159837. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különleges betonacélszál előállítására

159837 acélszál palástja mentén egyenletesen elosztva hossztengely-irányú hideghengerlés segítségével 2—4 db ellapítást hozunk létre, melyek mindegyike a betonacélszál átmérőjének 10— 30%-ának megfelelő szélességű, továbbá hogy 5 a betonacélszál palástfelületének az ellapítások közötti részét hideghengerlés segítségével bordákkal látjuk el oly módon, hogy axiális irányban a bordák között levő alapfelületbe a bordák ferde oldalait, a palástfelület kereszt- ic metszeti körének kerülete mentén pedig a bordák nélküli alapfelületbe a bordák végeit fokozatosan belesimulóan alakítjuk ki. Az ellapításokat is kialakíthatjuk valamilyen 15 hidegalakító eljárás segítségével, és így a melegen hengerelt rúd keresztmetszetének csökkentését végrehajthatjuk. Általában célszerű ezeket az eljárási lépéseket közvetlenül egymás után elvégezni. A bordák előállítása annyi, 20 a betonacélszál körül elhelyezett hengerrel történik, mint ahány ellapítás van a kerület mentén. Ezeknek a hengereknek a palástfelülete számos fogjellegű előreugrással van ellátva, melyek egymástól való távolsága megegyezik 2

5 az előállítandó bordák távolságával, és melyek külső élei megfelelnek a hornyok alapjának, amely hornyokat a betonacélszál felületén kell két-két borda között előállítani. 30 A találmány szerint a hengerpalást két előreugrása közötti bemélyedés középütt nagyobb, mint a betonacélszálnak ily módon kialakított bordamagassága. Célszerű módon ezek a bemélyedések úgy vannak kialakítva, ^ hogy mélységük a betonacélszál hossztengelyével koncentrikus tengelyű körhengerpalást átmérőjének megfelelő nagyságú, amely átmérő kisebb, mint a betonacélszál átmérője, továbbá kerülete a betonacélszál hossztengelyével koncentrikus tengelyű körhengerpalást átmérőjének megfelelő nagyságú, amely utóbbi viszont nagyobb, mint a betonacélszál átmérője, a bemélyedések középütt a betonacélszál átmérőjének 20—-25%-át kitevő szélességűek, míg végeiken zérus nagyságúak, a két körhengerpalást a bemélyedések végeinél metszik egymást, az így kialakult metszéspontok pedig a betonacélszál palástfelületén mérve a betonaoélszál átmérőjének 10—15%-ót kitevő távolságban helyezkednek el. 40 45 50 A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük részletesen. A rajzokon az 1. ábra egy kör keresztmetszetű hengerelt acélrudnak húzónyíláson való keresztülhúzá- 5Í> sát, a 2. ábra a húzott körkeresztmetszetű acélszálnak az előbbi ábrához képest nagyított léptékben ábrázolt keresztmetszetét, a 3. ábra a húzott betonacélszál azon kereszt metszetét mutatja, amely már három oldalán ellapításokkal van ellátva, a 4. ábra az ellapítások végrehajtásához alkalmazott hengerek elrendezése nézetben, az 65 60 5. ábra a találmány szerinti módon bordákkal ellátott betonacélszál keresztmetszete, a 6. ábra a bordák előállításához szolgáló hengerek elrendezése nézetben, a 7. ábra a 6. ábrán bejelölt VII—VII jelű sík mentén fölvett metszet, a 6. ábrához képest nagyított léptékben, a 8. ábra a 7. ábra szerinti betonacélszál keresztmetszetét mutatja további nagyításban, és a betonacélszál, valamint a hideghengerlést végrehajtó egyik henger találkozó felületeinek geometriai adatait, a 9. ábra a találmány szerint elkészített bordázott betonacélszál részlete perspektivikus nézetben, és végül a 10. ábra a 8. ábrán bejelölt X—X sík mentén fölvett metszet egy részlete. A találmány szerinti betonacélszál kialakításához meleghengerlés segítségével előállítjuk a körkeresztmetszetű 1 acélrudat, amely d±

átmérővel rendelkezik, és amelyet a 2 húzónyíláson keresztülhúzunk anélkül, hogy előtte az acélszálat az anyag rekrisztallizációs pontja fölé fölmerevítettük volna. Általában az 1 acélszál húzását minden fölmelegítése nélkül is végre lehet hajtani. E húzás folytán az előállítandó 1' acélszál eredeti dx

keresztmetszete például 10%-nyival egy d2

átmérőre csökken le. Ezzel egyidejűleg az acélszál húzószilárdsága is megnövekszik. A húzás segítségével egyszersmind a betonacélszál kalibrálását (vagyis keresztmetszetének kiegyenlítéseit) is végrehajtjuk, miközben a rúd keresztmetszeti felületének csökkenése következtében előnyösen mintegy 4—15%-kal, vagyis például 40 kp/mm^ről kereken 50 kp/mm^-re növekszik az acél húzószilárdsága. Az így előállított 1' betonacélszálakat azután — a 3. és 4. ábra szerint a 3a, 3b, 3c hármas hengercsoport segítségével, amelyek az 1 betonacélszál palástja körül egymáshoz képest 120°-os szögben helyezkednek el, — a 4a, 4b, 4c három ellapítással látjuk el. Ez a hengerlés a rekrisztallizációs hőmérséklet alatti hőfokon történik, előnyösen az acélanyag minden nemű felmelegítése nélkül. A már ellapításokkal ellátott 1" acélszálat .azután — az ugyancsak 120°-os szögben elhelyezett 5a, 5b, és 5c hengerek segítségével (lásd 6. és 7. ábra) — a 6a, 6b és 6c bordiákkai látjuk el. Az így kialakult 1'" betonacélszál keresztmetszetét mutatja az ő. ábra, perspektivikus nézetét pedig a 9. ábra. A 8. ábrán a 3. ábra szerinti 1" betonacélszál keresztmetszete látszik eredményvonallal föltüntetve. Ugyanezen az ábrán az 5a, 5b, 5c hengerek egyikének 5 jellel ellátott részlete is látszik. Ezen henger 7 bemélyedését egyfelől a T "onal határolja, amely az előállítandó 1'" rúdkeresztmetszet alakjának felel meg, és amely a betonacélszál hossztengelyének irányában két borda között helyezkedik el. Ugyanezt a 7 bemélyedést másfelől a 7" vonal határolja, amely a bemélyedés mélységét határozza meg (lásd a 10. ábrát is). Mint az 5 jelű