159752. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazol-származékok és azokat tartalmazó fungicid és baktericid szerek előállítására
21 159752 22 szokásos módon készítjük. Kétszeri átkristályosítás után, először 2-propanol és diizopropiléter elegyéből, majd metanol és diizopropiléter elegyéből kapjuk a 2'-klór-2-(l-iímidazoül)-acétofenon hidrobloridot, amelynek olvadáspontja 186,5—189 C°. 3. példa: 276 súlyrész p-flu.aracetofe.non 400 súlyrész dioxánnal és 640 súlyrész száraz éterrel készített oldatához cseppenként 320 súlyrész brómot adunk, miközben a reakcióelegyet jégfürdSben hűtjük és keverjük. Ezután szobahőmérsékletre hagyjuk felmelegedni és az oldószert vákuumban eltávolítjuk, amíg a belső hőmérséklet a 110 C°-ot el nem éri. A maradékot sós jégfürdőben hűtjük, és hűtés közben 640 súlyrész acetont adunk hozzá. 0 C° hőmérsékleten keverés közben 528 súlyrész imidazol 640 súlyrész metanollal készített oldatát adjuk hozzá, és a reakcióelegyet további 3 órán keresztül hűtés közben keverjük. Az oldószert atmoszférikus nyomáson ledesztilláljuk, amíg 125 C° belső hőmérsékletet nem érünk el. A maradékhoz lehűlés után 750 súlyrész kloroformot és 500 súlyrész vizet adunk. A kloroformos fázist elkülönítjük, 30 percen keresztül keverjük, vízzel mossuk, szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. Az l-(p-fluorfeniacil)-imidazolt tartalmazó maradékból a hidroklorfd-sót a szokásos módon -állítjuk elő. A nyers sót 2--propanol, metanol és diizopropiléter elegyéből kétszer átkristályosítjuk. A szabad bázist ekvivalens mennyiségű nátriumhidroxiddal végzett kezeléssel újra felszabadítjuk. 2-propanol és diizopropiléter elegyéből végzett átkristályosítás után kb. 178 súlyrész l-(p~fluorfenacil)-imidazolt kapunk 149—155 C° olvadásponttal. A 3. példa szerinti módon jártunk el, azonban p-fluoracetofenon helyett ekvivalens mennyiségű megfelelő metil-aril-ketont vagy 2-metilpropiofenont alkalmaztunk, így az alábbi vegyületeket kaptuk: 3'-klór-2-(l-iimidazölil)^acetofenon-nitrát, olvadáspont: 179,7 C°, 4'-bróm-2-(l-imidazolil)-acetofenon, olvadáspont: 164 C°, ^'^'-diklór^-íl-imidazolilj-acetofenon-nitrát, olvadáspont: 164,5 C*, 2-(l-imidazolil)-2, -metilaeetofenon-nitrát, olvadáspont: 165,5—167 C°, 2-.<(l-imM.azolil)-2'-metoxiacetdfenon hidroklorid, olvadáspont: 208 C°, (l-imidazolilmetil)^2-tienilketon-nitrát, olvadáspont: 136 C°, 2-(l-imidazolil)-2-metilpropi'>fenon-nitrát, olvadáspont: 167,5 C°. 4. példa: 120 súlyrész imidazol 125 súlyrész dimetilfomiamiddal készített, 5—15 C° hőmérsékletre hűtött szuszpenziójához részletekben 8:2 súlyrész 2-(5-klór-2-tienil)-acetilbromlid 125 súlyrész dimetilformamiddai készített oldatát adjuk. Miután az adagolást befejeztük, a reak-5 cióelegyet jégfürdőben 2 órán keresztül keverjük. A reakcióterméket vízre öntjük, ekkor a termék, (5-klór-2-tienalHl-imidazolilmetil)-keton leválik. Leszűrjük, 750 súlyrész kloroformban felvesszük, vízzel mossuk és a klorofor-10 mot ledesztilláljuk. A maradékot éterben trituráljuk és újra leszűrjük, így a szabad bázist kapjuk, 104—106 C° olvadásponttal. Ebből a frakcióból 4,4 súlyrészt nitrát-sóvá alakítunk, így a nyers szilárd só etanol/ból végzett átkris-15 tályosítása után 3,7 súlyrész (5-"klór-2-tieril)-(l-imidazolilmetil)-keton-nitrátot kapunk 161,5 C° olvadásponttal. A 4. példa szerinti módon jártunk el, azonban szükség esetén az imidazolt ekvivalens 20 mennyiségű imidazol-származékkal és a 2-(5--klór-2-tienil)-aceti'lbromidot ekvivalens menynyiségű megfelelő aoetofenon- vagy propiofe. non-származékkal helyettesítettük, így az alábbi vegyületeket állítottuk elő: 25 4'-klór-:2-; (r-imidazolil)-izobutirofenon-nitrát, olvadáspont: 178,2 C°, 4'-klór-2-(2-metil-l-imidazolil)-acetofenon, olvadáspont: 209,5 C°, 30 4'-klór-2-(2-etil-l -iimidazölil)-acetafenon, olvadáspont: 160 C°, 4'-klór-i2-(2,4-dimetil-l-imlidazolil)-acetofenon, olvadáspont: 185,8 C°, 2',4'-diklör-2-{2-metil-l-imidazölil)^acetofenon, 35 2, -metoxí-2-(2-metil-lJimidazolil)-aoetofenon, (5-klór-2-tienil)-(2-metil-l-imidazolilmetil)--keton, 4'-bróm-2-(2-etil-l-Í!midazolil)-aoetofenon, 2-(2-etil-l-imidazölil)H2'-metilacetofenon, 40 (2-etiH-imidazolilmetiil)-(2-tienil)-keton, 2-(:2-etil-l-imidazol:il)-42-metilpropiofenon, 2-!(2,4-d)imetil-l-imidazolil)-aoetofenoin, 4'-metil-2-(2,4-dimetil-l-imidazolil)-acetofenon, 45 2'-metoxi-2-j(;2,4-dimetil-l-imddazolil)-acetofenon, 2',4'^diklór-2-(2,4-dimetiM-imidazolil)-acetofenon, 2',4'! 6'-triklór-2-( l 2,4-dimetil-l-imidazolil)-5Q -acetofenon. 5. példa: 155 súlyrész p-klöraoetofenon 250 súlyrész 55 propilénglikollal készített, 60—80 C° hőmérsékletű oldatához keverés közben cseppenként 160 súlyrész brómot adunk, és a reakcióelegyet éjszakán át tovább keverjük. Ezután hígított nátriumhidroxid-oldatba öntjük, és a 60 terméket benzollal extraháljuk. Az extraktumot szárítjuk és vákuumban bepároljuk. Az olajszerű. maradékot desztilláljuk, így 220 súlyrész olajszerű 2-{brómmetil)-i2-{p-klárfenil)-4--metil-l,3-dioxolánt kapunk, amelynek forrás-6S pontja 1,25 Hgmm nyomáson 131—133 C°. A 11
