159891. lajstromszámú szabadalom • Kemence főleg üveg gyártásához

159891 5 ö lyozni tudjuk, s így a fentiekben leírt, a hő­cserélő közeg keringetésére szolgáló lyukban vagy lyukaikban, a lyuk vagy lyukaik hossza mentén nem azonos nagyságú hűtőhatást fejtünk ki. A találmány szerinti eljárás egy egyszerű fo­ganatosítási módjánál hőszabályozásra szolgáló elemként legalább egy darab, valamely rögzítő­tagból kialakított vezetéket használunk, mely egyben a folyadék keringetésére is szolgál, s a hőszabályozó vezeték szerepét is betölti. Egy másik foganatosítási mód szerint legalább egy rögzítőtagból kialakított cső tartalmazza a folya­dék keringetésére szolgáló hőszabályozó vezeté­ket. Ez a vezeték kiterjedhet a blokk, vagy a blokkcsoport egész hosszára, vagy annak egy ré­szére. Ha a lyuk, vagy lyukak hossza mentén nem azonos nagyságú hőszabályozást kívánunk biztosítani, akkor a vezetéket készíthetjük hajtű alakúra is. A blokkban, vagy a blokkcsoportban levő lyuk előnyösen valamely csövet tartalmaz, melyben a folyadék kering. A cső — mely a blokk vagy blokkcsoport egészére vagy annak egy részére terjedhet ki — nyílásokkal van ellátva. Ezeken a nyílásokon keresztül bocsájtjuk ki a hőszabá­lyozásra alkalmazott folyadékot. Ha a lyuk, vagy lyukak hossza mentén változó nagyságú hőszabályozást kívánunk biztosítani, akkor a nyílások eloszlása — a cső tengelye mentén te­kintve — a blokk, vagy a blokkcsoport külső részétől a középpontig aszerint csökkenhet, hogy mennyivel több hőt kívánunk elvonni a blokk, vagy blokkcsoport középpontjából, mint a szé­lekről. Emellett az ismertetett perforált cső ren­delkezhet legalább egy olyan mozgó taggal, pél­dául valamely hüvellyel, mely segítségével a nyílásokon kibocsájtott folyadék mennyiségét szabályozhatjuk. A hőszabályozással szabályozhatjuk a tűzálló blokkok hőmérsékletét, s így viselkedésüket. Sőt, a fenti hőszabályozással feleslegessé tehet­jük a kemence hőszabályozó elemeit, vagy csök­kenthetjük ezeknek az elemeknek számát. Ennek különösen akkor van nagy jelentősége, ha a ke­mencét el kell szigetelnünk a külső légtértől, mint például a „float" kemence esetében. Ponto­sabban, a „float" kemence esetében a szokáso­san az üveglap felett elhelyezett hűtőberende­zés helyett alkalmazhatjuk az egy vagy több tűzálló blokkban levő lyukakból képzett hősza­bályozó rendszert. Ez az elrendezés jelentős elő­nyökkel rendelkezik az ismertetett felső elhe­lyezésű hűtőberendezésekkel szemben, mivel ez utóbbi hűtők hűtőhatása — ha el akarunk bizo­nyos hibákat kerülni az üvegben — csak korlá­tozott lehet. Ilyen hiba lehet például a hossz­irányban kihúzott vékony üveg optikai minősé-! gét rontó csíkozás és húzási csíkozás (szakaszos vonalak). A kis hűtőhatás egyik következménye az, hogy a tűzálló blokkokban jelenlevő üveg­szerű fázisból a blokk kemence felé eső felüle­tén cseppek képződnek. Ezek összetétele jelentő­sen különbözik a gyártott üveg összetételétől. Az így keletkezett cseppek felemelkednek az üveg­hez és a tűzálló blokkok és az üveglap között finom szálakat képeznek. A blokkokon áthatoló lyukak közül legalább valamelyikben elhelyezett hőszabályozó elemek feleslegessé teszik az ón­fürdőbe helyezett külön hőszabályozó elemeket is. A fürdőbe helyezett hőszabályozó elemek hát­ránya az, hogy az ilyen célra szokásosan hasz­nált fémek a korrózióval szemben nem ellenál­lóak s a fenti elemek elhelyezésére jóval mé­lyebb fürdőket kell létesítenünk mint különben. Ha a hőszabályozást legalább valamelyik, a blokkon keresztülmenő lyukban elhelyezett hű­tőközeggel valósítjuk meg, akkor az ónfürdő hő­mérsékletét — mint az alábbiakban kifejtettük — mind kereszt- mind pedig hosszirányban könnyen szabályozhatjuk. Így például rövidebb kemencét alkalmazhatunk. A kemence hosszten­gelyében levő szomszédos zónákban nagyobb hűtést biztosíthatunk, s így elkerülhető a szélső zónák külön fűtése. Erre az intézkedésre külön­ben feltétlenül szükség lenne, hogy csökkentsük az üveglemez tengelye és oldalai között fennálló hőmérsékletkülönbségeket. Ámbár az egy csoportba tartozó blokkokat egy rögzítőelemre is felszerelhetjük, nyilvánvalóan két vagy több elemet is használhatunk erre a célra. Ebben az esetben az egyes rögzítőelemek keresztmetszete kisebb lehet, mintha egy rög­zítőelemet alkalmaznánk. A blokkon keresztül­menő lyukak is kisebbek lehetnek, ennek követ­keztében pedig a blokk kevésbé gyengül meg mechanikusan. Előnyösen a blokkban vagy a blokkokban használatos rögzítőtagok közül legalább egyet valamely profilidomból alakíthatunk ki. A pro­filidom alakja például „U" lehet, de használha­tunk például andráskereszt-alakú idomot is. Ilyen profilidom alkalmazása mellett a blokk­ban, vagy a blokkokban a profilidom és a lyuk fala között egy vagy több olyan vezeték alakul ki, melyben a folyékony közeg haladhat. E meg­oldásnál a hőszabályozásra alkalmazott közeg közvetlen érintkezésben lehet a tűzálló blokkal, vagy a tűzálló blokkokkal. A fenti profilidom hozzájárulhat a blokk vagy a blokkok kielégítő rögzítéséhez. Így például egy „U" alakúra ki­alakított idom jól tartja a téglalap-alakú lyuk­kal rendelkező blokkokat. Ebben az esetben az „U"-idom alapja nekifeszül a lyuk falának, az „U" szárai pedig a lyuk szomszédos falaival párhuzamosan helyezkednek el. Ilyen módon az idom megakadályozza, hogy a blokk a rögzítő­tag körül elforduljon. Mint már kifejtettük, a profilidom helyett va­lamely csövet is használhatunk rögzítőtagként. A csőnek nem kell feltétlenül perforálva lenni, a hőszabályozásra használt folyadék a csőben úgy is keringhet, hogy nincs közvetlen érintke­zésben a tűzálló blokkokkal. Ezt a megoldást akkor alkalmazzuk, ha a hőszabályozásra hasz­nált folyadék nem kerülhet érintkezésbe a tűz­álló blokkokkal. A fenti kiviteli alak azért is előnyös, mert ha az olvadt fémfürdőt tartalmazó kemencében va-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom