159891. lajstromszámú szabadalom • Kemence főleg üveg gyártásához

159891 5 ö lyozni tudjuk, s így a fentiekben leírt, a hőcserélő közeg keringetésére szolgáló lyukban vagy lyukaikban, a lyuk vagy lyukaik hossza mentén nem azonos nagyságú hűtőhatást fejtünk ki. A találmány szerinti eljárás egy egyszerű foganatosítási módjánál hőszabályozásra szolgáló elemként legalább egy darab, valamely rögzítőtagból kialakított vezetéket használunk, mely egyben a folyadék keringetésére is szolgál, s a hőszabályozó vezeték szerepét is betölti. Egy másik foganatosítási mód szerint legalább egy rögzítőtagból kialakított cső tartalmazza a folyadék keringetésére szolgáló hőszabályozó vezetéket. Ez a vezeték kiterjedhet a blokk, vagy a blokkcsoport egész hosszára, vagy annak egy részére. Ha a lyuk, vagy lyukak hossza mentén nem azonos nagyságú hőszabályozást kívánunk biztosítani, akkor a vezetéket készíthetjük hajtű alakúra is. A blokkban, vagy a blokkcsoportban levő lyuk előnyösen valamely csövet tartalmaz, melyben a folyadék kering. A cső — mely a blokk vagy blokkcsoport egészére vagy annak egy részére terjedhet ki — nyílásokkal van ellátva. Ezeken a nyílásokon keresztül bocsájtjuk ki a hőszabályozásra alkalmazott folyadékot. Ha a lyuk, vagy lyukak hossza mentén változó nagyságú hőszabályozást kívánunk biztosítani, akkor a nyílások eloszlása — a cső tengelye mentén tekintve — a blokk, vagy a blokkcsoport külső részétől a középpontig aszerint csökkenhet, hogy mennyivel több hőt kívánunk elvonni a blokk, vagy blokkcsoport középpontjából, mint a szélekről. Emellett az ismertetett perforált cső rendelkezhet legalább egy olyan mozgó taggal, például valamely hüvellyel, mely segítségével a nyílásokon kibocsájtott folyadék mennyiségét szabályozhatjuk. A hőszabályozással szabályozhatjuk a tűzálló blokkok hőmérsékletét, s így viselkedésüket. Sőt, a fenti hőszabályozással feleslegessé tehetjük a kemence hőszabályozó elemeit, vagy csökkenthetjük ezeknek az elemeknek számát. Ennek különösen akkor van nagy jelentősége, ha a kemencét el kell szigetelnünk a külső légtértől, mint például a „float" kemence esetében. Pontosabban, a „float" kemence esetében a szokásosan az üveglap felett elhelyezett hűtőberendezés helyett alkalmazhatjuk az egy vagy több tűzálló blokkban levő lyukakból képzett hőszabályozó rendszert. Ez az elrendezés jelentős előnyökkel rendelkezik az ismertetett felső elhelyezésű hűtőberendezésekkel szemben, mivel ez utóbbi hűtők hűtőhatása — ha el akarunk bizonyos hibákat kerülni az üvegben — csak korlátozott lehet. Ilyen hiba lehet például a hosszirányban kihúzott vékony üveg optikai minősé-! gét rontó csíkozás és húzási csíkozás (szakaszos vonalak). A kis hűtőhatás egyik következménye az, hogy a tűzálló blokkokban jelenlevő üvegszerű fázisból a blokk kemence felé eső felületén cseppek képződnek. Ezek összetétele jelentősen különbözik a gyártott üveg összetételétől. Az így keletkezett cseppek felemelkednek az üveghez és a tűzálló blokkok és az üveglap között finom szálakat képeznek. A blokkokon áthatoló lyukak közül legalább valamelyikben elhelyezett hőszabályozó elemek feleslegessé teszik az ónfürdőbe helyezett külön hőszabályozó elemeket is. A fürdőbe helyezett hőszabályozó elemek hátránya az, hogy az ilyen célra szokásosan használt fémek a korrózióval szemben nem ellenállóak s a fenti elemek elhelyezésére jóval mélyebb fürdőket kell létesítenünk mint különben. Ha a hőszabályozást legalább valamelyik, a blokkon keresztülmenő lyukban elhelyezett hűtőközeggel valósítjuk meg, akkor az ónfürdő hőmérsékletét — mint az alábbiakban kifejtettük — mind kereszt- mind pedig hosszirányban könnyen szabályozhatjuk. Így például rövidebb kemencét alkalmazhatunk. A kemence hossztengelyében levő szomszédos zónákban nagyobb hűtést biztosíthatunk, s így elkerülhető a szélső zónák külön fűtése. Erre az intézkedésre különben feltétlenül szükség lenne, hogy csökkentsük az üveglemez tengelye és oldalai között fennálló hőmérsékletkülönbségeket. Ámbár az egy csoportba tartozó blokkokat egy rögzítőelemre is felszerelhetjük, nyilvánvalóan két vagy több elemet is használhatunk erre a célra. Ebben az esetben az egyes rögzítőelemek keresztmetszete kisebb lehet, mintha egy rögzítőelemet alkalmaznánk. A blokkon keresztülmenő lyukak is kisebbek lehetnek, ennek következtében pedig a blokk kevésbé gyengül meg mechanikusan. Előnyösen a blokkban vagy a blokkokban használatos rögzítőtagok közül legalább egyet valamely profilidomból alakíthatunk ki. A profilidom alakja például „U" lehet, de használhatunk például andráskereszt-alakú idomot is. Ilyen profilidom alkalmazása mellett a blokkban, vagy a blokkokban a profilidom és a lyuk fala között egy vagy több olyan vezeték alakul ki, melyben a folyékony közeg haladhat. E megoldásnál a hőszabályozásra alkalmazott közeg közvetlen érintkezésben lehet a tűzálló blokkal, vagy a tűzálló blokkokkal. A fenti profilidom hozzájárulhat a blokk vagy a blokkok kielégítő rögzítéséhez. Így például egy „U" alakúra kialakított idom jól tartja a téglalap-alakú lyukkal rendelkező blokkokat. Ebben az esetben az „U"-idom alapja nekifeszül a lyuk falának, az „U" szárai pedig a lyuk szomszédos falaival párhuzamosan helyezkednek el. Ilyen módon az idom megakadályozza, hogy a blokk a rögzítőtag körül elforduljon. Mint már kifejtettük, a profilidom helyett valamely csövet is használhatunk rögzítőtagként. A csőnek nem kell feltétlenül perforálva lenni, a hőszabályozásra használt folyadék a csőben úgy is keringhet, hogy nincs közvetlen érintkezésben a tűzálló blokkokkal. Ezt a megoldást akkor alkalmazzuk, ha a hőszabályozásra használt folyadék nem kerülhet érintkezésbe a tűzálló blokkokkal. A fenti kiviteli alak azért is előnyös, mert ha az olvadt fémfürdőt tartalmazó kemencében va-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3