159860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás regenerált cellulózszálak előállítására

159860 8 kor is a a fél-maximum szöge, azaz a mért in­terferenciái v hosszúsága fokokban kifejezve fél-maximális intenzitásnál a háttér-intenzitás javításba vétele után. Ezt a módszert ismerteti például W. G. Berl {"Physical Methods in Chemical Analysis", 1. kötet, New York 1950, Academic Press). A találmány szerinti szálakat, továbbá egyes szálakat az 1. és 2. csoportból megvizsgáltunk a fent vázolt módszerrel, és a 3. ábrán bemu­tatjuk az 1. és 2. csoportbeli „A", illetve „C" szálak és a találmány szerinti „D", „E" és ,,F" szálak röntgendiagramjait. Ezekből kitűnik, hogy a (002) reflexió ívhosszúsága növekszik az 1. csoportbeli száltól a találmány szerinti szálakig, amikor is az x, y, z, z' és z" nyílás­szögek (nincsenek feltüntetve) durván megfelel­nek a 2a szögnek. Az z, y, z, z' és z" szögek közötti különbsé­gek világosabban láthatók, ha a 2a szöget a (002) ív fotometrikus intenzitásgörbéjén mér­jük, amikor is a a mért interferenciaív szög­hosszúsága fokokban fél-maximális intenzitás­sal. Az orientációs szögeket az 1., 2. és talál­mány szerinti szálakra a következő 1. táblá­zatban közöljük. 1. táblázat Lúgálló regenerált cellulózszálak Orientációs szög 1. csoport (A szál) 20—25° 2. csoport (C szál) 28—34° Találmány szerinti (D, E, F szálak 35—47° Az 1. táblázatban közölt eredményebői kitű­nik, hogy a találmány szerinti szálaknak na­gyobb az orientációs szöge, mint az 1. és 2. csoportbeli szálaké, ennélfogva a találmány szerinti szálak esetében nagyobb a fibrillák közepes elhajlása a szálak tengelyéhez képest. Ez világosan kitűnik az 1., 2., 3. csoportbeli szálak és a pamut szerkezetét, nevezetesen •-< fibrillák elhajlását mutató 2a, 2b, 2c, 2c', 2c'' és 2p ábrákból. A találmány szerinti eljárással készült szá­laknak a 35°-ot meghaladó orientációs szögük mellett a rendezettségi foka is kb. 0,42—0,48. A rendezettségi fok egyenesen arányos a szá­lakat alkotó kristályos részecskék összegével. Számos módszer ismeretes textilanyagok ren­dezettségi fokának mérésére. Az 1., 2. és 3. cso­portbeli szálakra használt módszer leírva talál­ható C. Legrand cikkében [Bull. Institut Tex­tile de France, 519—530 (1966)]. E módszer sze­rint egy röntgencsőből széttartó röntgensuga­rak esnek (szobahőmérsékleten és közepes pá­ratartalomnál) kb. 350 mg, kb. 30 mikron hosz­szúságúra felvágott szálnak 2 mm vastagra ösz­szepréselt rétegére, amely egy goniometer kö­zéppontjában kb. 24 x 13 mm nagyságú négy­szögletes forgó felületen van elhelyezve. A su-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 gárnyaláb fókuszt a gpniometrikus körön levő résre esik, emögött egy mérőfej van elhelyez­ve, és a rés és a mérőfej kétszer olyan szög­sebességgel mozog a goniometrikus kör men­tén, mint a felaprított szálakat tartó forgó fe­lület szögsebessége. A rendezettségi fokot csupán a kapott gör­bék maximális intenzitásának tartományában számítjuk ki, azaz a (101) és (002) kristályzó­náknak megfelelő 2a — 14—-26°-nál. A kapott görbék a 4. ábrán láthatók. A rendezettségi Tc fok hozzávetőleges mértékét a ——. -—— hánya-T-c+T-d . dósból kapjuk, ahol Tc a kristályzónáknak meg­felelő terület, és Td az amorf zónának megfe­lelő terület. A 2. táblázatban összehasonlítjuk a találmány szerint készült szálakat ismert szálakkal. 2. táblázat Lúgálló regenerált cellulózszálak Rendezett­ségi fok 1. csoport (A szál) 2. csoport (C szál) Találmány szerinti csoport (D, E, F szálak) 0,42-0,40--0,47 -0,42 0,42—0,48 Ezekből az eredményekből kitűnik, hogy a p, E és F szálak rendezettségi foka nagyobb a C szálénál, és hozzávetőleg egyenlő az A szá­léval. Továbbá láthatjuk, hogy D, E és F szá­laknak kis orientáltságuk (és nagy orientációs szögük) ellenére nagy a rendezettségi fokuk, hasonló az A száléhoz. Ezek az eredmények jobban kitűnnek a 3. táblázatból, amelyben egyesítettük az 1. és a 2. táblázatban közölt orientációs szög és rendezettségi fok értékeket. 3. táblázat Lúgálló regenerált cellulóz szálak Orientációs szög Rende­zettségi fok 1. csoport (A szál) 2. csoport (C szál Találmány szerinti csoport (D, E, F szálak) 20—25° 0,42—0,47 28—34° 0,40—0,42 35—47° 0,42—0,4 Az eddig gyártott lúgálló szálaknak vagy a rendezettségük volt nagy az orientációs szögük terhére, mint az 1. csoportbeli A szál esetében, vagy az orientációs szögük volt nagyobb a rendezettségi fokuk terhére, mint a 2. csoport­beli C szál esetében. Eszerint találmányunk 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom