159669. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(5-nitro-2-imidazolil)-benzimidazolok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
II 1596§9 12 A reakcióelegyet szárazra pároljuk, majd a maradékot metanollal eldörzsöljük. Leszívatás után. 226 mg 2-f5-nitro-d-<2-hidroxietil)-2-iimdazolii]-benziimdazolhoz jutunk, amelynek olvadáspontja 217—219 C°. 30. példa: 500 mg 5-nitro-!l-i(i2-aoetoxietil)-i2-imidazolil-karbonsavnitrilt 500 mg o-feniléndiamin-hidrokloriddal 3 óra hosszat 165 C°-on bombacsőben reagáltatunk. A terméket preparatív vékonyrét eg-kromatográf iával 1:1 arányú metanol-kloroform-elegy segítségével feldolgozzuk. 80 mg 2-[6-nitrio-l-J(2-ihidroxietil)-2-imidazolil]-benzimidazolt kapunk, amelynek olvadáspontja 217—219 C°. 31. példa: 10,1 g o-nitro-brómbenzolt a 27. példával analóg módon 5,1 g 3-dimetilamino-propilaminnal reagáltatunk, amikor 6 g 2-{i3-dimetilamino-propilamino)-nitrobenzolíhoz jutunk. A termék forrpont ja 0,1 Hgmm nyomáson 138—141 C°. 3,5 g fenti vegyületet hidrazin-palládium keverékkel redukálurík, így olaj alakjában 2,9 g 2-i(3-dimetilamino-propilamino)-aniliri!hoz jutunk. 400 mg így kapott diamint az 1. példa szerint 5-nitro-l -metil-ß-irnidazolil-iminokarsavas etilészterrel reagáltatva 407 mg 1—(3-dimetilamdnopropil)-i2-;(5-nitro-l-jmetilJ2-imidazolil)-benzimidazolJhidrokloridot állíthatunk elő. A termék olvadáspontja 2SÖ C°. 32. példa: 4,15 g 2-(2-pirrolidino-etilamino)-anilint 4 g S-nitro-l-metil-ß-imidazoM-iminokarbonsavas észterrel az 1. példa szerint reagáltatunk. A reakciókomponensek keverése után szobahőmérsékleten az elegyet vizes káliumhidroxiddal meglúgosítjuk. Ezután a lúgos elegyet metanolos sósavban feloldjuk és ismét vizes nátriumhidroxiddal kicsapjuk. Ekkor 1,15 g l-(í2-pirrolidino-etil)^2H(5~nitro-l-metil-2-imiidazolil)-benzimidazolt kapunk, amelynek olvadáspontja 120—121 C°. 33. példa: 17,12 g 4-klór-i3-nitro-toluol, 9 g 2-dimetilamdno-etilamin és 21,5 g vízmentes nátriumkarbonát keverékét 7 óra hosszat 135 C°-on keverjük. A kiindulóanyag feleslegét vízgőzdesztilláciőval eltávolítjuk. A desztillációs maradékot kloroformmal extraháljuk, a kloroformos oldatokat megszárítjuk, szűrjük és vákuumban bepároljuk, A maradékot 0,05 Hgmm nyomáson 133—1137 C° közötti hőmérsékleten desztilláljuk, az így kapott 10,5 g 3-nitro-4-<(2--dimetilamáno-etüanlino)-toluol olvadáspontja 59 CQ . 3,5 g így kapott vegyületet a 27. példa szerinti módon redukálunk, amikor 3 g nyers 3-amino-4^(2-dimetilamino-etilamino)-toluolt 5 kapunk. 400 mg fenti vegyületet az 1. példa szerint 400 mg 6-nitro^l-metil^2-imidazolil-iminokarbonsaivas etilészterrel reagáltatunk. 172 mg l-.(i2^dimetilamáno-etil)-^5-;metil-2-i(5--nitro-l-metil-l2-imidazolil)-b!enzimádazol-ihid-10 rokloridot kapunk, amelynek olvadáspontja 249—251 C°. 34. példa: 15 1,7 g 5-nitro-l~metil-2-imidazolál-karbon3av és 1,08 g o-feniléndiamin keverékét 10 ml 25 %-os sósavban 40 percig bombacsőiben 180 C°ra felmelegítünk. Reagál tatás után az elegyet szárazra pároljuk és 100 g kovasavgélen oszlop-20 kromatográfiás úton 1:1 arányú metanol-kloroform elegy segítségével tisztítjuk. A kapott 120 mg 2-(5-nitroHl-metál-2-imidazolil)-benzimidazol olvadáspontja 257 C°. 25 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás I általános kép létű 2-i(5-nitro-2--imidazolil)-benzimidazolok, valamint savakkal 30 vagy bázisokkal képzett fiziológiailag elfogadható sóinak előállítására — amely képletben A szubsztituens hidrogénatom, 1—5 szénatomos alkil-esoport, adott esetben 35 észterezett 2—5 szénatomos hidroxialkil-csoport, 2—5 szénatomos halogénalkil-csoport, alkil-gyakében 2—5 szénatomos toziloxialkil-csoport, fenii-40 R3 / -csoport, —Alk—N általános \ R4 45 képletű csoport, aihol R3 és R 4 szubsztituens azonos vagy különböző, éspedig telített vagy telítetlen 1—5 szénatog0 mos szénhidrogén-gyök, vagy a nitrogénatommal együtt adott esetben 1—5 szénatomos alkil-csoporttal helyettesített olyan heterociklusos gyűrűt képezhet, amely gyűrűtagként még további nitrogén-, oxigén- vagy kénatomot tartalmazhat, Alk szubsztituens 2—5 szénatomos alkilén-csoport, RÍ és R2 szubsztituens azonos vagy különböző, 1—4 szénatomos alkil-csoport, 1—4 éspedig hidrogénatom, halogénatom, szénatomos alkoxi-csoport, nitro-, tri<55 fluormetil- vagy karboxil-csoport, 8
