159663. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-dezacetil-N-szubsztituált-7-amino-cefaloszporánsavak előállítására

159663 11 háljuk. Papírkrornatografálással (lásd az 1. példát) kimutatható, hogy a 3-dezacetil-7-[!2-(2--tierál)-aeetamido]-cefaloszporánsav most az oldószeres fázisba került. Az oldószeres fázist vákuumban sziruppá koncentráljuk (dimetilszulf- 5 oxid maradék). A bepárlást kétszer megismételjük 60° fürdőhőmérsékletnél, mindkét alkalommal 25 ml vízmentes etanolt hozzáadva a maradék víz eltávolítására. A szirup térfogata kto. 9 ml. 10 A szirupot felvesszük előzetesen vízmentes nátriumszulfáton megszárított 40 ml etilacetáttal. Ehhez az oldathoz feleslegben éterben oldott diazometánt adunk. A reakciókeveréket 15 szobahőmérsékleten 2 percig állni hagyjuk, majd a fölös diazometánt 0,5 ml jégecet hozzáadásával eltávolítjuk. Az így kapott oldatot 2 ízben 25—25 ml vízzel mossuk és dimetilszulfoxid eltávolítására. Papírkromatografálás- 20 sal megállapítható, hogy az etilacetátos oldat 3-dezaeetil-7H[2J(2-tieml)'-acetamido]-ceifaloszporánsav-metilésztert tartalmaz. Az etilacetátos oldatot vákuumban szárazra 25 bepároljuk. A maradékot felvesszük 14 ml piridinnel, és hozzáadunk 7 ml ecetsavarihidridet. A reakciókeveréket szobahőmérsékleten kb. 15 óra hosszat állni hagyjuk, majd hozzáadunk 5 ml metanolt és utána 25 ml kloroformot. A g0 kapott oldatot megosztjuk 50 ml 3 n sósavval, majd 2 ízben 25—25 ml vízzel mossuk. Vékonyréteges kromatografálással (lásd alább) kimutatható, hogy a kloroformos fázis 7-[2-(2-tieml)-acetamido]-cefaloszporánsav-metilésztert tar- . talmaz. A kloroformos oldatot vákuumban kis térfogatra koncentráljuk, és tizenkét 20X20 cm nagyságú cellulóz lemezen a következőképpen kromatografáljuk. Az előzőleg bevont cellulóz lemezeket elárasztjuk 1 tf propilénglikol és 2,3 tf metanol elegyével ugyanolyan módon, mint egy felszálló kromatogram kifejlesztése során. Amikor az oldószer frontja elérte a lemezek felső élét, azokat levegőn 30—60 percig szárítjuk. A mintát csíkként fel visszük a lemezekre az alsó élüktől 18 mm távolságban. Ezután felszálló kromatográmot fejlesztünk ki mozgó oldószerként propilénglikollal telített toluollal. Az ultraibolya abszorpciója és 0,6 Rf értéke révén 7J[2-í

(2-tienil)-acetamido]-cefaloszporánsav-metilészterként felismert sávot 1 :1 arányú metanol-kloroform eleggyel eluáljuk. Az eluátumot megosztjuk azonos térfogatú kloroform és 50 tf% metanolt tartalmazó víz között. A kloroformos fázis két ízben azonos térfogatú 25% metanolt tartalmazó vízzel mossuk, majd vízmentes nátriumszulfáton megszárítjuk. A kloroformos oldatot vákuumban szárazra bepárolva 9 mg nyers kristályos 7-[2--;{2-tienil)-aoetamido]-oefaloszporánsav-metilésztert kapunk. Ezt metanolból átkristályosítva a tiszta terméket kapjuk, amelynek az infravörös színképe azonos a hiteles 7-[2-{2-tienil)-acetamido]-c©faloszporánsav-metilészterével. 65 12 34. példa: 7-Tritilamino-3-!(hidroximetil)-cef-3-em-4--karbonsav-difenilmetilészter 454 mg 7-tritilamino-3-(hidroximetil)-cef-3--em-4-karbonsav-laktonnak 50 ml acetonnal készült oldatához 20±5°-on 20±5 perc alatt hozzáadunk 33l3 ml 0,003 n vizes kálilúgot. 30 perc elmúltával a reakciókeverékhez 5° alatti hőmérsékleten annyi vizes p-toluolszulfonsav-oldatot adunk, hogy a pH-ja 5,0 legyen. Ezután a keveréket 5° alatti hőmérsékleten csökkentett nyomás alatt bepároljük. A keletkezett hádroxisavat jéghideg dimetilformamiddal felvesszük, és hozzáadunk kb. 1 ml 1 mólos dimetilfoirmamidos difenildiazometán oldatot [lásd Aboderin, Delpiene és Fruton: J. Am. Chem. Soc. 87, 5469 (1965)], amíg a fölös diazovegyület halvány színe tartóssá válik. A fölös reagenst kevés ecetsav hozzáadásával elroncsoljuk. (A romlékony hidroxiészter jól használható ilyen oldatként.) 35. példa: 7-Aminocefaloszporánsav A 34. példa szerint kapott oldathoz 0°-on 1 g ecetsavanihidridet és 1 ml piridint adunk, és szobahőmérsékleten 15 óra hosszat állni hagyjuk. Ezután a reakciókeveréket jégre öntjük, és beállítjuk 7,5 pH-ra. Utána éterrel extrahálva elkülönítjük a nyersterméket. Az éteres Kivonatot 2 ízben hideg 1%-os vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal mossuk, majd telített vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, végül megszárítjuk, és 10°-nál alacsonyabb hőmérsékleten csökkentett nyomás alatt szárazra bepároljuk. Ez a termék kb. 50 ml etilacetáttal vagy metanollal készült oldatban 1,0 g 10% palládium tartalmú aktívszén katalizátor jelenlétében szobahőmérsékleten 1—1,5 óra alatt katalitikusan hidrogénezhető. A hidrogénezett keverékhez kb. 50 ml jéggel hűtött 1%-os vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldatot adunk, a vizes réteget éterrel mossuk, majd 25 ml jégecetet adunk hozzá. A keveréket 1 óra hosszat szobahőmérsékleten keverve és az oldatot csökkentett nyomás alatt bepárolva, majd a maradékot éterrel digerálva a trifenilikaíbinol melléktermék eltávolítására nyers 7-aminocefaloszporánsavat kapunk. 36. példa: 3-Dezacetoxi-7-aminocefaloszporánsav Ha a katalitikus hidrogénezést a 35. példában metanolos oldatban addig folytatjuk, amíg csaknem 3 mólegyenérték hidrogén abszorbeálódik (1—4 atm nyomáson), a termék a 35. példában leírt módon feldolgozva túlnyomórészt 3-dezacetoxi-7-aminocefaloszporánsavból áll. 6