159850. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált biszkarbamátokat tartalmazó gyomirtószerek

159850 ben oldva nedvesítő- vagy diszpergálószerekkel, például polietilénoxid addíciós termékekkel vízben vagy szerves oldószerben eloszlathatok. Előállíthatók azonban hatóanyagból, emulgálóvagy diszpergálószerből és adott esetben oldószerből álló, vízzel való hígításra alkalmas koncent'rátumok is. Porozószerek a hatóanyagoknak szilárd hordozóanyaggal, például kovafölddel, talkummal agyaggal vagy műtrágyával, való keverésével vagy összeőrlésével készíthetők. A következő példák szemléltetik a találmány szerinti hatóanyagok alkalmazását. 1. példa: Növényházban Beta vulgaris var. saccharifera, Sinapis arvensis, Thlaspi arvense, Urtica urens, Poa annua és Lollium perenne növénykéket 2—15 cm magas korukban megpermeteztünk metil-N-[3-(4'-fluorfenilkarbamoiloxi)-4--metil-fenil]-karbamáttal (A), metil-N-[3-(3'-trifluormetilfenilkarbamoiloxi)-4-metilfenil]-<karbamáttal (B) és összehasonlításképpen metil-N-(3-fenilkarbamoiloxi-4-metilfenil)-karbamáttal (C). Minden esetben hektáronként 1 kg hatóanyagot alkalmaztunk 500 liter vízben diszpergálva. 3—4 hét múlva megállapítottuk, hogy az A és B hatóanyagok hatásosabbak gyomok ellen a C hatóanyagnál. Az eredményt a következő táblázatban közöljük: Hatóanyag A B C Haszonnövény: Beta vulgaris, var. sacch. 0 0 0 Gyomnövények: Sinapis arvensis 100 95 20 Thlaspi arvense 96 93 15 Urtica urens 100 100 25 Poa annua 95 85 0 Lolium perenne 90 80 0 0 = nincs károsodás, 100 = teljes ; pusztulás. 2. példa: Egy szántóföldi parcellán Beta vulgaris var. saccharifera, Raphanus raphanistrum, Polygonum persicaria, Polygonum convolvulus, Stellaria media, Veronica arvensis, Chenopodium album, Spergula arvensis, Capsella bursa past oris, Alopecurus myosuroides és Avena fatua növénykéket 2—10 cm magas korukban megpermeteztünk metil-N-[3-(4'-fluorfenilkarbamoiloxi)-4-metilfenil]-karbamáttal (A), metil-N-{3--(3'-trifluormetilfenilkarbamoiloxi)-4-metilfenil]-karbamáttal (B) és összehasonlításképpen metil-N-(3-fenilkarbamoiloxi-4-metilfenil)-karbamáttal (C). Minden esetben hektáronként 1 kg hatóanyagot alkalmaztunk 500 liter vízben disz-10 15 20 25 30 35 45 50 55 60 65 pergálva. Három hét múlva megállapítottuk, hogy az A és B hatóanyagok hatásosabbak a C hatóanyagnál. Az eredményeket a következő táblázatban közöljük: Hatóanyag A B C Haszonnövény: Beta vulgaris, var. sacch. 0 0 0 Gyomnövények: Raphanus raphanistrum 98 93 15 Polygonum persicaria 95 95 0 Polygonum convolvulus 95 90 0 Stellaria media 100 95 5 Veronica arvensis 100 90 0 Chenopodium album 100 100 5 Spergula arvensis 100 85 0 Capsella bursa pastoris 98 95 10 Alopecurus myosuroides 95 80 0 Avena fatua 80 65 0 0 — nincs károsodás, 100 = teljes pusztulás. 3. példa: 60 sr. metil-Nj[3-(4'-fluorfenilkarbamoiloxi)-4--metilfenilj-karbamátot összekeverünk 40 sr. N-meül-a-pirrolidonnal, és így nagyon finom cseppek alakjában alkalmazható oldatot kapunk. 4Q 4. példa: 20 sr. metil-N-[3-(3'-trifluormetilfenilkarbamoiloxi)-4-metilfenil]-karbamátot feloldunk 80 sr. xilolból, 10 sr. 8—10 mól etilénoxid és 1 mól olajsav-N-monoetanolamid addíciós termékből, 5 sr. dodecilbenzolszulfonsavas kalciumból és 5 sr. 40 mól etilénoxidból és 1 mól ricinusolajból készült addíciós termékből álló keverékben. Ezt a keveréket 100 000 sr. vízbe öntve és abban finoman eloszlatva 0,02 súly% hatóanyagot tartalmazó vizes diszperziót kapunk. 5. példa: 20 sr. metil-N-[3-(4'-fluorfenilkarbamoiloxi)-4--metilfenil]-karbamátot feloldunk 40 sr. ciklohexanonból, 30 sr. izobutanolból, 20 sr. 7 mól etilénoxid és 1 mól izooktilfenol tartalmú addíciós termékből és 10 sr. 40 mól etilénoxidból és 1 mól ricinusolajból készült addíciós termékből álló keverékben. A keveréket 100 000 sr. vízbe öntve és abban finoman eloszlatva 0,02 súly% hatóanyagot tartalmazó vizes diszperziót kapunk. 2