159627. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminoketonok előállítására

159627 don állítanátok elő amdnonitrilekből a Houben— Hoeseh-szintézis szerint, ha a reakciót 40 C° alatti hőmérsékleten folytatjuk le és a szoká­sos módon, jeges vízzel történő elbontás he­lyett rövidszénlánűú alifás alkohollal történő 5 elbontást alkalmazunk, amákoris a ketonokká történő vizes hidrolízist ez utóbbi műveiette] egyidejűleg vagy azt követően folytathatjuk le. Ily módon nemcsak nagyobb termelési hányad­dal, de jóval egyszerűbb módon is kapjuk a io kívánt termékeket. Az (I) általános képletű aminoketonoknak aminonitrilek fenolokkal vagy fenoléterékkel álumíniiumklorid és halogénibidrogénsav jelen­létében, a Friede!—Grafts-reakició során szoká- 15 sos oldószerben történő kondenzáciáján alapuló előállítási eljárását tehát a találmány értelmé­ben az jellemzi, hogy valamely (II) általános képletű aminonitrilt 20 NC—CH—N—X' (II) Ro Ki — ahol R2 és R 3 jelentése megegyezik a fenti 25 meghatározás szerintivel, X' pedig legfeljebb 6 szénatomos alkilgyököt, vagy abban az eset­ben, ha R2 és R 3 egyaránt hidrogénatomot je­lent, egy —,(CH2 )„^N.H—CH 2 —CN (ahol n a -fenti jelentésű) csoportot képviselhet — vagy 30 ennek sóját egy (III) általános képletű fenollal vagy fenoléterrel RiH (III) — ahol RÍ jelentése megegyezik a fenti meg- 35 határozás szerintivel — reagáltatjuk 40 C° alat­ti, előnyösen 30 C°-ot meg nem haladó hőmér­sékleten, a reakoióelegyben rövidszénláncú ali­fás alkohol hozzáadása útján felszabadítjuk a (IV) általános képletű új iminovegyületet Rí —C —CH —N —X' (IV) NH R~ R--5 40 45 50 — ahol Rj, R2 és R 3 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, X" pedig egy legfeljebb 6 szénatomos alkilgyököt, vagy abban az, esetben, ha R2 és R 3 egyaránt hidrogén­atomot jelent, egy _(CH2 ) n —NH—CH 2 -^C—R t NH általános képletű csoportot képviselhet — vagy 65 ennek sóját és az így kapott terméket, adott esetben elkülönítés után, vízzel vagy vizes al­kohollal az (I) általános képletnek megfelelő aminoketonná hidrolizáljuk és adott esetben a kapott sóból a bázist "felszabadítjuk, 60 A fenti eljárásihoz oldószerként — amint fen­tebb már említettük — bármely ilyenfajta re­akcióhoz szokásos oldószer, mint széntetraklo­rid, széndiszulfid stb. egyaránt használható. ^ Különösen előnyösen folyik le a reakció nitro­benzolban, mintJhogy ebben az oldószerben a legelőnyösebbek az oldhatósági viszonyok. Rend­szerint oly módon dolgozhatunk, hogy először az alumíniumkloridot oldjuk az oldószerben, majd ezt követően adjuk hozzá a (II) általános képletű aminonitrilt (előnyösen hidrahalogenid alakjában) és a (III) általános képletű fenolt, ill. fenolétert. A reagáló anyagok hozzáadása során hűtéssel kell gondoskodni arról, hogy a fent megadott hőmérsékleti határokat ne lépjük túl. A halogénhidrogént folyamatosan vezethet­jük be a reakció során, eljárhatunk azonban oly módon is, hogy zárt edényben, halogén­hidrogén-nyomás alatt dolgozunk. A reakcióelegy alkohollal történő elbontását célszerűen oly módon végezzük, hogy a reak­cióelegyet keverés közben adjuk hozzá az alko­kéihoz. A reakcióelegy hozzáadásának szabá­lyozása útján könnyen a megfelelő határok kö­zött tarthatjuk az exoterm bomlási reakciót és így nagyobb üzemi adagok esetében is biztosít­hatjuk az alkalmazott oldószer által megsza­bott felső hőmérséklet-határ betartását. Az így kapott elegy lehűlése után kikristá­lyosodik a (IV) általános képletnek megfelelő iminovegyület hidrohalogenid alakjában; ezek a (IV) általános képletű iminovegyületek új, ed­dig le nem írt termékek. Ezeket az imino­vegyületeket vízzel, melegítés közben történő kezelés útján hidrolizálihatjuk az (I) általános képletnek megfelelő aminoketonokká. Ez a víz­zel történő kezelés heterogén reakcióelegyben, az iminovegyület előzetes elkülönítése nélkül folytatható le, amikoris célszerűen feleslegben alkalmazzuk a vizet; ennek a feleslegnek azon­ban nem szabad oly nagynak lennie, hogy a reakcióelegy szerves oldószeres és vizes fázis­ra váljék szét. A kapott oldószerelegyből hidro­halogenid alakjában kikristályosodó (I) általá­nos képletű aminoketon egyszerűen, szűrés út­ján különíthető el a reakctióelegyből. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kiviteli módja esetében azonban a (IV) általá­nos képletű iminOíVegyületnek a reakcióelegy­ből kikristályosodó hidrogénhalogenidjét a víz­zel történő elbontás előtt elkülönítjük a re­akcióelegyből. Ez a közbeiktatott elkülönítési művelet egy további tisztítási fokozatot kép­visel; ennek a tisztítást célzó műveletnek kü­lönösen olyan esetekben van gyakorlati jelen­tősége, amikor a kiindulóanyagként alkalmazott (II) általános képletű aminonitril nem kielégítő tisztaságú. Ha ugyanis ez a kiindulóanyag olyan szennyezéseket, mint pl. kétgyűrűs vegyületek esetében a molekulában csak egy cianometil­-csoportot tartalmazó, egyébként megfelelő po­limetiiénidiamin-sziármazékokat tartalmaz, ame­lyek szintén képesek a (III) általános képletű vegyületekkel való kondenzációra, akkor a vég­termékben oly szennyezések jelentkeznek, ame­lyeket csak igen nehezen lehet elkülöníteni az. (I) általános képletű aminoketontől. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom