159735. lajstromszámú szabadalom • Olvadt anyagok befogadására alkalmas medencét tartalmazó kemence

159735 11 12 felső részén valamely szénben gazdag kötőanya­got alkalmazunk. Ilyen módon az ón gyakorla­tilag csak szénnel érintkezik. Mivel--a csatlakozások porózusak, a fejlődő gáz el tud távozni. Hogy az ónf ürdőben az üveg­szalag alatt eltávozó buborékókkal járó hátrá­nyokat elkerüljük, a medencefeneket támasztó 28 lemezben egy légzőnyflást helyeztünk el. Az említett lemezbe a 103 nyílást létesítettük, majd a nyílásba u 104 csővezetéket heíyeztük bele, melyet az ábrán fel nem tüntetett szivaty­tyúval kötöttünk össze. A nagyobb távolságról jövő gáz levezetésére az 50 blokkok sarkát fer­dén levágtuk, s az így létrejövő térben a 108 sa­rokvasat helyeztük el. Ezt a sarokvasat néhány ponton hozzáhegesztettük a 28 borításhoz. Kis mennyiségek elvezetésénél a gáz könnyen áthalad a 96, 102 és 108 csatlakozásokon és át­hatol a sarokvas és a lemez közti réseken. A ke­mence felfűtése közben a gázt a 104 vezetéken keresztül elszivathatjuk; a kemence üzemelteté­se közben általában nem szükséges a gázt el­szívni. A találmány egy másik kiviteli alakjánál — melyet a 6. ábrán tüntettünk fel — a 3. és 5. áb­rán ismertetett megoldások előnyeit kombinál­tuk. A 112 és 113 burkolólapok közt levő 110 csatlakozás az 5. ábrához hasonlóan a 100 felső és a 98 alsó szakasszal rendelkezik. Az 5. ábrától eltérően a szóbanforgó csatlakozás 114 alsó szakasza nem függőleges, hanem a baloldali 112 burkolólap felé hajlik. Ennek következtében a 112 burkolólap 115 bordazata nemcsak a szom­szédos 113 burkolólap 116 és 118 szakasza között helyezkedik el, hanem a szóbanforgó lap 120 és 122 szakasza között is, azaz a fal ónnal érintke­ző 124 felületére merőleges egyenesben. Ezzel a megoldással egyidejűleg biztosíthatjuk a blok­kok összekapcsolódását és a 110 csatlakozások­ban a port rögzíthetjük a véletlenszerű erózió ellen. A 115 bordázat 126 és 128 oldalai előnyö­sen hegyesszöget zárnak be, s ilyen módon meg­könnyítik a szerelést. A fenti kiképzés következ­tében a 113 lapot a szerelés során nem a 6; ábra síkjára öierőleges irányban kell .elmozdítani, hanem a 130 nyíllal jelölt irányban. Ennek kö­vetkeztében biztosítani tudjuk, hogy a felvitt por a szerelésnél is a helyén maradjon. ? A 7. ábrán feltüntetett falnál a 132 grafitréte­get egy vagy több különböző rétegre vittük fel. Ezeket az anyagokat azért alkalmaztuk, mert szi­getelési tulajdonságaik jobbak, mint a szoká­sosan használt 50 tűzálló blokkoké. Az említett rétegek porból vagy szálasanyagból épülhetnek fel. A szóbanforgó ábrán feltüntetett fal épí­tése során, a 28 lemezre először az igen jó szige­telési tulajdonságokkal rendelkező 134 kőgya­potréteget visszük fel, majd erre rétegezzük a 136 ágyat, mely kaolinrszálakfoól áll. A kaolin például 43% aluminiumoxidot tartalmazhat; tűzálló tulajdonságai jobbak a kőgyapoténál. A kaolin-réteg fölé a 138 szénpor-réteget helyezzük ezt pedig a 132 grafitlapokkal fedjük be. A 140 csatlakozások nem tartalmaznak tömítőanyagot; a csatlakozások rése nem lehet nagyon széles. A fenti csatlakozások fenti részének tömítését úgy biztosítjuk, hogy a csatlakozások felső ré­szén a 142 hornyot alakítjuk ki. A horony a 144 ferde falakkal rendelkezik. A horonyba a 146 trapéz-keresztmetszetű grafit-szalagot he­lyezzük. A 144 oldalak simaságát és dőlését gon- " dosan kell biztosítani, a sarkokat és a 146 gra­fitszalagot szintén alaposan kell megmunkálni, hogy a kapott 148 csatlakozás vastagságát csök­kentsük. Hogyha a deformációk hatására a 140 csatlakozás közti rés kitágul, akkor a 146 szala­gok az ón nyomása következtében lesüllyednek, s így biztosítják a 148 csatlakozás hézagának ál­landó nagyságát és a csatlakozás tömítettségét. A találmány egyes kiviteli alakjánál a szén­lapok vastagsága szerinti különböző hőátvitelt biztosítunk. E kiviteli alak igen jelentős válto­zatánál olyan réteget hozunk létre, mely vala­mely „x" irányban szigetelő, azonban az erre az irányra merőleges „y" irányban jó vezetőképes­séggel rendelkezik. Ilyen megoldást a 8. és 9. áb­rán tüntettünk fel. Az ábrán látható 150 és 151 csatlakozások az „x" irányban vezetők, a 152 és 153 csatlakozások az „y" irányban szigetelők. A 151 vezető csatlakozásokban a fürdő olvadt fé­mé vagy valamely vezető tömítés, például szén van elhelyezve. A tömítéshez kívánság szerint valamely kötőanyagot is alkalmazhatunk, mely célszerűen szintén vezető tulajdonságú. A 153 szigetelő csatlakozásökiban valamely kerámia­port használunk, például kaolint. Kötőanyagot célszerűen nem használunk. Alkalmazhatjuk a fürdő szigetelő tulajdonságú folyadékját, például az üveget. Ha a csatlakozásokat valamely ned­vesíthető porral töltöttük meg , akkor a csatla­kozást úgy tehetjük tömítette, hogy a belső fair felület közelében — kívánság szerint valamely kötőanyag alkalmazásával — vékony rétegben szénport helyezünk el, vagy — ha a burkolóla­pok valamely nem nedvesíthető anyagból ké­szültek — akkor a csatlakozás fenti, falfelület­hez közeli részét szűkített kivitelben készítjük. A hővezetési különbséget úgy is létrehozhatr juk, hogy a 150—152 csatlakozásokat különböző vastagságban készítjük el{8. ábra). Egymásra nem merőleges szigetelő és vezető irányokkal rendelkező falat a találmány szerint úgy készíthetünk, hogy a 10. ábrán látható mór don azonos burkolólapszeletek közt levő csatla­kozásokat alkalmazunk. A 158 pontot úgy szige­telhetjük, hogy a szigetelő tulajdonságú körkö­rös irányú széles csatlakozásokat létesítjük; ugyanakkor sugárirányban a széles 162 csatlakor zásokkal hővezetést hozunk létre. A találmánynak számos más kiviteli alakja is van. Így a találmány nemcsak kemencefenék­re, hanem más falakra is alkalmazható, vagy a fentiekben külön-külön ismertetett megoldá­sok egymással vagy más megoldásokkal kombi­nálhatók, vagy más folyadékokat alkalmazha­tunk. 10 15 20 25 30 35 «0 45 SO 55 60 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom