159753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkanolamin-származékok előállítására

*7 159753 alkil-gyököt képezhetnék) tartalmazó alkanol­amin-származékokat oly módon állíthatjuk elő. hogy valamely (VII) általános képletű vegyü­leteit <mely képletben R2, R 3 , R 4 és R 5 jelentése a fent megadott) vagy savaddioiós sóját reduk­tív körülmények között valamely R9 -CO-R lfi általános képletű karbonil-vegyülettel reagál­tatjuk (mely képletben R9 és R 10 jelentése a fent megadott). A reduktív körülményeket előnyösen hidro­génnel és hidrogénező katalizátorokkal (pl. pla­tinával) biztosíthatjuk. A reakciót inert hígító­vagy oldószerben pl. víziben vagy etanolban és/ /vagy R9 helyén alkil-gyököt tartalmazó karbo­nil-vegyületek felhasználása esetén a karibonil­vegyület feleslegében végezhetjük el. Eljárha­tunk oly módon is> hogy a reduktív körülmé­nyeket alkálifémhórhidridekkel (pl. nátrium­bórhidriddel) biztosítjuk. A reakciót ez esetben is inert hígító- vagy oldószerhen, pl. vízben. etanolban, metanolban vagy a kiindulási anyag­ként felhasznált karbonil-vegyület feleslegében hajthatjuk végre. Megjegyezzük, hogy az amino-származéköt in situ is képezhetjük a megfelelő a-diazoketon, GHazidoketon, a-hidroxiiminoketon, a-nitroketon, a-nitroalkohol, ciánhidrin vagy acileianid re­dukciója útján. Az amino-származékot oly mó­don is előállíthatjuk, hogy a megfelelő epoxi­dot vagy halohidrint ammóniával reagáltatjuk. A találmányunk tárgyát képező eljárás má­sik foganatosítási módja szerint az (I) képletű alkanolamin-származékokat oly módon állít­hatjuk elő, hogy valamely '(VII) általános kép­letű amino-származékot (mely képletben R2, R 3 , R4 és R 5 jelentése a fent, megadott) vagy sav­addiciós sóját valamely R!Z általános képletű vegyülettel reagáltatjuk i(ahol R*Z valamely RKDH általános képletű alkohol reakcióképes észtere, melyben R1 jelentése a fent megadott). Z jelentése előnyösen klór-, bróm- vagy jód­atom vagy toíuol-jp-szulfonil-oxi-gyök vagy —QSO2QR1 képletű gyök, ahol R 1 . jelentése a fent megadott. A R*Z képletű észter különösen előnyösen izopropilbromid lehet. A reakciót előnyösen bázis (pl. szervetlen .bá­zis, mint nátrium- vagy káliumkarhonát), vala­mely katalizátor {pl. káliumjodid) és hígító­vagy oldószer (pl. etanol vagy izopropanol) je­lenlétében végezhetjük el. A reakciót előnyösen magasahh hőmérsékleten, pl. 50—Í200 C°-on, különösen 70 C° körüli hőfokon hajtjuk végre. Eljárásunk további foganatosítási módja sze­rint valamely (VIII) általános képletű vegyü­letet redukálunk (mely képletben R1, R 2 , R 4 és R5 jelentése a fent megadott és R 11 jelen­tése alkenil-gyök). Ru jelentése pl. legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó - alkenil-gyök, különösen 3 vagy 4 szénatomos alkenil-gyök, pl. allil-gyök. A re­dukciót pL katalitikus hidrogénezéssel, pl. plati­naoxid vagy palládium/szén katalizátor jelen­létében, valamely hígító- vagy oldószerben (pl. etanollban) végezhetjük el. A redukciónál szo­bahőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson dolgozhatunk. A találmányunk tárgyát képező eljárás to­vábbi foganatosítási módja szerint az (I) kép-5 létű alkanolamin-származékok észtereit oly módon állítjuk elő, hogy a megfelélő észtere­zetlen alkanolamin-származék savaddiciós sóját acilezőszerrel hozzuk reakcióba. Acilezőszerként előnyösen alifás karbonsa-10 vakból (pl. legfeljebb 20 szénatomot tartalmazó alifás karbonsavakból) vagy aromás karbonsa­vakból (pl. legfeljebb 10 szénatomos aromás kanbonsavakból) deriválható savhalogenideket vagy savanhidrideket alkalmazhatunk. Különö-15 sen előnyös acilezőszér az ecetsavarihidrid, az acetilklorid vagy a toenzoilklorid. Az acilezést hígító- vagy oldószerben végezhetjük el, mely savanhidrid acilezőszér felhasználása esetén előnyösen az anhidridnek megfelelő sav lehet. 20 A találmányunk tárgyát képező eljárás to­vábbi foganatosítási módja szerint az (I) kép­letű arkánolamin-származékok oxazolidin-szár­mazékait oly módon állíthatjuk elő, hogy a megfelelő alkanolamin-származékot vagy sav-25 addíciós sóját valamely R^CHO képletű alde­hiddel reagáltatjuk (ahol R6 jelentésé a fent megadott.) A reakciót hígító- vagy oldószerben (pl. eta­•i0 nolban) adott esetben katalizátor (pl. sósav, ecetsav vagy jód) jelenlétében végezhetjük el. Az átalakulást melegítéssel gyorsíthatjuk vagy tehetjük teljessé. A reakcióban képződő vizet adott esetben megfelelő oldószer (pl. benzol, „5 toluol, kloroform)., felhasználásával végrehajtott azeotrop desztillációval vagy vízelvonószerek­kel (pl. vízmentes .káliumkarbonáttal) távolít­hatjuk el. 40 Az (I) képletű alkanolamin-származékokat, észtereiket vagy aldehidekkel képezett konden­zációs termékeiket a megfelelő savakkal önma­gukban ismert módszerekkel savaddiciós sókká alakíthatjuk. 45 A találmányunk szerinti eljárással előállítható alkanolamin-származékok — mint már közöl­tük — szívbetegségek kezelésénél vagy megelő­zésénél felhasználható vegyületek, az (I) kép­letű alkanolamin-származékok néhány képvi­selője továbbá szelektív /?~adrenerg blokkoló aktivitást fejt ki. A fentemlített szelektív ha­tással rendelkező vegyületek a szív ^-recepto­rait nagyobb specifikussággal 'blokkolják, mint a perifériás erek és a hörgő izomzat /í-recepto-55 rait. Az ilyen vegyületekből olyan dózist vá­laszthatunk, mely valamely catecholamin (pl. Isoprenaline, azaz l-i(3,4-dihidroxi-fenil-2-izo­propilamino-etanol) inotrop és kronotrop szív­hatásait 'blokkolja, azonban a légcső simaizom-60 zat izoprenalin által kiváltott elernyedését, .vagy az izoprenalin perifériás értágító hatását nem blokkolja. A fenti szelektív hatás miatt egy ilyen vegyületet előnyösen valamely szimpato-65 mimetikus brondhus-tágítóval (pl. izoprenalin-4;

Next

/
Oldalképek
Tartalom