott 64 résben van elhelyezve. A csavarmentes talpvéget a 65 anyacsavarral rögzítjük; a csavar a 66 csavaralátétre szorul rá. A 64 rés enged bizonyos merőleges játékot, azaz az elmozdulás az 15 edényzethez viszonyítva hosszirányban történhet. A fenti kapcsolótag elhelyezésére a két 33 tűzálló blokk egymáshoz csatlakozó falait a 67 réssel látjuk el. A 6. ábra hasonló az 5. ábrához . Ezen az áb-20 ran egy másik kapcsolórendszert láthatunk, mellyel az egységet a 31 fémalaphoz kapcsolhatjuk. A 6. ábrán szintén fel van tüntetve a 32 cementréteg, a két egymáshoz csatlakozó 33 tűz-* álló blokk, az olvadt anyagot tartalmazó 48 für-25 dő, a 49 üveglap, a blokkokon áthaladó 34 lyuk és a tartóelemként szolgáló 38 cső. Az ábrán látható esetben a két egymáshoz kapcsolódó blokk közé helyezett kapcsolótag a 70 kapcsolótalpból áll. Ez a talp a 71 hegesztéssel van a 30 38 cső alsó oldalához rögzítve. A 70 kapcsolótalp meghosszabbítása a 72 talp, melyet a két megfelelő alakú 73 profilidom tart. Ezeket a profilidomokat az edényzet fémfenekéhez hegesztéssel kapcsoljuk. A 70—72 rögzítőrendszer al„5

kalmazása következtében az egység szabadon mozoghat Önmagára merőlegesen. A 7—12 ábrák a 33 tűzálló blokkokban levő 34 lyukak keresztmetszetét és a kapcsolótagokat mutatják be. A 7. ábrán a blokkon áthatoló lyuk és a rögzítő cső keresztmetszete kör, s a rögzítőcső és a blokkban levő lyuk fala között bizonyos hely van. A 8. ábrán ezek a keresztmetszetek négyzetesek; ennél az ábránál szintén van hely a cső körül. A 9. ábrán a blokk könyök-alakú csatornával van ellátva. Ebben az esetben a tűzálló elemeket úgy visszük fel a négyzet-keresztmetszetű csőre, hogy a csövet a blokkhoz képest függőlegesen az „X"-szel jelölt irányban, majd vízszintesen az „Y"-nal jelölt irányban elmozdítjuk. Ez a rögzítési mód akkor előnyös, ha egy csoportból valamely blokkot ka akarunk cserélni, vagy ha a blokkcsoportot a rögzítőcső elmozdítása nélkül akarjuk felszerelni. A 10. ábrán látható blokk esetében a blokkban három lyuk található, a 82, 83 és 84 lyukak; 55 E lyukak keresztmetszete kisebb, mint az előzőekben leírt lyukaké. A 83 és 84 lyukakban nincs rögzítőelem elhelyezve; ezekben a lyukakban valamely hőszabályzó-közeget, így levegőt keringtethetünk. A blokkon keresztülhaladó 82 60 lyukban található a 38 rögzítőcső. Ennél a megoldásnál a blokk felső részének hőszabályozása jobb. A 11. ábrán feltüntetett blokk négyszög-ke-63 resztmetszetű lyukkal van ellátva. A lyukba az 6