159758. lajstromszámú szabadalom • Kis felületi villamos ellenállású magnetogrammhordozó
159758 6 hetők. A gázáram hőmérséklete 60—150 C°. előnyösen 70—130 C° hőmérsékletű, és behatásénak időtartama 5—120, előnyösen 10—9ü mp. Az említettnél hosszabb idejű behatás nem veszélyes, ha az említett hőmérsékíettarto- 5 manyban dolgozunk. A mágneses réteget a poliészterfóliának arra az oldalára is fel lehet vinni, amelyiken koromréteg nincs. Adott esetben a poliészter hordozófóliát a mágneses réteg felvitele előtt mosni, és fényezés céljából maga- io sabb hőmérsékleten kalanderezni lehet. Az oldó- vagy duzzasztószerekből és villamosan vezető korómból álló felhasználásra kész diszperziók szárazanyagtartalma 0,1—8,0 súly%, előnyösen' 0,5—5,0 súly% között van. A be- ig vont fólialfelületre m2-enként 10— SO g ilyen diszperziót viszünk fel oly módon, hogy a bevont fóliaífelület 0,05—2,5 g kormot tartalmazzon. A bevonandó felületre m^-enként előnyösen 13 g' 3%-os koncentrációjú diszperziót vi- 20 szünk fel, ami 0,4 g/m2 koromkoncentrációt eredményez. A találmány szerinti magnetogramhordozóhoz megfelelő, nyújtott poliészter hordozófóliák 25 legalább 80 mól% polietiléntereftalátot tartalmaznak és legalább 1 :6 felületmegnyújtási arányú kétirányú nyújtással készültek. Azok a poliésztereknél ismert oldószerek megfelelőek, amelyek a fólia felületét elegendő 30 gyorsan duzzasztják vagy oldják. Ezek fenolokra vagy azok származékaira, pl. klórfenolokra, klórtimolokra, krezolokra, nitrofenolokra, divagy trioxibenzolokra, mint rezorcinra, vagy pirogallolra vagy tetraklórf enolra, és halogéné- g5 zett szénhidrogénekre, ill. halogénezett kis molekulasúlyú zsírsavakra, pl. br óm ecetsavra, dihrómpropionsavra, diklórecetsavra, triklórecetsavra, trifluor ecetsavra, trifiuorpropionsavra oszthatók. A halogénezett kis molekulasúlyú 40 zsírsavak képviselői különösen jól alkalmazhatók. Ezeket 5—30%-os koncentrációjú vizes oldatok formájában alkalmazhatjuk, előnyösen azonban 10—200 /<r-os koncentrációval dolgozunk. Kü- 45 lönleges esetekben a megfelelő halogénezett karbonsavakat vagy azok vizes oldatait egymás közötti keverékek formájában alkalmazni előnyös lehet. A találmány szerinti magnetogrambordozó g mágneses rétegéhez alkalmas ferromágneses részecskék pl. az acikuláris gamma-vas-i(III)-oxid, acikuláris ferritek és magnetitek és az acikuláris króm-i(IV)-oxid. A mágneses réteg céljára alkalmas polimer 55 kötőanyagok pl. a vmil-klorid-vinilacetát kopolimerek, poliwnilbutirál kopolimerek, butadién-takrilnitril kopolimerek, kopoliészterek és kopoliéterészterek, poliamidok, poliészteruretánok, poliéteruretánok, polikarbonátok és poli- 6Q karbamidok valamint ezeknek a polimereknek a keverékei csoportjába tartozhatnak. Az eddig ismert és eladásra kínált magnetogramhordozókkal szemben a találmány szerinti magnetogramhordozó számos előnnyel rendel- 65 kezik. Villamos vezetőképessége nagyobb, mint amit az eddigi eszközökkel biztosítani tudtak. A III. táblázat néhány a kereskedelemben kapható magnetogramhordozóról ad összehasonlítást. A vezető réteg kopásálló. A vezetőképes részecskéknek a fólia felületén való tapadását a poliészterfóliát nem oldó mosószeroldatok nem befolyásolják. A vezető koromréteg hőállósága ugyanolyan jó, mint a poliészter bordozófóliáé. A találmány szerinti vezetőréteg a vezető magnetogramhordozó mágneses tulajdonságait nem változtatja meg; a mágneses részecskéknek a kötőanyagban való diszpergáJhatóságá sem változik. A javított magnetogramhordozó vezetőképességét széles tartományiban és jól reprodukálhatóan be lehet állítani oly módon, hogy a fólia felületére az adott célra optimális koromkoncentrációt visszük fel. A vezetőképesség a környezeti körülményektől — 10—90% közötti relatív légnedvesség és —40 — +100 C° közötti hőmérséklet — függően kissé változik. A vezető korom nemcsak kiválóan tapad a poliészter hordozofóliára, de egy sor tipikus ragasztóanyag, mint vinilklorid-Jvinilacetát kopolimerek, akrilnitril-butadién kopolimerek, kőpoliészterek és poliészter- valamint poliéteruretánok, felhasználásával a mágneses réteg tapadása is kiváló azon. Szervetlen vagy szerves pigmentek adagolásával a vezető réteg fizikai tulajdonságai változtathatók. A réteg súrlódási tulajdonságait pl. grafit vagy finomeloszlású politetrafluoretilén adagolásával javítani lehet. Kopásállóan tapadó koromrétegen azt értjük, hogy az illető koromrétegnél a 2. példában (4. oldal) megadott lyizsgál&ti körülmények mellett és a II. táblázatban {4. oldal) szereplő 100 órás koptatása idő után, az adott kísérleti feltételek esetén, a felületi ellenállási érték változása az eredetihez képest legfeljebb egy nagyságrend. A további módosítások nem korlátozódnak a következő példákra. 1. példa: 10 g triklórecetsiavból és 90 g vízből készített 100 g oldatban golyósmalom segítségével 3,0 g kormot finoman diszpergálunk. 13 g ilyen diszperziót m-enként 36 /xm vastag, 1 :14 felületmegnyújtási aránnyal előállított polietiléntereftalátfóliára viszünk fel (Hostaphanfí 38, a Kialle Ag, Wiesbaden-Biebridh, Deutschland gyártmánya) és 130 C°-os levegőáram hatására 10 mp időtartamig melegítjük, miközben a fóliát mechanikus feszültség alatt tartjuk. A korom mennyisége pro m2 fóliafelület 0,4 g. A koromréteg vastagsága 1 /mi-nél kisebb. 20 C°-on 1000 és 2000 cP viszkozitású mágneses bevonómasszát golyósmalomban 50 órás őrléssel a következő anyagokból állítunk elő: y-vas-J(IiII)oxid (JEN—illiO, a C. K. Williams cég, Easton, Penna., USA gyártmánya) ••• 750 g 3