159742. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tieno-benzotiazepinil-piperazinil-alkil-imidazolidinon-származékok előállítására

7 159742 8 lönböző hatóanyagadagok megjelölésére — szí­nezékeket is adhatunk. További adagolási egységékként alkalmasak zselatinból készült összedugható kapszulák, va­lamint lágy, zárt, zselatinból és egy lágyítóból mint glicerin, készült kapszulák. Az összedug­ható kapszulák, a hatóanyagot előnyösen granu­látumként, pl. töltőanyagokkal, mint kukorica­' keményítő, és/vagy csúsztatóanyagokfcal, mint talkum vagy magnéziumsztearát, és adott eset­ben stabilizátorokkal, mint nátriunibiszulfit (Na2 S 2 O s ) vagy aszkorbinsav, keverve tartal­mazzák. A lágy kapszulákban a hatóanyag elő­nyösen alkalmas folyadékokban oldva vagy szuszpendálva van, mimellett ezek ugyancsak tartalmazhatnak stabilizátorokat. Rektális adagolásra adagolási egységekként, pl. kúpok jönnek számításba, amelyekben a hatóanyag a kúp-alapanyaggal van kombinálva. Kúpalapanyagként alkalmasak pl. természetes vagy szintetikus trigliceiidek, paraffinszénihid­rogének, polietilénglikolok vagy hosszabb szén­láncú alkanolok. Alkalmasak továbbá zselatin­-rektálkapszulák is, amelyek a hatóanyagnak és az alapanyagnak a kombinációjából állnak. Alapanyagokként alkalmasak pl. folyékony tri­gliceridek, polietilénglikolok vagy paraífinszén­hidrogének. Parenterális, különösen intramuszkuláris ada­golásra alkalmas ampullák előnyösen valamely hatóanyag vízoldható sóját előnyösen 0,5—5% koncentrációban, adott esetben alkalmas stabili­zálószerekkel és pufiferanyagokkal együtt vizes oldatban tartalmazzák. A következő [módszerek a tabletták, drazsék, kapszulák, kúpok és ampullák előállítását kö­zelebbről megvilágítják: a) 250 g l-[2-[4-<tieno|i2,3-bHl,5]foenzotiaze­pin-4-il/jl-piper azinil] -etil]-3-metil-:2-imidazo-lidinont 175,80 g tejcukorral és 169,70 g burgo­nyakeményítővel összekeverünk, a keveréket 10 g sztearinsav alkoholos oldatával megnedvesít­jük és egy szitán granuláljuk. Szárítás után 160 g burgonyakeményítőt, 200 g talkumot, 2,50 g magnéziumsztearátot és 32 g kolloid szilícium­dioxidot adunk a keverékhez és 10.000 darab, egyenkint 100 mg súlyú és 25 mg hatóanyag­tartalmú tablettát sajtolunk belőle; ezek a tab­letták a finomabb adagolás megkönnyítésére osztórovátkákkal lehetnek kívánt esetben el­látva. b) 250 g l-[2-{4-4(tieno[2,3-b][l,5]benzotiaze­pin-4-il)-<l-piperazinil]-eMl]-3-(metil-i2-imidazoli­dinon-dihidrokloridból, 175,90 g tejcukorból és 10 g sztearinsav alkoholos oldatából szemcsés anya­got állítunk elő, amit szárítás után 56,60 g kol­loid sziliciumdioxiddal, 165 g talkummal, 20 g burgonyakeményítővel és 2,50 g magnézium­sztearáttal összekeverünk és 10.000 darab dra­zsémaggá préselünk. Ezeket a drazsémagokat ezt követően bevonjuk 502,28 g kristályos szaeh­harózból, 6 g sdhellakból, 10 g arabgumiból, 0,22 g színezékből és 1,5 g titándioxidból ké­szült sziruppal és megszárítjuk. Az egyes dra­zsé-íszemek egyenkint 120 mg súlyúak és 25—25 mg hatóanyagot tartalmaznak. c) 1000 darab, egyenkint 25 mg hatóanyagtar­talmú kapszula előállítására összekeverünk 25 5 g l-[2-[4-l (tienoj[12,3-b][l,-5]benzodi,az!epin-4-il)-l­:-npiperazinill]-etil]-<3-,metil-2-imidazolidinont 248,0 g tejcukorral, a keveréket egyenletesen megnedvesítjük 2,0 g zselatin vizes oldatával és alkalmas szitán szemcsézzük .(pl. III-as szita 10 az V. svájci gyógysz.). A granulátumot 10,0 g szárított kukoricakeményítővel és 15,0 g tal­kummal keverjük és egyenletesen 1000 darab l-es nagyságú keményzselatin-kapszulába tölt­jük. 15 d) 2,5 g l-[2-'[4-i(tieno.[2,3-fo]{Í,5]benzodiaze­pin-4-il)-l-piperazi.nil]-etil]^3Hmetil-2HÍmidazo­lidinonból és 167,5 g adeps solidus-ból kúp­alapmasszát készítünk és ebből 100 darab, egyenkint 25 mg hatóanyagtartalmú kúpot ön-20 tünk. e) 25 g l-[:2-[4-!(tieno[2,3-b]iCl,5]>benzotiazepin­-4-il)-il-piperazinil]-etil]-i3-metil-, 2-imidazolidi­non-dihidroklorid egy liter vízzel készített ol­datát 1000 ampullába töltjük és sterilizáljuk. 25 Egy ampulla 25 mg hatóanyag 2,5%-os oldatát tartalmazza. A következő példák az (I) általános képletű új vegyületek 'és az eddig még le nem írt közbeeső termékek előállítását közelebbről megvilágít-30 ják, a találmány oltalmi körét azonban sem­milyen módon nem korlátozzák. A hőmérséklet értékek Celsius-fokokban vannak megadva. 35 1. példa: a) 12 g (0,040 mól) 4H(l-piperazindl)-tieno[2,3-HbHl^benzotiazepin, 8,8 g (0,040 mól) l-(3--Mór-propU)^3-butil-H2-imidazohdmon, 2,5 g 40 (0,018 mól) kéliumkarfoonát és 0,5 g (0,0003 mól) nátriumjodid 80 ml dietilketonnal képe­zett szuszpenzióját ,24 óra hosszat visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. Ezután a reak­cióelegyet lehűtjük, leszívatjuk, a csapadékot 4- acetonnal utánamossük és a szűrletet vákuum­ban bepároljuk. A maradékot etilaoetát és víz elegyében felvesszük, a vizes fázist leválaszt­juk és a szerves fázist 2 n sósavval extrahál­juk. A szabad bázist a sósavas kivonatból tö­mény ammóniával kicsapjuk és a nyers bázist etilacetátban felvesszük. Az etilaoetátos olda­tot vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárít­juk és bepároljuk. A maradékot 100 ml szárí­tott metiletilketonban oldjuk, 15 ml abszolút etanolt adunk hozzá és tömény tiszta kénsavval elővigyázatosan kicsapjuk a diszulfátot. A ka­pott l-[3-[4-(tieno[2,3-.b][l,5]benzotiazepin-4-il)­-l-piperazinil]-pax)pn]^3-Jbutil-2-imida2olidinon­-diszulfát 232—^2350 -on bomlás közben olvad; kitermelés 25,76 g, az elméleti hozam 95%-a. 60 A 4-.(l-piperazinil)-tienof2,í3-Jb][l,5]benzotia­zepin és az l^(3-klór-ipröpil)-.3-butil-2-imidazo­lidinon, amelyek kiinduló anyagokként szüksé-65 gesek, a következőképpen állíthatók elő: 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom