159860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás regenerált cellulózszálak előállítására

i5mm 23 24 körülmények között, mint az 1. példában, de változtatva az első és a második nyújtás mér­tékét és ennek folytán az egész nyújtást is. A szálakat függőlegesen képeztük cső nél­kül, átbocsátottuk a fürdő 20 cm-es szakaszán, és a fürdő elhagyásakor, amikor még képtele­nek voltak önmagukat tartani, érintőlegesen felvettük egy félig a fürdőbe merülő henger­re, amely a szálakat lassan kivitte a fürdőből. Amikor bizonyos távolságot tettek meg a hen­ger kiemelkedő részén, a koaguláció kellően előrehaladt ahhoz, hogy a szálak a levegőn önmagukat tartani tudjuk, és alávethetők le­hessenek az első nyújtási műveletnek. A hasz­nált függőleges szálképző készülék lényegében azonos volt a 3 139 467 számú amerikai szaba­dalomban leírttal. A fürdőt elhagyó szálak y­értéke kb. 50 volt. A szálak ezután rögzített vezetők között egy sorozat éles sarkon és egy szellőzött pályán haladtak át, miközben 45, 50, 60, 60, 65, illet­ve 45%-os első nyújtásnak voltak kitéve; eköz­ben kisajtolódott belőlük a rájuk tapadt sa­vas folyadék, és teljesen eltávozott az elraga­dott fürdőfolyadék. Az ezután a szálakból ki­sajtolt folyadék gyakorlatilag teljesen a szá­lak belsejéből származott. Az utolsó vezetőnél a folyadék savtartalma 7—7,5 g/liter volt. Ugyanott a gél állapotban levő szálak y-érté­ke 33—35 és gélduzzadása 6—6,5 volt. Ezután a szálakat levegőben és minden kül­ső folyadék behatása nélkül alávetettük 7,11,2, 38, 60 és 90%-os második nyújtásnak, úgy-10 15 30 25 hogy az összes nyújtás 45, 60, 80, 120, 165, il­letve 175% lett. A második nyújtás után a szálak y-indexe (y2 ) 18—22 volt. A második nyújtás után a szálakat 11—12 %-kal rövidülni hagytuk egy 0,5 g/liter kén­savat tartalmazó 20°C-os relaxáló fürdőben, majd a regenerálást befejeztük egy 10% kén­savat és 20% nátriumszulfátot tartalmazó für­dőben. A szálak sebessége a szálképző gép végén 10, 11,1, 12,5, 15,2, 18,4, illetve 19 m/min volt. A szokásos befejező kezelések után kapott szálaknak a 10. táblázatban közölt jellemző tu­lajdonságai voltak, A táblázatban összehasonlí­tásképpen feltüntettük a D szál (1. példa) tu­lajdonságait is. A 16. táblázatból jól láthatjuk a találmány szerinti lúgálló szálak változatos tulajdonsá­gait, különösen a nyúlás és hurokszilárdság tekintetében, ennek ellenére azonban valameny­nyi szálnak nagy a munkaszorzata, viszonylag nagy a nedves modulusza, és kitűnően ellen­állnak a fibrillációnak. Ugyancsak kitűnik a 16. táblázatból, hogy a D, E, F, G, H, I és J szálakból készült vágott szálak igen alkalmasak keverésre akár számos 30 műszállal, akár gyapjúval vagy pamuttal, mint­hogy szilárdsági és nyúlási sajátságaik igen szé­les területre kiterjednek, miközben a hurokszi­lárdságuk állandóan ugyanazon a magas szin­ten marad. 16. táblázat 3. csoport. Jelen találmány szerinti szálak Példa: Szálak jele Első nyújtás, % Második nyújtás, % összes nyújtás, % Titer, den. Szilárdság szárazon p/den. Nyúlás szárazon, % Szilárdság nedvesen p/den. Nyúlás nedvesen, % Munkaszorzat (szilárdság x nyúlás) kondicionáltan nedvesen Hurokszilárdság, p/den. Nedves modulusz (nyúlás % 0,5 g/den. terhelésnél) Nedves modulusz 5%-os nátronlúg behatása után (nyúlás % 0,5 p/den. terhelésnél) Orientációs szög Rendezettségi fok Vízfiltrációs szám Színeződés index F G H E I D J 45 50 60 60 65 60 45 0 7 11,2 38 60 80 90 45 60 80 120 165 188 175 3 2,7 2,4 2 1,6 1,5 1,5 3,8 4,2 4,7 5,1 5,8 6,2 6,5 30 26 21 18 17,5 16,6 14,5 2,8 3,2 3,6 4,2 4,6 5 5,5 40 33 27 22 19 18,2 16 114 109 98 9,1 101 102 94 112 105 97 92 87 90 88 2,1 1,8 1,7 1,7 1,6 1,4 1,2 4,5 3,7 3,2 2,8 2,4 2,2 7 5,5 4,7 3,9 3,4 3,1 2,9 :7 — 45 43 — 42 37 0,42 — 0,43 0,46 •— 0,48 0,48 3 4 4 6 10 10 10 1,2 1,15 1,15 1,1 1,15 1,1 1,1 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom