159621. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tioureidobenzolok előállítására

15 159621 16 megszámoltuk a leveleken található foltokat és a betegség leküzdésének hatásosságát a keze­letlen leveleken található foltok számának szá­zalékában adtuk meg. Az eredményeket a 3. táblázatban közöljük. 3. táblázat (4. táblázat folytatása) Vegyület száma Aktív alkotó- Százalékos rész kon- károsodás centrációja (%) (y/ml) Fitotoxi­citás ,2 5 13 30 31 Összehasonlító Kezeletlen 300 300 300 300 300 150 0 0 0 0 0 3,5 100 nincs nincs nincs nincs nincs nincs 10 15 20 Vegyület száma Aktív alkotó­rész koncent­rációja (y/ml) Átlagos káro­sodási index 3 7 11 nap nap nap 25 27 28 Összehasonlító Kezeletlen 500 500 500 500 0,0 0,2 0,0 0,5 1,0 0,5 1,0 0,5 1,0 2,5 1,5 1,25 1,75 2,0 4,5 Fito­toxi­citás nincs nincs nincs nincs Megjegyzés: Az összehasonlító aktív kompo­nensként pentaklórbenzilalkoholt tartalmazó rizsvész elleni fungicid. 4. vizsgálat rizsvész leküzdésére Megjegyzés: Az összehasonlító aktív kompo­nensként 6-metil-2,3-kinoxalindi­tiol ciklusos karbonátot tartalmazó 25 fungicid. 3. vizsgálat rizsvész leküzdésére Ezt a vizsgálatot a találmány szerinti vegyü­letek hatásosságának értékelésére végeztük szán­tóföldön rizsvész (Pirieularia oryzae) leküzdésé­re. A 4-szer megismételt statisztikus tömbmód­szert alkalmaztuk mindegyik 1,1 m2 -es parcel­lánál. A hígított permetet 250 ml/11 m2 meny­nyiségben alkalmaztuk. Az első kezelést a leve­leken megjelenő kezdődő fertőzés utáni napon végeztük, a második kezelést pedig 4 nappal az első után. A növények károsodási fokát az SO 35 3 levéllel rendelkező cserepes rizs növényeket permetezéssel rizsvészgomba, a Pirieularia ory­zae spóra szuszpenziójával inokuláltunk, és 24 órán át nedves kamrában inkubációs körülmé­nyek (mintegy 100% relatív nedvességtartalom és 26 C°) között tartottuk. Ezután a növényeket melegházba vittük. 1 nappal később a vizsgá­landó vegyületeket a növényeken mint a 14. példa szerinti módon előállított nedvesíthető por vízzel történő hígításával készült oldatát alkal­maztuk. Az inkubáció után 10 nappal megszá­moltuk a leveleken található foltokat és a betegség leküzdésének hatásosságát a kezelet­len leveleken található ifoltok számának száza­lékában adtuk meg. Az eredményeket az 5. táblázatban közöljük. első permetezés után 3, 7 és 11 nappal hatá-40 5. t áblázat roztuk meg. A betegség erősségét 0— ányban értékeltük, ahol -5-ig ter-0 = nem­jedő tartom: A betegség erősségét 0— ányban értékeltük, ahol -5-ig ter-0 = nem-Aktív alkotó­rész koncent­A foltok átlagos száma fertőzött növények és i 5 = legtöbb megbetege-Aktív alkotó­rész koncent­A foltok átlagos száma dett növény, közöljük. Az eredményeket a 4. táblázatban 45 Vegyület száma Aktív alkotó­rész koncent­A foltok átlagos száma Hatá­sosság Fito­toxi­rációja levelen­(%) citás 4. táblázat 50 (y/ml) ként 4. táblázat 50 Aktív 50 alkotó­Átla igos ü ^ro­Fito­toxi­citás 7 300 0 100 nincs Vegyület rész sodási index Fito­toxi­citás 8 300 4 95 nincs száma koncent­3 7 ll Fito­toxi­citás 9 300 6 93 nincs rációja nap nap nap Fito­toxi­citás 10 300 2 98 nincs (y/ml) 55 11 300 2 98 nincs y 12 300 0 100 nincs 18 500 0,5 1,0 2,0 nincs Összehasonlító 20 5 94 nincs 17 500 0,75 1,0 1,5 nincs (2% ható­18 500 0,5 1,0 1,5 nincs anyag) (víz) 19 500 0,5 1,0 2,0 nincs 60 Kezeletlen — 84 0 — 20 500 0,25 1,5 1,0 nincs 21 500 0,25 1,5 2,0 nincs Megjegyzés: Az összehasonlító Kasugamycin an-22 500 0,5 1,0 2,0 nincs tibiotikumot tartalmazó rizsvész el­24 500 0,5 0,5 1,5 nincs 6r > leni fung icid. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom