159884. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyagok kapszulázására
5 159Ö84 ß A találmány szerinti eljárásnál végbemenő kapszulázási folyamatot az alábbiakban közelebbről megvilágítjuk. Az első feltétel az, hogy porított vagy vizes oldat alakjában levő töltőanyag és a kapszulázó szerként felhasználni kívánt polimert megfelelő módon kiválasszuk. A második lépésben a polimerhez a megfelelő szerves oldószert használjuk fel, hogy a polimerből szerves oldószeres oldatot képezzünk. Ezután a töltőanyagot a polimer oldatban diszpergáljuk, majd a kapott diszperziót valamely szervetlen só koncentrált vizes oldatában szuszpendáljuk és így a cseppecskékből szuszpenziót képzünk. A cseppecskék méretét azáltal szabályozhatjuk, hogy a keverési metódust és a komponensek beadagolásmódját megfelelőképpen változtatjuk. A szerves oldószert elpárologtathatjuk csupán a rendszer keverésével, célszerűbb azonban, ha a rendszert olyan csökkentett nyomáson és/vagy felemelt hőmérsékleten kevertetjük, ahol még a cseppecskék nem töredeznek szét. Az előnyös nyomáshatárok 30—500 Hgmm között vannak, míg az előnyös hőmérséklet a felhasznált szervetlen só vizes oldatának forráspontja alatt van. Kívánt esetben ezt a műveletet csökkentett nyomáson és a szobahőmérsékletnél 10 C°-kal alacsonyabb hőmérsékleten kivitelezzük. Ha a rendszert ilyen feltételek mellett kevertetjük, akkor a szuszpendált cseppecskékben levő szerves oldószert elpárologtathatjuk a vizes fázison keresztül, a polimer kiválik és körülveszi a töltőanyagból képzett cseppecskéket, miáltal teljesen gömbszerű kapszulák képződnek. A találmány szerinti eljárással 20 mikrontól 5 mm átmérőig terjedő gömbalakú kapszulák állíthatók elő. Az eljárás során előnyösen felhasználható alapanyagokat a következőkben részletesebben ismertetjük. Ha a találmány szerinti kapszulázási módszerrel vízben jól oldható és hőre érzékeny enzimet kívánunk kapszulázni, akkor cellulózacetát-ftalát, aceton és ammóniumszulfát kombinációját alkalmazzuk. Az enzim enteroszolvens kapszulái cellulózacetát-ftaláttal csaknem 100%-os hozammal állíthatók elő, mivel az enzim acetonban és a koncentrált vizes sóoldatban oldhatatlan, továbbá az acetont még 35 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten is el lehet párologtatni. Ilyen kapszulázási módszer kizárólag a találmány szerint vált lehetővé. Ha a találmány szerinti eljárással poralakú aszpirint kívánunk kapszulázni, akkor a poralakú aszpirin etilcellulóz, tetrahidrofurán és dikáliumhidrogénfoszfát kombinációját használjuk. Az aszpirinnek etilcellulózzal való kapszulázása az azspirin elbomlása nélkül 40 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten lefolytatható. Ez a módszer tehát műszaki szempontból haladottabbnak tekinthető, mint a 3 341416 számú USA szabadalomban leírt módszer, ahol a kapszulázást 80 C° körüli hőmérsékleten végzik. A találmány szerinti eljárás előnyei nyilvánvalók a kis hőállóságú enzimek vagy parfőmök kapszulázása esetén is, mivel a kapszulázást szobahőmérsékleten lehet elvégezni. Emellett a kapszulázási módszer sikeres kivitelezése függetleníthető attól, hogy az alkalmazott töltőanyag hidrofil vagy hidrofob, továbbá a kapszulázás 5 mintegy 100%-os hatásfokkal megvalósítható. Az eljárás lehetővé teszi olyan enzim-tartalmú kapszulák előállítását, amelyekből az enzim csak semleges vagy lúgos közegben szabadul fel, mivel az enteroszolvens bevonat az enzimré-10 szecskéket körülveszi és így megvédi az enzimet a stabilitása szempontjából káros miliőtől. A találmány szerinti eljárás jellemző vonásaihoz tartozik az enzim denaturálódási hőmérséklete alatt lefolytatott kapszulázási lehetőség, 15 amelynek során az enzim nem megy oldatba, így enzim veszteséggel sem kell számolni. A találmány szerinti eljárás további részleteit az alábbi kiviteli példákban ismertetjük: 20 1. példa Pigment-tartalmú kapszulák előállítása: 0,5 g polikarbonátot 20 g dioxánban felol-25 dunk, majd az oldatban 2,1 g gázkormot diszr pergálunk. A képződött diszperziót 90 g ammóniumszulfát 150 ml vízben készített koncentrált vizes oldatában 20 C°-on élénk keverés közben diszpergáljuk. A diszpergálás után a rendszert ?. 30 óra hosszat 50 C°-on tartjuk, majd az oldószert elpárologtatjuk. Ily módon kb. 2 mm-es egyenletes átmérőjű, gázkormot tartalmazó polikarbonát kapszulák képződnek, amelyeket vízzel mosunk, majd megszárítunk. 35 2. példa Vízoldható színezéket tartalmazó kapszulák előállítása: 40 0,5 g kristályibolya és 0,1 g kolloid sziliciumdioxid poralakú keverékét 1 g polivinilkloridnak 20 ml tetrahidrofuránban készített oldatában diszpergálunk. A képződött diszperziót csep-45 pecskék alakjában diszpergáljuk 250 ml 35%-os vizes ammóniumszulfát oldatban. A diszpergálás után a rendszert 40 C°-on 2 óra hosszat melegítjük élénk keverés közben, így az oldószert elpárologtatjuk. Az említett módon 500 50 mikron — 1 mm átmérőjű színezéket tartalmazó polivinilklorid kapszulákhoz _ jutunk. A folyamat során a vizes ammóniumszulfát oldat nem színeződik, így ismételten felhasználható. A kapszula hozam csaknem kvantitatív. 55 O 'ÍJ 3. példa Aszpirin-tartalmú kapszulák előállítása: 2 g 500 mikronnál kisebb szemcseméretű porított aszpirint és 2 g kukoricakeményítőt 26 g olyan benzoics oldatban" diszpergálunk, amely 6,3% etilcellulózt (N-100: Hercules Powder Inc. cég gyártmánya) tartalmaz. A képződött diszper-65 ziót élénk keverés közben 20 C°-on 230 g olyan 3