159863. lajstromszámú szabadalom • Kártevőirtószer
159863 8 10,2 rész 96%-os kénsavat hűtés közben 44,9 rész vízzel hígítunk, majd keverés közben hozzáadunk 23,6 rész 2-(szek.butil-metilamino)-fenil-N-metilkarbamátot; azonnal a savanyú szulfát tiszta oldatát kapjuk. Készítmény-előállítási példák. Porozószer. Valamely találmány szerinti hatóanyagot ugyanolyan súlyú precipitált kovasavval finomra összeőrlünk. A kapott keverékből kaolinnal vagy talkummal való hígítás útján előnyösen 1—6% hatóanyagtartalmú porozószereket állíthatunk elő. Permetezőpor. Permetezőpor előállítása céljából pl. az alábbi aikotóanylagdkiat keverjük össze és finoman öszsízeőnöiljülk: 50 rész valamely e találmány szerinti hatóanyag 2(0 rész „Hásil" (n)agy aászOTbeáüiáképessógű kovasav) 25 rész Bolus alba (kaolin) 3,5 rész p-terc.oxilfenil és etilénoxid kondenzációs terméke 1,5 rész l-benzil-2-sztearil-benzimidazol-6,3'-diszulfonsavas nátrium. Emulziós-koncentrátum. Jól oldódó hatóanyagokkal emulzió-koncentrátumok is készíthetők az alábbi előírás szerint: 20 rész hatóanyagot, 70 rész xilolt és 10 rész valamely alkilfenol és etilénoxid reakciótermékének keverékét kalcium-dodecilbenzolszulfonáttal jól összekeverjük egymással. Ebből a keverékből vízzel való hígítás útján a kívánt koncentrációjú, permetezésre kész emulzió készíthető. Alkalmazási példák. 1. példa. Hatás moszkító-nőstények (Aedes aegypti) ellen. a) Koncentráció-kísérlet. 11 cm átmérőjű, Petri-csészékben moszkítónőstényeket 6 órai időtartamra kiteszünk a vizsgálandó készítmény hatásának. A csésze fenekére 1 ml acetonos oldatban visszük be a hatóanyagot, majd 1 óra hosszat szárítjuk. 1000, 100, 10 és 1 mg/liter koncentrációjú hatóanyagoldatokat alkalmaztunk, ami csészénkint 1 mg, 0,1. mg, 0,01 mg, ill. 0,001 mg hatóanyagmennyiségnek felel meg (csészénkint 1 mg megközelítőleg megfelel 1 g/9,4 m2 hatóanyagmennyiségnek). A szúnyogokat jéggel lehűtjük és egy-egy csészében 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 tíz szúnyogot teszünk. Minden egyes koncentrációval négy párhuzamos kísérletet végeztünk. A kísérletek eredményét 45, 90 és 360 perc múlva értékeltük. b) Idő-kísérlet: a minimális kitételei idő meghatározása. 1,9 ml acetonos hatóanyag-oldatot (koncentráció: 1000 mg/liter) egyenletesen elosztunk egy 10X19 cm méretű szűrőpapíron. Megszárítás után a papírt összesodorjuk és egy kémcsőbe helyezzük, amelybe 10, előzetesen széndioxiddal rövid időre elkábított moszkító-nőstényt helyezünk, majd a kémcsövet lezárjuk. 2, 4, 8, 16, 32, 60 vagy 120 perc kitételi idő után a szúnyogokat ismét elkábítjuk rövid időre, majd egy táplálékot (mézes víz) tartalmazó tiszta Petri-csészébe helyezzük őket. A kísérlet eredményeit 24 óra múlva értékeljük; minimális kitételi időnek azt az időtartamot vesszük, amelynél még a szúnyogok 100%-os elhullása figyelhető meg. A fent ismertetett két kísérletből az alábbi eredmények adódnak: Vegyület sz. Teljes elhullás íhatóanyagmennyiségnél (Lc 100) idő után Minimális kitételi idő 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 mg/csésze mg/csésze mg/csésze mg/csésze mg/csésze mg/csésze mg/csésze mg/csésze 45 perc 45 perc 90 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 16 perc 16 perc 16 perc 8 perc 8 perc 8 perc 8 perc 8 perc 2. példa. Hatás vérszívó poloskák (Rhodnius prolixus) ellen. Az 1. példa a) bekezdésében ismertetett kísérleti elrendezést alkalmazzuk. A Petri-csésze hatóanyaggal való kezelés után 10 db 3. lárvaállapotú (L—3) poloskát helyezünk 24 órára a készülékbe. A csésze fenekére felvitt hatóanyag hatását 45, 90, 360 perc, 6 óra és 24 óra elteltével értékeljük. Mindegyik koncentrációval két párhuzamos kísérletet végeztünk. Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Vegyület Teljes elhullás (Lc 100) sz. hatóanyagmennyiségnél idő után 0,01 mg/csésze 0,01 mg/csésze 0,01 mg/csésze 0,01 mg/csésze 0,01 mg/csész© 360 perc 45 perc 90 perc 360 perc 360 perc 4
