159851. lajstromszámú szabadalom • Eljárás akrilát-butadién alapú kötőanyag előállítására

159851 6 Az emulgátor célszerűen nem ionos természetű pl. polietilénoxid-alkilariléter és a monomerekhez viszonyított aránya 2—4%. A ß~ -hidroxialkdlafcrilát célszerű -aránya a monomerekhez viszonyítva 5—15%. A vízoldódó ikatalizátor pl. ammóniumperszulfát vagy hidrogénperoxid és aránya a monomerékihez 0,3—1%. A reakció sebességének gyorsítására a katalizátorhoz viszonyítva 0,1— 0,5% nátriumbiszulfit, nátriumtioszulfát, stb. redox rendszert használhatunk. Az így nyert vizes diszperziót összekeverjük polibutadién alapú kopolimerrel, pl. 25% stirolt és 75%, butadién (Buna S) vagy 10% akrilnitril és 90% butadiént (Buna SE) tartalmazó vizes diszperziója kopolimerrel és ebben szárazanyagra viszonyítva 2—4% kenet adagolunk ill. bedörzsölünk. A szálon keletkezett film hő hatására a vázolt reakciómechanizmus szerint kondenzálódik. Alkalmazhatók még töltőanyagok mint kréta, báriumszulfát, stb. valamint szervetlen és szerves pigmentek. Az alantiakban kivitelezési példákat ismertetünk azzal, hogy találmányunk ezekre nem korlátozódik. A felhasználásra kerülő anyagok, azok menynyiségi és minőségi arányai és az alkalmazandó reakciókörülmények a fentebb leírt keretek között messzemenően változtathatók, a kopolimerizáció végezhető szakaszosan vagy folyamatosan, a monomerek adagolása történhet egyszerre vagy folyamatosan. Kivitelezési példák: sr butadién stirol kopolimer latexet pl. Buna S (szárazanyaga kb. 50 sr) és ebbe a keverékbe bedörzsölünk 4 sr kénport. Alkalmazásánál, a víz elpárolgása után visszamaradó filmben 5 levő két funkciós csoport a /?-hidroxietilakrilát és a keletkezett mérkaptán 100 °C-nál magasabb hőmérsékleten, célszerűen 110—150 °C-víz kilépése mellett kondenzálódnak és egységes makromolelkuláris szerikezet alakul ki. 10 2. példa: Az 1. példában leírtaik szerint járunk el azzal az eltéréssel, hogy a kopolimerizációt nem 15 nyomás ailatt, hanem atm. nyomáson végezzük 2—4 elméleti tányéros visszafolyó hűtő mellett, vagy folyamatosan csőreaktorban, esetleg kaszkád rendszerben kapcsolt készülékekben, a reagálatlan monomereket folyamatosan desztillá-20 ló oszlopban vagy filmbepárlóban távolítjuk el. 3. példa: 25 Az 1. vagy 2. példákban leírtak szerint járunk el azzal az eltéréssel, hogy a monomerek aránya 150 sr butilakrilát, 50 sr etilakrilát, 150 sr butilakrilát, 40 sr /?-hidroxietilakrilát, 100 sr stirol, 60 sr dibutilmaleinát. 30 4. példa: Az 1—4. példában leírtak szerint készült 35 termékbe a szárazanyagra viszonyítva 50 sr krétát, 5 sr okikert keverünk be. E termék fő felhasználási területe az appretálás. 1. példa: 600 sr ioncserélt vízben keverés mellett oldunk 12 sr nem ionos emulgátort (pl. Lissapol NX) és 5 sr nátriumpirofoszfátot, mely pufferként működik, majd 0,6 sr ammóniumperszulfátot és 0,1 sr nátriumtioszulfátot. Ebben az oldatban, intenzív keverés mellett emulgálunk 100 sr metilmetakrilátot, 200 sr etilakrilátot 45 sr i^-hidroxietilakrilátot és 150 sr butilakrilátot. Az elegyet 60 percig 65 °C-on előkondenzáljuk majd 86—88 °C-ra melegítjük, amikor is megindul az exoterm reakció. Ha zárt rendszerben kopolimerizálunk, külső hűtéssel gondoskodunk arról, hogy a nyomás ne emelkedjék 2 atm. fölé, ami 92—94 °C-on belső hőmérsékletnek felel meg. Ezt a hőmérsékletet kb. 40—60 perc alatt érjük el. Amikor a nyomás és a hőmérséklet csökkenni kezd, beadagolunk 0,6 sr ammóniumperszulfátot és 0,1 sr nátriumtioszulfátot kevés vízben oldva, esetleg külső fűtéssel gondoskodunk arról, hogy a hőmérséklet elérje a 96—98 °C-ot, amikoris a kopolimerizáció befejeződik. A reagálatlan monomereket vízgőzdesztiUációval eltávolítjuk. Az így keletkezett kopolimer 100 sr-hez (ebben kb. 41 sr a szárazanyag) hozzáadunk 100 40 5. példa: Az 1—4. példákban leírtak szerint járunk el azzal az eltéréssel, hogy a butadien-stirol kopolimer latex helyett egy butadién-akrilnitril 45 célszerűen 70/30 vagy butadién-stirol-akrilnitril célszerűen 50/30/20 arányú kopolimert használunk. 50 55 60 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás műgyanta diszperzió előállítására, melyre jellemző, hogy jö-hidroxi-Ci-Cs-alkilakrilátot vizes közegben akrilsav- vagy metakrilsavészterekkel redox rendszert képező vegyületek — mint pl. nátriumbiszulfit, nátriumhidroszulfit, nátriumtioszulfát, és alkáliperszulfát jelenlétében kopolimerizálunk, majd az így nyert diszperziót butadién alapú vagy célszerűen butadién-jstirol, butadién-akrilnitril, butadien-stirol^akrilnitril kopolimer latexszel keverjük és az így keletkezett diszperzióba kenet dörzsölünk be. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato-65 sítási módja azzal jellemezve, hogy akrilsav 3