159646. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálak különösen üvegszálak előállítására hőrelágyuló anyagokból

11 159646 12 lépnek, 79 hivatkozási számmal jelöltük. A szálakra bontandó anyagot a 80 és 81 pontoknál vezetjük be. A 8;2 primer anyagnyalábok kiszórása a 83 pontoktól kezdve következik be, aihol a hajlás rádiusza már végleges és csökkent értéket vesz fel, a szalag forgásának az irányában. Ily módon a 83 pontoktól a 84 pontokig növekedő centrifugális gyorsulás jön létre, ami lehetővé teszi, hogy a primer nyalábok vastagságát egyöntetűvé tegyük. Az előző példákból kitűnik, hogy a mozgó test oldalfalain nyalábképző egyenetlenségek, vagy kiindulási pontok (talppontok) vannak kialakítva, amelyek az anyagnyalábok képződéséhez szükségesek. Azt is megállapították azonban, hogy amennyiben az oldalfalra felhordott anyagrétegnek megfelelően alacsony a viszkozitása, ez a réteg csak a centrifugális erő hatására is leválik, és nagyszámú anyagnyaláb képződik. A találmány tárgykörébe tartoznak tehát az olyan megoldások is, amelyeknél az íves pályán mozgó, ill. forgó testeknek az oldalfalazata ilyen kiindulási pontokkal nincs ellátva. Az ilyen jellegű megoldásoknál azonban az anyagnyalábok száma, eloszlása nehezen szabályozható vagy befolyásolható. Előnyös tehát, ha az anyagnyaláb-képződést jól preeizírozott nyalábképző kiindulási pontok (talppontok) segítségével elősegítjük. A primer nyalábok e pontokról való kiszórásának a folyamata az álábi: A centrifugális erő egyformán hat minden egyes anyagrészecskére, amely a forgástengelytől azonos távolságra található. Ha az anyagréteg kohéziós ereje minden pontban nagyobb, mint ez a centrifugális erő, az anyag forgó test falával való érintkezésének a folyamatossága nem szakad meg. Ha azonban erre az anyagrétegre megfelelő pontszerű hevítést alkalmazunk, ezen a ponton egy anyagnyaláb kiszórását biztosíthatjuk. Az alábbiakban néhány kiviteli példát mutatunk be ezekre a felfűtött, illetve felületi egyenetlenségekkel kialakított kiinduló-talppontokra vonatkozólag. Az egyik kiviteli példa szerint az 1 forgó test külső falán egyenetlenségeket, illetve felületi kiemelkedéseket képezünk ki. Ezek a kiemelkedések 58 háromszög alakú lapocskákból állhatnak (33. ábra) vagy prizmatikus 59 fejekből (gyémánt-profilihegyek) (34. ábra); vagy pedig gyűrű alakban kiképzett bordák 60 éleiből (35. ábra). Arra is lehetőség van, hogy nyalábképző kiindulópontokat sima falazaton alakítsunk ki, ebben az esetben ezen a falazaton hevített pontokat hozunk létre, a termikus vezetés folyamatossága megszakításának a segítségével. A 36. és 37. ábrák ilyen kiviteli példákra vonatkoznak. A 36. ábra szerinti kiviteli példánál a forgó test 62 oldalfalának a külső felületében 61 üregeket képezünk ki. Ezeknek az üregeknek a. mélysége kisebb a falnak a vastagságánál, tehát nem torkollnak bele a 66 felületbe. Ha ez a belső felület alacsonyabb hőmérsékletű, mint a külső felület, a hővezetési különbség következtében 67 hevített pontok alakulnak ki az üregek tartományában. Ezeken a hevített pontokon az anyag 68 nyalábok formájában áramlik kifelé. A 37. ábra szerinti kiviteli változatnak megfelelően a falazat belsejében 69 vakfuratokat képezünk ki, az anyagnyaláb ekkor a 70 hivatkozási számmal jelölt helyeken szóródik kifelé, amelyek mindig a vakfuratok között he^ lyezkednek el. A 38. ábra a saját tengelye körül forgó, 85 forgó testet mutat. Ennek a forgó testnek a külső kerületi 87 falára szórjuk rá a szálakra bontandó anyagot a 86 nyaláb formájában. Ez a nyaláb lényegében a 87 falazatra annak teljes magasságában jut fel. A 87 kerületi falon 88 nyílások vannak kialakítva, amelyek szórási pontokat alkotnak, ahonnan az anyag vékony 89 nyalábokban kerül kiszórásra. A forgó testet a 90 fenéklemez és egy 91 fal zárja le, amely utóbbi a 87 falazattal koaxiálisán van elrendezve. Ily módon egy 92 kamra képződik, amelyet valmilyen gázhalmazállapotú anyag, pl. levegő segítségével nyomás alá helyezünk; ezt a gázhalmazállapotú anyagot 93 vezetéken át vezetjük a kamrához, amely vezeték a forgó testnek a tengelyét koncentrikusan veszi körül. A levegő nyomása a 92 kamrában olyan nagyságú lehet, hogy a levegő a 88 nyílásokon át kilép, miközben sugarakat alkot, amely sugarak a forgó testtel együtt vezetett anyagra hatnak, még pedig a 89 anyagnyalábok kezdőpontjánál, és azok képződésénél szerepet játszanak. A levegő nyomása kisebb mértékű is lehet; ekkor a levegő a 88 nyílásokon {40. ábra) nem lép ki. Ebben az esetben a légnyomás azzal, hogy az anyagra hat, a 88 nyílásokkal szemben szórási pontokat képez a forgó testről kiszórandó anyagnyaláb számára. A bemutatott kiviteli példák , esetében az anyagnyalábok szálakká való kihúzása valamilyen gáznemű anyag segítségével következik be, amely a forgó testhez viszonyítva koaxiális elrendezésű 94 koszorúnak a gyűrűszerű kilépő-nyílásaiból lép ki. Alkalmazható azonban a forgó testhez képest koncentrikus elrendezésű 95 kifúvókoszorú is, amely az előállított szálaknak az eltávolítására szolgál. Mindazok az ismertető jegyek, amelyeket az előbbiekben közölt leírásban említettünk és/ /vagy a rajzokon ábrázoltunk, úgy tekintendők, amennyiben ezt a technika ismert szintje lehetővé teszi, hogy akár magukban, akár tetszőleges kombinációkban vagy részkombinációkban a találmány oltalmi körén belül esnek. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6