159701. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 0-alkil-0-feniltiolfoszforsavészter előállítására
3 159701 4 megfelelő 4-métil-merkaptofenolokkal, savmegkötőszer jelenlétében végzett reakciójával. A reakciót előnyösen vizes alkalikus közegben, szobahőmérsékleten vagy kissé megnövelt hőmérsékleten valósítjuk meg (vö. 3163 688 sz. USA szabadalmi leírás). Alkalmas kiindulási anyagok az O-alkil-O-fenil-tionofoszforsavészter-halogenidek közül például az alábbiak: 0-etil-0-4(metilmerkapto-fenil)-0-etil-0-(3^metil-4-metilmerkapto-fenil)-tionofoszfo-rsavészterklorid vagy — bromid; valamint a megfelelő O-metil-, -n-propil- és -izopropil- valamint a megfelelő O-metil-, -n-propil- és -izopropil-vegyüleíek. A III. általános képletű, másik reakciókomponensként szükséges alkilmerkapto-alkilhalogenidek ugyancsak ismertek az irodalomból. A reakcióhoz szükséges III. általános képletű kiindulási anyagok közül példaként az alábbiakat nevezzük meg: — metilmerkapto-etil-, — etilmerkapto-etil-, — izopropilmerkapto-etil-, — metilmerkaptometil-, — etilmerkapto-metilklorid, valamint a megfelelő bromid-származékok. Míg az elszappanosítási reakciót célszerűen vizes vagy vizes-alkoholos oldatban hajtjuk végre, az ezt követő alkilmerkaptoalkilhalogenidekkel végzett reakcióhoz gyakorlatilag valamennyi szerves oldószer vagy azok keveréke alkalmas. Ide tartoznak az alifás vagy aromás, adott esetben klórozott szénhidrogének, mint pl. benzin, metilénklorid, benzol, toluol, klórbenzol, xilol; éterek mint pl. dietil-, ill. di-n-butiléter, dioxán vagy tetrahidrofurán; alacsony forráspontú alifás alkoholok, ketonok és nitrilek, pl. metanol, etanol, izopropanol, butanol, aceton, metiletil-, metilizopropil-, metil-izobutilketon, aceto- és propionitril. Szappanosító szerként főleg alkáliák, előnyösen vizes, ill. vizes-alkoholos nátrium- vagy káliumhidroxid jönnek számításba. A reakció szélesebb hőmérséklettartományban végrehajtható. Általában 20 C° és 100 C° (ill. az elegy forráspontja) között, előnyösen 20 C° és S0 C° között dolgozunk. Amint az A és B reakció egyenletekből kitűnik, 1 mól O-alkil-O^fenil-tionofoszforsavészterhalogenidhez 2 mól alkália és 1 mól alkilmerkaptoalkilhalogenid szükséges. Emellett célszerűen úgy járunk el, hogy az észterklorid vizes vagy vizes alkoholos oldatát alkálihidroxiddal összekeverjük az elszappanosítás befejeződése után a keletkező közbenső termék izolálása nélkül a hígítatlán vagy a fentiekben megnevezett oldószerek egyikében oldott alkilmerkaptoalkilhalogenidet keverés közben hozzáadjuk a reakcióeiegyhez és végül a reakció teljessé tétele érdekében a reakcióelegyet még hosszabb ideig (1—3 órán át) a fentiekben megadott hőmérsékleten melegítjük. Ennél az eljárásmódnál a termékeket kiváló kitermeléssel és nagyobb tisztaságban kapjuk. Az elegy feldolgozását a szokásos módon végezzük, azzal az elegyet vízbe öntjük, majd ezt vízzel nem elegyedő oldószerrel összekeverjük, a fázisokat elválasztjuk, a szerves fázist mos-5 suk és megszárítjuk, az oldószert lepároljuk és a maradékot adott esetben frakcionáltan desztilláljuk. A találmány szerint előállítás során az O-alkil-O-fenil-tiolfoszforsavészterek általában 10 színtelen vagy enyhén színezett, vízben oldhatatlan olaj formájában keletkeznek, amelyek még erősen csökkentett nyomáson sem desztillálhatok bomlás nélkül; ezért az anyagot úgynevezett „kidesztillálással" tisztíthatjuk, azaz 15 vákuumban rövid ideig kissé megnövelt hőmérsékleten melegítjük, hogy az illó alkotó részek eltávozzanak. Amint a fentiekben már említettük, a találmány szerinti eljárással előállítható termékek-20 nek kiváló inszekticid, akaricid és nematicid hatásuk, továbbá észlelhető fungicid és baktericid mellékhatásuk van, emellett fitotoxicitásuk csekély. A peszticid hatás gyorsan jelentkezik és hosszantartó. E tulajdonságok alap-25 ján a találmány szerinti eljárással előállítható O-alkil-O-feniltiolifoszforsavészterek a növényvédelemben és a terménytárolás során, valamint az egészségvédelem területén a káros szívó- és maró-rovarok, atkák, nematodák, gom-VQ bák és baktériumok irtására alkalmazhatók. A szívó rovarokhoz tartoznak elsősorban a levéltetvek (Aphidae) pl. a zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae), a fekete bab- (Daraus fabae), zab- (iRhopalosiphum padi), borsó-35 (Maerosiphum pisi) és burgonyatetű (Maerosiphum solanifolii), továbbá a feketeribizli-(Cryptomyzus korsehelti), alma- (Sappaphis mali), szilva- (Hyalopterus arundinis) és fekete cseresznyelevéltetű (Myzus oerasi); ezenkívül a 40 pajzs és egyéb tetűk (Coecina), pl. a borostyán(Aspidiotus hederae) és kehelypajzstetű (Lecanium hesperidum), valamint a Pseudococcus maritimus; a hólyagoslábúak (Thysanoptera) mint a Hercinothrips femoralis és a poloskák, 45 pl. a répa- (Piesma quadrata), gyapot- (Dysdercus intermedius), ágy- (Cimex lectularius), rabló- (Rhodnius prolixus) és a Triatoma infestans, továbbá a kabócák, mint az Euscelis bilobatus és Naphotettix bipunctatus. 50 A rágcsáló rovaroknál említendők a lepkehernyók (Lepídoptera) mint a káposztamory (Plutella maculipennis), a gyapjaspille (Lymantria dispar), Euproctis dhrysorrhoea. és a -gyűrűspille (Malaeosoma neustria), továbbá a „. káposzta- (Mamestra brassicae) és a bagolylepke (Agrotls segetum), a nagy káposztalepke (Pieris brassicae), a kis araszolólepke (Cheimatobia brutnata), a sodrópille (Tortrix viridana), a sereglégy- (Laphygma frugiperda) és az egyiptomi gyapot féreg (Prodenia litura), továbbá a sodró- (Hyponomeuta padella), a liszt(Ephestia Rühniella) és a nagy viaszpille (Galleria mellonella). A rágcsáló rovarokhoz tartoznak még a bo-65 garak (Coleoptera), pl. a gabona- (Sitophilus 2
