159735. lajstromszámú szabadalom • Olvadt anyagok befogadására alkalmas medencét tartalmazó kemence

159735 11 12 felső részén valamely szénben gazdag kötőanyagot alkalmazunk. Ilyen módon az ón gyakorlatilag csak szénnel érintkezik. Mivel--a csatlakozások porózusak, a fejlődő gáz el tud távozni. Hogy az ónf ürdőben az üvegszalag alatt eltávozó buborékókkal járó hátrányokat elkerüljük, a medencefeneket támasztó 28 lemezben egy légzőnyflást helyeztünk el. Az említett lemezbe a 103 nyílást létesítettük, majd a nyílásba u 104 csővezetéket heíyeztük bele, melyet az ábrán fel nem tüntetett szivatytyúval kötöttünk össze. A nagyobb távolságról jövő gáz levezetésére az 50 blokkok sarkát ferdén levágtuk, s az így létrejövő térben a 108 sarokvasat helyeztük el. Ezt a sarokvasat néhány ponton hozzáhegesztettük a 28 borításhoz. Kis mennyiségek elvezetésénél a gáz könnyen áthalad a 96, 102 és 108 csatlakozásokon és áthatol a sarokvas és a lemez közti réseken. A kemence felfűtése közben a gázt a 104 vezetéken keresztül elszivathatjuk; a kemence üzemeltetése közben általában nem szükséges a gázt elszívni. A találmány egy másik kiviteli alakjánál — melyet a 6. ábrán tüntettünk fel — a 3. és 5. ábrán ismertetett megoldások előnyeit kombináltuk. A 112 és 113 burkolólapok közt levő 110 csatlakozás az 5. ábrához hasonlóan a 100 felső és a 98 alsó szakasszal rendelkezik. Az 5. ábrától eltérően a szóbanforgó csatlakozás 114 alsó szakasza nem függőleges, hanem a baloldali 112 burkolólap felé hajlik. Ennek következtében a 112 burkolólap 115 bordazata nemcsak a szomszédos 113 burkolólap 116 és 118 szakasza között helyezkedik el, hanem a szóbanforgó lap 120 és 122 szakasza között is, azaz a fal ónnal érintkező 124 felületére merőleges egyenesben. Ezzel a megoldással egyidejűleg biztosíthatjuk a blokkok összekapcsolódását és a 110 csatlakozásokban a port rögzíthetjük a véletlenszerű erózió ellen. A 115 bordázat 126 és 128 oldalai előnyösen hegyesszöget zárnak be, s ilyen módon megkönnyítik a szerelést. A fenti kiképzés következtében a 113 lapot a szerelés során nem a 6;

ábra síkjára öierőleges irányban kell .elmozdítani, hanem a 130 nyíllal jelölt irányban. Ennek következtében biztosítani tudjuk, hogy a felvitt por a szerelésnél is a helyén maradjon. ? A 7. ábrán feltüntetett falnál a 132 grafitréteget egy vagy több különböző rétegre vittük fel. Ezeket az anyagokat azért alkalmaztuk, mert szigetelési tulajdonságaik jobbak, mint a szokásosan használt 50 tűzálló blokkoké. Az említett rétegek porból vagy szálasanyagból épülhetnek fel. A szóbanforgó ábrán feltüntetett fal építése során, a 28 lemezre először az igen jó szigetelési tulajdonságokkal rendelkező 134 kőgyapotréteget visszük fel, majd erre rétegezzük a 136 ágyat, mely kaolinrszálakfoól áll. A kaolin például 43% aluminiumoxidot tartalmazhat; tűzálló tulajdonságai jobbak a kőgyapoténál. A kaolin-réteg fölé a 138 szénpor-réteget helyezzük ezt pedig a 132 grafitlapokkal fedjük be. A 140 csatlakozások nem tartalmaznak tömítőanyagot; a csatlakozások rése nem lehet nagyon széles. A fenti csatlakozások fenti részének tömítését úgy biztosítjuk, hogy a csatlakozások felső részén a 142 hornyot alakítjuk ki. A horony a 144 ferde falakkal rendelkezik. A horonyba a 146 trapéz-keresztmetszetű grafit-szalagot helyezzük. A 144 oldalak simaságát és dőlését gon- " dosan kell biztosítani, a sarkokat és a 146 grafitszalagot szintén alaposan kell megmunkálni, hogy a kapott 148 csatlakozás vastagságát csökkentsük. Hogyha a deformációk hatására a 140 csatlakozás közti rés kitágul, akkor a 146 szalagok az ón nyomása következtében lesüllyednek, s így biztosítják a 148 csatlakozás hézagának állandó nagyságát és a csatlakozás tömítettségét. A találmány egyes kiviteli alakjánál a szénlapok vastagsága szerinti különböző hőátvitelt biztosítunk. E kiviteli alak igen jelentős változatánál olyan réteget hozunk létre, mely valamely „x" irányban szigetelő, azonban az erre az irányra merőleges „y" irányban jó vezetőképességgel rendelkezik. Ilyen megoldást a 8. és 9. ábrán tüntettünk fel. Az ábrán látható 150 és 151 csatlakozások az „x" irányban vezetők, a 152 és 153 csatlakozások az „y" irányban szigetelők. A 151 vezető csatlakozásokban a fürdő olvadt fémé vagy valamely vezető tömítés, például szén van elhelyezve. A tömítéshez kívánság szerint valamely kötőanyagot is alkalmazhatunk, mely célszerűen szintén vezető tulajdonságú. A 153 szigetelő csatlakozásökiban valamely kerámiaport használunk, például kaolint. Kötőanyagot célszerűen nem használunk. Alkalmazhatjuk a fürdő szigetelő tulajdonságú folyadékját, például az üveget. Ha a csatlakozásokat valamely nedvesíthető porral töltöttük meg , akkor a csatlakozást úgy tehetjük tömítette, hogy a belső fair felület közelében — kívánság szerint valamely kötőanyag alkalmazásával — vékony rétegben szénport helyezünk el, vagy — ha a burkolólapok valamely nem nedvesíthető anyagból készültek — akkor a csatlakozás fenti, falfelülethez közeli részét szűkített kivitelben készítjük. A hővezetési különbséget úgy is létrehozhatr juk, hogy a 150—152 csatlakozásokat különböző vastagságban készítjük el{8. ábra). Egymásra nem merőleges szigetelő és vezető irányokkal rendelkező falat a találmány szerint úgy készíthetünk, hogy a 10. ábrán látható mór don azonos burkolólapszeletek közt levő csatlakozásokat alkalmazunk. A 158 pontot úgy szigetelhetjük, hogy a szigetelő tulajdonságú körkörös irányú széles csatlakozásokat létesítjük; ugyanakkor sugárirányban a széles 162 csatlakor zásokkal hővezetést hozunk létre. A találmánynak számos más kiviteli alakja is van. Így a találmány nemcsak kemencefenékre, hanem más falakra is alkalmazható, vagy a fentiekben külön-külön ismertetett megoldások egymással vagy más megoldásokkal kombinálhatók, vagy más folyadékokat alkalmazhatunk. 10 15 20 25 30 35 «0 45 SO 55 60 6