159871. lajstromszámú szabadalom • Folyékony készítmények gyomirtáshoz

159871 8 vonatkoznak, amelyek meglepő stabilitást mutatnak alacsony hőmérsékleten. Azt (találtuk továbbá, hogy a amuron és 2--klórH2^!6'^diatilHNM(imietoximietil)-iaoetainiliid keverékei ás haisoiníló fokozott oldhatóságot mutatnak, így pl. a két komponens 1:1 ainányú kevarékei aramás ásványolaj frakció-metanol rendszarben rendkívül alacsony zavarosodási ponttal rendelkeznek, tamely jóval a linuron zavarosodás pontja alatt van azonos oldószer rendszeriben. Az alacsony hőmérsékletű sftalbailitasi határok úgy imőrhatők, hogy szabályozható hőmérsékletű hűtőszekrényben imintiáikait tárolunk és ,a mintákat tiszta anyagiból készített kristályokkal beoltjuk, majd pár nap eltelte után a krisitályolk növekedését vagy eltűnését figyeljük. Ha kristályképződés ;nem lép fel, iákkor a kísérletet alacsonyabb hőmérsékleten megismételjük, míg a stabilitási határok megállapíthatók. A különböző rendszerek alacsony hőmérsékleten tanúsított viselkedése gyorsan és egyszerűen mérhető a rendszer zavarosodási pontjának meghatárotaásiával is. A zavarosodási pont az laz egyenisúlyi hömérséklet, amieiynél egy előzőleg átlátszó tiszta oldatból szilárd anyagok először válnak ki. Így pl. 5 °C zavarosodási pontú oldatnál, ha az oldatot 5 °C-ra lehűtjük, az várható, hogy az első szilárd kristályok megjelennek és a telített oldattal egyensúlyban vannak. A gyakorlatban azonban a túlhűtési jelenség kiküszöbölése céljából a zavarosodási pontot rendszerint úgy mérjük, hogy az oldatot tovább hűtjük, míg számottevő mennyiségű kristály gyűlik össze. Majd az oldatot lassan és fokozatosan felmelegítjük, addig a hőmérsékletig, míg a kristályok eltűnése megfigyelhető. Ezt a mérési technikát felhasználva megállapítottuk, hogy a propachlor vagy Imuran oldatai külön-külön magasabb zavarosodási ponttal rendelkeznek, mint az oldatok kombinációi. A találmány szerinti készítmények zavarosodási pontja általában 5 °C vagy ennél alacsonyabb, 'előnyösen 0 °C alatt van. Külön részletezésre nem szorul az, hogy egy meghatározott készítményre vonatkozó stabilitási követelmények változnak a megfelelő évszaktól, amelyben a készítményt előállítják és szállítják, a tervezett tárolási időtartaimtól és a készítmény felhasználásának földrajzi helyzetétől is. Rendszerint körülbelül 5 °C zavarosodási pont elfogadható, míg 'ennél alacsonyabb zavarosodási pontot kell beállítani, a téli szezonban tárolt és szállításra kerülő készítményeknél. A linuron-propaöhlor-old'ószer-rendszernek alacsony hőmérsékleten fennálló stabilitásának igazolása céljából alacsony hőmérsékleten tárolási kísérletieket végeztünk. Ez a kísérlet azonban eltér attól a zavarosodási pont meghatározástól, amelynél az egyensúlyi körülményeket alacsony hőmérsékletű tárolásnál értük el. Az utóbbi zavarosodási pont meghatározásnál inkább a dinamikus jelleget vizsgáltuk és az oldat alacsony hőmérsékletű tárolási kísérleteit a következőiképpen hajtjuk végre: 5 A kísérlet során tisztított ünuronit, pnopaichlort és technikai minőségű „Tri Ciene"-t (technikai minőségű trikláretilánt) használunk. Különböző részarányokban és koncentrációkban linuront, propadhlort és Mnuron-ipropachlor ke-10 véreket tartalmiaizó mintákat hűtőszekrénybe helyezünk. A hőmérsékleteit csökkentjük és az egyes mintákat —5 °C kísérleti toomerisekletre való lehűtés után nyomnyi mennyiségben por alakú hatóanyagokkal oltjuk ibe. Ezakután leg-15 alább 3—4 napig a mintákat ímegfigyeljük abból ia célból, hogy a bekövetkezett kristályosodást megállítsuk. Ka a rendszer hőmérsékletét beoltás után négy napig —4,5 és —5 °C közötti hőmérsékleti tartományban tartjuk, .akkor 2o a következő eredményekhez juitunk: 30 35 40 45 50 60 I. tálblázar t Propachösszes hatóanyag Max. oldhatósági lor-linukoncentráció arány ron részmax. min. linuron proarány stab. 18% ins tab. linuron pachlor 1:0 stab. 18% 20P/o 18—20% 0:1 4% 5% 4—5%, — 11:1 13% 14% 6,-5—7% 6,5—7%* 2:1 30% 31% 10-10,3% 20-20,7% 3:1 2:8%** — >7% >2il% * = A propachlor részaránya alacsony, mivel a kiválasztott részarányok mellett a propachlor koncentrációja a linuron koncentrációhoz képest kötött, ennek folytán pedig a propachlor koncentrációja nem tűnik magasnaík, ha a készítmény instabillá válik. Ennek ellenére még 1:1 arányú keveréknél is a kombinációban a linuron oldhatósága 30%-kal növelhető. A fenti adatok azt is mutatják, hogy a 3:1 arányú keverék oldatának linuron tartalma 40%-kal is emelhatö, ;a propachtormentes rendszerhez képest. ** = A kísérletben alkalmazott legnagyobb koncentcáció 3:/l arányú keveréknél. A találmány szerinti készítmények különböző, főként tengeri, cirok és szójabab termőföldeken gyomok szelektív kipusztítására használhatók. A készítményeket hektáronként 1—6 kg 55 adagaban alkalmazzuk. Az adag egzakt részaránya a terménytől, a talaj típusától, a klímaviszonyoktól és a pusztítandó gyomnövény jellegétől függ. A gyomirtókezelés kiterjed mind a széleslevelű gyomokra, mind a fűfélékre. A pontos adag nagyságát külön kísérletekben a szokásos módon lehet meghatározni. A következő példák a találmány szerinti ké-85 szítményak előállításét és felhasználását szem-4