159838. lajstromszámú szabadalom • Városigáz vagy földgáz tüzelésű égő főleg cserépkályhák fűtéséhez

3 is azonban igen változóak, melyek hatása folytán kialakuló huzat mértékétől függően tehát; az égés esetenként léghiányos, megfelelő, vagy nagymértékben légtöbblettel lezajló lesz. Ezért van szükség enyhébb és szélcsendes időben, valamint rosszabb huzatú kályha és kémény esetén több levegő adagolására, ellenkező esetekben pedig a légmennyiség csökkentésére is. A találmány abból a felismerésből indul ki, hogy az optimális tüzelési viszonyok kialakításához a megfelelő mennyiségű levegő bevezetésével lehet gondoskodni és ugyanakkor meg kell akadályozni a felesleges (hamis) levegőnek a tüzelőtérbe való bejutását. Az ismeretes megoldások {pl. a 151.170; 152.211 számú magyar szabadalmak szerinti berendezések) megoldják ugyan a tüzelés megfelelő vezérlését, de nem tudják megoldani az égés körülményeinek a felvetődött különböző üzemi viszonyok között történő megfelelő beállítását. Ez pedig a fűtés gazdaságosságát érinti kedvezőtlenül. Az említett műszaki feladat megoldására szerkesztett készüléknek zárt rendszerűnek, könnyen kezelhetőnek és a tüzelőtérnek is lezártnak kell lennie, hogy az égéstér a helyiség levegőjével ne kerülhessen közvetlen összeköttetésbe. Találmány a feladatot úgy oldja meg, hogy a gázcsappal kényszerkapcsolatban álló légadagolót kiegészíti a gázcsaptól függetlenített, a hagyományosnál nagyolbb két légnyílással rendelkező levegőadagoló és levegőirányító berendezéssel. Ezek segítségével az eddig korlátozott levegőellátást tág határok között, gazdaságosabban teszi lehetővé. A találmány szerinti gázégő egyik ismérve a három adagolóegységből álló — triplex — levegőszabályozó berendezés, melynek két nagyobb nyílással kiképzett alaptárcsája, légcsökkentő-tárcsája és pótlevegő-adagolója van, a levegő továbbvezetéséhez és irányításához pedig terelőfalakkal, előkamrával és szekundervagy pótlevegő járattal rendelkezik. Más megoldatlan hiányosság a gázégőkkel fűtött cserépkályháknál, a helytelen kezelésből származó robbanás veszély. E gázégők a kályhák belsejében nehezebben hozzáférhetőek, ezért közülük a szabadtérben égőket a hagyományos tüzelőajtón át gyufával és drótra szerelt kanóccal gyújtják be. Egy másik típusnál gáz-fáklyát alkalmaznák. A korszerűbb és zárt jellegű térben üzemelők, — melyek hozzáférhetetlenek, ezért — villamosszikra gyújtásúak. Az előforduló robbanások főleg ez utóbbiaknál a begyújtáskor történnek, a gyakorlati tapasztalatok szerint, amikor időlegesen szikraelégtelenség, vagy időlegesen teljes szikra kimaradása következik be. Másik hátrányuk e készülékeknek, hogy drágábbak. A találmány szerinti gázégő további ismérve, hogy a gyújtóberendezés egyszerű, biztonságos és olcsó megoldását is adja és zárt égéstér mellett lehetővé teszi a hagyományos tűzköves gázgyújtó alkalmazását az eddig használt gyújtómágnes helyett. 4 Ezen gyújtóberendezés a gyújtóégőhöz alakított és célszerűen nyílásokkal ellátott cső alakú gyújtóbevezetővel, szerelőlapon a gyújtóhelyhez vezető furattal, a furatnyílással és gáz-5 adagolóval összefüggő közös reteszszerkezettel és nyomógombbal, a gátló és mozgató hatást végző vezérlőpályával rendelkezik. Az ábrák a találmány kiviteli példáját ismertetik, ahol az 10 1. ábra a készüléket külső burkolata nélkül, a 2. ábra a belső részt a légkamra fedőlemeze nélkül szemlélteti. A készülék minden gázfűtésre alkalmas ha-15 gyományos cserépkályhához használható. Alkatrészei a célszerűen kialakított 2 szerelőlapon egy egységben vannak felszerelve. A felerősítés szabványos tüzelőajtó keretére 1 csavarlyukak útján történik. 20 A gáz G csatlakozó csonkon érkezik a tömegáruként ismert termoelektramos 4 biztonsági szelepbe, begyújtáskor a 26 gyújtóláng ismert megoldású, csavarmenetes 26a fúvókájába és 28 légkeveréses égőjébe, fűtéskor az 5 gázadagoló 25 csapba, 6 ívcsőbe, 13 fúvókatör zsbe és (18 konfúzorba benyúló) ismert megoldású csavarmenetes és ezáltal cserélhető 13a főfúvókába. A fúvókafuraton a konfúzonba kiáramló gázsugár magával ragadja a környező levegőt a g0 24 előkamrából (primer levegő) és azzal keveredve a további útja: 19 diffúzor, 19a visszagyulladást gátló Dawy-háló, 22 keverékelosztó kamra, 20 égőtartó csövek és 21 kétréses keramikus égők. 5 A triplex levegőszabályozó 8 alaptárcsája 90°-kal elfordíthatóan a szerelőlapon fekszik. (1. ábrán nyitott helyzetben) és 5a csuklóskar közvetítésével az 5 gázadagolóval kényszerkapcsolatban áll, ezért a 2 szerelőlap 7 és 12 nyílását az adagolással folyamatosan nyitja vagy zárja. A 9 légcsökkentő köríves tárcsát r rugó nyomja a nála nagyobb sugarú 8 tárcsára, (alaphelyzet, mint 1. ábrán), ezért vele együtt fordul el, de — jobbra záróirányban vagy vissza — függetlenül is 11 forgatókarral folyamatosan elfordítható. Ez nagyobb huzat esetén szükséges, amikor a 24 előkarnra 7 beömlőnyílása (a 8 tárcsa bármilyen üzemi helyzetében) csökkenthető a megengedett mértékben. (Max. félig zárható.) A 10 pótlevegőadagoló forgatógombjával és tolóajtójával folyamatosan nyitható vagy zárható a 12 szekunder- vagy pótlevegő beömlőnyílás. (1. ábrán nyitott.) Kis huzat esetén szükség szerint nyitható. Ez a 8 tárcsa 12 nyílásának bármilyen üzemi helyzetében történhet, mert a 10 ajtó a 8 tárcsa alatt mozog. A levegőszabályozóra jellemző, hogy 8 légcsökkentője a készülék üzemenkívül helyezésekor (ü, üi és ü2

ütközők hatáséra) önműködően visszaáll a szabályozás előtti alaphelyzetébe. Ugyanakkor a 12 nyílás is elzáródik, ezért a 10 adagoló nyitva felejtése esetén sem juthat gs hűtőlevegő a kályhába. 9