159662. lajstromszámú szabadalom • Tasak kaparék gyüjtő eljárás és műszer a Trichomonasok gyors kimutatására bika tasak kaparékából

150662' 3 4 szennyeződés kerül a vizsgálati anyagba, ami jelentősen befolyásolja az egész vizsgálati eredményességét. Harmadik eljárás a táptalaj leoltásra ugyan értékesebb vizsgálati anyagot biztosít, mint az első két módszer, de az említett Korcsak-féle műszernek igen jelentős konstrukciós hiányosságai vannak, ami lehetetlenné teszi alkalmazását. Tudnillik ennél az eljárásnál a tasak kaparék vevő műszert és a külső hüvelytokot együtt juttatják be a tasakba, ami a szűk tasaknyíláson keresztül igen nehezen végezhető el. Különösen fiatal bikák esetében vált ki ez a művelet traumatikus sérüléseket. Azon kívül a tasakba bejuttatott műszerek tasak kaparékvevő része csak 5—6 cm-re tolható ki a külső hüvelytokból, s így valóban nem tasak kaparék, hanem csak tasak váladékvótelét biztosítja. Mind a három diagnosztikai módszer felsorolt hiányosságaihoz hozzájárul még az is, hogy maga az egész diagnosztikai eljárás, költségessége mellett, (a nélkülözhetetlen táptalajtenyésztés, s vele járó többszöri mikroszkopikus vizsgálat) a váladékvételtől számítva 10—15 napot is igénybe vélhet. így a gyakorlatban dolgozó állatorvos csak az illetékes Állategészségügyi Intézet vizsgálati eredménye alapján szerezhet tudomást a bika fertőzöttségéről, vagy mentességéről. A rajz a találmány szerinti tasak kaparék Vevő műszer kiviteli alakját ábrázolja, részben metszetben. Mint látjuk, a műszer két részből áll, mely használat előtt összecsavarandó. A műszeren látjuk, az 1 kaparékvevő bordákat, 2 kaparékgyűjtőt az egybeépített kaparékgyűjtő tartályiyal., A két rész összekapcsolása az 5 csatlakozó rész belső csavarmenete és a 6 hosszabbító rúd külső csavarmenete útján van oldhatóan megoldva. A 8 fogantyú segítségével irányítjuk a műszer mozgását. A találmány szerint a műszer felhasználása és az egész diagnosztikai vizsgálat az alábbiak szerint történik: A tasakkaparék vételt közvetlenül az ondónyerés előtt vagy az utolsó ugratást követő 48 óra múlva végezzük. A vétel előtt a tasak környékét testhőmérsékletű vízzel, szappannal tisztára mossuk, majd megszárítjuk. Mivel legtöbbször egyfolytában több bikát is vizsgálunk igen gondosan ügyeljünk arra, hogy a fertőző anyag átvitelét egyik állatról a másikra meggátoljuk. Minden vizsgálat előtt a műszert 5— 10 perces főzéssel sterilizáljuk, majd közvetlenül a vétel előtt közömbös kémhatású élettani konyhasó oldattal leöblítjük. A bikákat orruknál és a vizsgálat felöli oldalukon a haskorcnál fogva rögzítjük. Balkezünk 3 ujjával szétnyitjuk a tasak nyílását, majd a jobbkezünkben tartott műszert egy mozdulattal alulról felfelé irányítva a tasakba toljuk, úgy, hogy a külső tasak-nyílás szennyeződését lehetőleg elkerüljük. A műszert feltoljuk a boltívéig, majd 6— 8 cm-re visszahúzva újból visszatoljuk, s így 10 egyenletes kaparékmozgást végzünk, ami után a műszert 20—22 cm-^re visszahúzzuk, majd lassan ismét a boltívéig toljuk s ezt szintén 10-szer ismételjük (lassan). Az utóbbi .segítségével biztosítjuk a levett kaparék maximális begyűjtését a 3 tartályba. A műveletet igyekszünk könnyedén és erőltetés nélkül végrehajtani, figyelembe véve a hímvessző esetleges erekcióját. Az utóbbi esetben a műszer lassú mozgatásával az egy percen belül megszűnik és utána folytatni lehet a műveletet. A műszerek tasakból történő kivételénél balkezünk mutató ujját újból a tasaknyílásba viszszük, majd ezt így rögzítve kissé hátrafelé toljuk, s másik két ujjunkkal kiszélesítjük. Jobb kezünkkel a műszert úgy húzzuk ki a tasakból, hogy 8-as fogantyúja a padlózat (föld, alom) közelébe kerüljön, tehát a műszer majdnem merőleges helyzetbe kerül a hátratolt tasaknyílással szemben. Egy 15'—30 C°-ra előmelegített tárgylemezre a bordák között felgyülemlett tasakkáparékból 0,1 ml-t csöppentünk, majd a 3-as tartályból az l-es bordák között fennmaradt kaparékot egy nem több mint 2 ml 15—20 C° hőmér-A találmány célja olyan megoldás biztosítása, mely lehetővé teszi magasabb diagnosztikai értékű vizsgálati anyag vételét, annak egyszerű vizsgálatát, melyek segítségével az állatorvos 35 üzemi viszonyok között is a helyszínen meg tudja állapítani a bika mentességét, vagy Trichomonas fertőzöttségét. Találmányunk új eljárást és új műszert foglal magában, melyek segítségével táptalaj tenyésztés nélkül is meg- 40 bízható, gyors vizsgálati eredményt nyerünk. Lényege, hogy az általunk konstruált műszer segítségével a tasak nyalka-hártya épsége mellett a tasakboltíve tájáról fertőzött állat esetében 2—3 ml natív kaparékot nyerünk, amely- 45 bői mikroszkopikus vizsgálattal a helyszínen kimutathatók a véglények. A találmány tasak kaparék vevő műszer és eljárás a Trichomonasok gyors kimutatására bikák tasak kaparékából. A műszernek meg- 50 határozója a műszeren elhelyezett tasak kaparékvevőbordák, kaparékgyűjtő a tasak kaparék befogadására alkalmas artállyal egybeépítve, a csatlakozó rész, melynek segítségével a két részből álló műszer összecsavarható, hosszabbitó rúd és fogantyú. Az eljárás meghatározója a műszer bordái közül 15—30 C°-<ra előmelegített tárgylemezre vett, valamint a tartályból 16 mm átmérőjű 2 ml élettani konyhasó oldatot tartalmazó kémcsőbe kiöntött tasak kaparékból tárgylemezre vett 0,1 ml vizsgálati anyag natív mikroszkopikus vizsgálati elbírálása (100—120-as nagyítás, sötét látótérben) melynek eredménye megegyezik a táptalaj tenyésztési vizsgálati eredményeivel. 65 10 15 20 25 30 35 40 45 50 E5 60 2