159864. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kétkomponensű, nagy ellenállóképességű korrozióvédő bevonóanyagok előállítására

3 159864 4 klorid használatát, kis rétegvastagságú lakk, il­letve organoszol, vagy plasztiszol formájában (970 138, 1 055 727, 1 056 762 sz. NSZK szabadal­mak; 1 110 694 sz. francia szabadalom, 2 748 095 sz. US szabadalom, 352 417 sz. olasz szabadalom). A találmány szerinti eljárással előállított be­vonóanyag egyik komponense valamely keton­ban vagy észterben, célszerűen ciklohexanonban oldott polivinilklorid és valamely aromás szén­hidrogénbén (pl. toluol), észterben (pl. butilaee­tát), ketonban (pl. aceton, metil-etil-keton) vagy ilyenek elegyében oldott epoxigyanta. E kompo­nens szárazanyagban 15—35% polivinilkloridot és 10—20% epoxigyantát tartalmaz. A bevonóanyag másik komponense térhálósító < anyagot, fováíblbá pigmentet, tlölítőasnyiagot és lada­lékanyagokat tartalmaz szerves oldószeres (pl. alifás vagy aromás keton, aromás szénhidrogén, észter) oldatban, illetve szuszpenzióban. A két komponenst elkülönítve kell tárolni, s csak felhasználás előtt elegyíthetők. Polivinilkloridként a kereskedelemben kapha­tó — általában 25 000—80 000 közötti molekula­súlyú — termékek alkalmazhatók. Epoxigyanta­ként általában folyékony vagy szilárd diepoxi­dokat (pl. Epikote 828, 1001, 1004; Eporezit F 17, K 4, KK 4) használunk, egyes esetekben olyant is, amely a viszkozitás csökkentésére legfeljebb 10% monoepoxidot is tartalmaz (pl. Eporezit F 22). Térhálósító, anyagként oligo- és poliamido­-aminokat (pl. Versamid 115, 125, 140; TH—3, TH—6), alifás savanhidrideket és általában Le­wis savakat (pl. bórtrifluorid) használunk. 50 °C felett keményedő bevonóanyagok előállításához térhálósító anyagként amingyantákat (pl. mel­amingyanta) is alkalmazhatunk. A térhálósító anyag szükséges mennyisége az epoxigyanta tar­tatom alajpjíán száimífendló ki. A térthlálióisító anya­got a megfelelő oldószerben (a poliamido-amino­kat pl. toluolban) oldjuk. A térhálósító anyagot tartalmazó komponens­be pigment és töltőanyag (pl. vasoxidok, titán­dioxid, lithopon, súlypát, talkum, organofil, ben­tonit, szerves pigment, cink- és alumíniumpor stb.) adagolható. Ugyanezen komponenshez ada­lékanyagként szilikonofej oldatát, hidrotonmál kovasavat, antivegetatív anyagot (pl. kátrány, rézszulfátból és cinkporból előállított réz (I)­-oxid, szerves ón-, réz-és higany-vegyületek, an­tifouling paszta), korróziós, inhibitorokat (pl. cinktetraoxikromát, ólommínium, cinkfoszfát), toMáibbá ia foefvoiiia<ndó felület: párnás volta esetén jó eloszlatást és tapadást biztosító anyagot (pl. Golorol Aquasorb) adhatunk. A pigmentáltság mértékének és az alkalmazott pigment összeté­telnek megfelelő megválasztásával korróziógátló alapozók vagy különböző színű fedőbevonatok készíthetők. Alapozó bevonóanyag előállítása esetén e komponenshez a száradás meggyorsítá­sára 5%-ig terjedő mennyiségben nitrocellulóz oldata is keverhető. A két komponenst felhasználás előtt elegyít­jük és az így kapott bevonóanyag ismert mód­szernél fém-, fia-, műanyag-, beton- stb. felületre 2—3 rétegben felvíve kiváló korrózióvédő be-5 vonatot ad. A talámány szerinti bevonóanyagok különösen alkalmasak szélsőséges korróziós behatásoknak kitett felületek (pl. hajótestek, zsiliprendszerek, stb.) bevonására. A bevonóanyagokból — visz-10 kózitásúktöl függően — 50—120 mikron közötti vastagságú réteg vihető fel a hagyományos fel­hordási módszerek alkalmazásával. A találmány szerinti eljárással előállított be­vonóanyagok és az azokból képzett bevonatok 15 f ontosabb előnyei a következők: — a bevonat kevés, vastag, jól védő rétegben vihető fel bármilyen szerkezeti anyagból készült tárgy felületére; 20 — a képzett bevonatrendszer mechanikai és kémiai ellenálló képessége és ezáltal korrózió­védő hatása kiemelkedően jó, ennek folytán elő­nyösen alkalmazható szélsőséges korróziós ha­tásoknak kitett tárgyak felületének megóvására; 25 — a gyors száradás folytán a bevonás átfutási ideje rövid, költsége alacsony; — a bevonat külleme esztétikailag kifogásta­lan, a felhasználás körülményei között hosszú ideig változatlan marad. 30 A találmány szerinti eljárás kivitelezését a kö­vetkező példák szemléltetik: Általános példa: A bevonóanyagok előállításá­„. nak általános menete a következő: 35 60 °C-on erőteljes keveréssel a polivinilklori­dot ciklohexanonban oldjuk. Az oldathoz lehű­tés után epoxigyanta szerves oldószeres oldatát • elegyítjük. Ez az egyik komponens. A másik^komponens előállítása céljából, a tér­hálósító anyag szerves oldószeres oldatához, Szi­likonolaj oldatot adunk, majd ebben bedörzsö­léstsel pigmentet, töltőanyagot, adalékanyagot; antivegetatív anyagot, korróziós inhibitort osz-45 latunk el. A két komponenst felhasználás előtt elegyítjük. Az előbbi általános eljárás szerinti különféle összetételű példákat az alábbiakban táblázatosan mutatjuk be (mennyiségek súlyrészben). 50 Első komponens előállítása 12345 Polivinilklorid Import 27 000 mólsúlyú 35 — — — — DanuvilSö — 15 — 20 — 60 Danuvil 60 — — 15 — 15 Epoxigyanta 6<> Epikote MM — — — 15 — 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom