159826. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkalikus, redukáló revétlenítőfürdő előállítására
159826 hidroxid-bevonattal történjék. Az ismertetett módszereken kívül mások is ismertek, amelyek a revétlenítő hidridfürdő biztonságos előállítását szolgálják. A klasszikus, nátriumhidriddel végzett hid- 5 rid eljárásnak az a hátránya, hogy még további, a revétlenítő fürdő biztonságos előállítását szolgáló lépéseket kell végrehajtani. Ujabban állapították meg, hogy a hiidridoldatok tulajdonságát előnyösen befolyásoljia a nátriumoxid 10 jelenléte. Az oxideljárástól, az anyagi minőségtől és különösen az acél széntartalmától függő nátri'Umoxid-konoentrációval szabályozható és elősegíthető a revétlenített anyagok felületi fénye. 15 Az irodalomban ismertetett klasszikus hidrid-eljárás — tapasztalatok szerint — nem végezhető kielégítő módon, mert az anyag felületére a revétlenítés közben számos esetben rárakódik a redukált fémréteg, amelyet utólag 20 kell eltávolítani, pl. kefélés útján. Hasonló helyzet adódik a kismértékben ötvözött és a nem-nemesített acélok revétlenítésénél. Sok esetben azonban még a nemesített acélok sem revétleníthetőik a klasszikus hidrttd fürdővel 25 olyan alaposan, mint az új alkalikus revétlenítő fürdő segítségével, amelybe az alkáli hidrideket és oxidokat találmány szerinti feltételek között visszük be. A revétlenítő fürdő összetétele és hatása a komponensek megfelelő ada- 30 golásával befolyásolható, a revétlanítendő anyagok fajtájától függően. Ily módon a revétlenítés feltételei egyszerűbbé válnak és a revétlenített anyag fémes felülete biztosított. 35 A találmány szerinti eljárásnak megfelelően oly módon állítjuk elő az alkalikus redukáló revétlenítő fürdőiket, hogy a revétlenítő fürdő aktív anyagait, különösen az alkálifémek hidridjeit és oxidjait együttesen, előzőleg passzi- 40 vált alakban adagoljuk. A két komponens passziválása olvasztott alkálihidroxüdban történő oldásuk vagy diszpergálásuk útján történik, vagy még előnyösebben: szabályozott képződésüket haszonítjuk alkáliihidroxidban' oly 45 módon, hogy egyszerre reagáltatjuk a nátriumot, a hidrogént (nyomás alatt) és a nátriumhidroxidot a korábbi csehszlovák szabadalmi bejelentésünknek megfelelően. Előnyösen még úgy is eljárhatunk, hogy az .elkészítendő kéve- 50 rékeket nagy mennyiségű szilárd alakú (0—50 C°~os), vagy olvadt illetve kenőcsszerű (320— 450 C°-os) aktív anyaggal együtt adagoljuk a pácfürdőbe. Az aktív anyag koncentrációja a passzíváit 55 keverékben tetszés szerint változtatható. Az optimális tartalom az alkalmazott anyag minőségétől, az oxidszennyezés mértékétől és a széntartalomtól függően változik, nevezetesen 5— 50% NaH, 1—20% Na2 0 és a fennmaradó %ot az alkálihidroxid és a hidroxidban levő szennyezés képezi. A találmány szerinti eljárás egyszerű módon oldja meg egyrészt az új típusú fürdő előállítását, másrészt más előnyöket is felmutat, ame- 65 60 lyelc, közül a következőkét emeljük ki: a hidrogénnel nem rendelkező üzemekben a fürdőelőállítás abszolút biztonságát, egyszerűségét és egyáltalán lehetőségét. Ha a passztivált revétlenítőkeverék koncentrátumát 320—450 C° közötti hőmérsékleten adagoljuk, úgy csökken az adagolandó koncentrátum hevítésével szemben támasztott követelmény is. A nátriumhidrid : nátriumoxid arány stabilitása minden egyes esetben kívánság szerint beállítható. A passzivált aktív anyagok adagolásával szinérgetikus hatást érünk el a fémek oxidált felületén. Ez gyorsítja a folyamatot és lehetővé teszi, hogy alacsonyabb koncentrációknál, magasabb hőmérsékleten stb. dolgozzunk. 1. példa: Egy pácolókádhan 7500 kg hidroxidot megolvasztunk és 400 C°-on részben vízmentesítünk, hozzáadunk 600 kg olyan passzivált keveréket, mely kb. 20% NaH-t és 8% Ná2 Q aktív anyagokból áll. A szilárd fázis megolvadása és feloldódása után meganalizáltuk az oldatot és megállapítottuk, hogy a revétlenítő hidridfürdő 1,1% NaH-t tartalmaz, ami kb. 0,3%rkal kevesebb az elméleti értéknél. A fürdő alacsonyabb NaH-tartalmát részben dehidratálási reakció, részben pedig a fürdő hőbomlása okozza. Az ily módon előállított fürdő kiváló hatással revétlenítette az ötvözetet, sőt néhány esetben a revétlenített anyagok tiszta fémfelületét lehetett elérni. 2. példa: 5.1 űrtartalmú autoklávba 480 g NaH-t, 100 g Nia2 CK és 2000 g NaOH-t adagolunk,.. lezárjuk az autoklávot, átöblítjük N2 -áramimal, majd beállítjuk a hőmérsékletet 375 C°-ra,; 10 percig tartjuk ezt a hőmérsékletet és hűtünk. A hideg autoklávból kivett masszát fel lehetett használni egy laboratóriumi revétlenítő berendezés utántelítésére. 3. példa: 1500 kg-nyi, 0,6% NaH-t és 0,2% Na2 0-t tartalmazó olvadékból álló páefürdőhöiz hozzáadunk a páoolásá eljárás folyamán, 380 C°-on egy folyékony reakeiókeveréket, amelyet. Q,9% NaH ós 0,4i% Na2 0 képződéséig, 120 rész NaOH, 34. rész nátrium és hidrogén (nyomás alatt) reakciójával állítottunk elő.. Eat •& NaH koncentrációt ± 0,1%-nyi pontossággal további adagolások segítségével az egész pácolási folyamat alatt tartottuk. A,fürdőben ötvözött anyagot pácoltunk, az ötvözött, revétlenített anyag felülete fényes és reve-mentes volt.
