159617. lajstromszámú szabadalom • Egyirányban szorító zárómű

3 159617 4 Ilyen szerkezeti előírások figyelembevétele mellett a fékezőék például egy négyszögű ol­dalfalú lemezből a következőképpen képezhető ki. Az egyirányban szorító zárómű tengelyirá­nyában egymás után következő, elnyújtott négyszög alakban kiképzett keresztmetszetek, amelyek lényegében főtengelyükkel a futópálya sugarához párhuzamosan vannak elhelyezve, váltakozva e tengely körül vannak eltolva, hogy az egyirányban szorító zárómű futópá­lyáival fogásban levő fékezőék-Hhomlokfelületek a forgástengely irányában párhuzamosan, kerü­leti irányban azonban hullám alakban futnak. Egy különösen előnyös példaképpen! kiviteli alaknál a külső homlokfelületnek sokkal na­gyobb amplitúdójú hulláma van, mint a belső homlokfelület amplitúdója. Ennél a példakép­peni kiviteli alaknál is a két hullám hossza egyforma, azonban ezek egymáshoz viszonyítva egy fél hullámhosszal el vannak tdlva. Ezáltal olyan fékezőék jön létre, amely nem csak a kialakított hullámok következtében teszi lehe­tővé a fékezőékek egymásba tolását és ezáltal rendkívül nagy töltésfok elérését, hanem az egyirányban szorító zárómű tengelyirányában szemlélve is legalább is megközelítően ék alakú keresztmetszete van, melynek szélessége kifelé nő. E miatt is nő a töltésfok. Egy ilyen fékezőék mindkét homlok-felületé­nek különböző amplitúdói azáltal érhetők el, hogy a hullámra merőleges sugárirányú met­szeteket olyan tengely körül fordítjuk el, amely­az egyirányban szorító zárómű forgástengelyé­vel párhuzamos, és az ossz fékezőékmagasság mintegy egyharmadának megfelelő távolságban van elhelyezve a belső futópályától mérve a keskeny négyszög középfüggőlegesén. Ekkor a fékezőék külső homlokfelülete úgy alakítható ki és méretezhető, hogy a szorító­felületek teljes terhelésnél is meg vannak sza­kítva, mivel ismert módon azonos nagyságú belső és külső szorítófelületeknél a belső szo­rítófelületen nagyobb görgőnyomás uralkodik. Ez a körülmény arra használható, hogy a kül­ső .szorítófelületeket annyival kisebbre méretez­zük, hogy ott is ugyanaz a görgőnyomás lep­jen fel. Egy ilyen szabadonfutónak különlegesen nagy működési biztonságát kapjuk akkor, ha a találmány egy további javaslata szerint a fel­futó görbéket logaritmikus spirál alakjában képezzük ki. Ekkor ugyanis a kapcsolószög a koncentrikus futópályának matematikailag pon­tos köralakjától való eltéréseinél is mindig azo­nos, függetlenül attól, hogy az eltérés milyen okból következik be. A találmány szerint javasoljuk továbbá, hogy a fékezőékeket oldaléleiken spirálrugó felfogá­sához kampóval lássuk el. Ezek a kampók olyan keresztmetszetűek, hogy a. fékezőékek szorítás­ra kész állásának áthaladásakor — zárásból ol­dásba való átmenetnél — a spirálrugó a féke­zőékre nagyobb erővel hat, mint ami magában a szorításra kész állásban fellép. Azonkívül a kampó a szorítótengelytől a nagyobb ékmagas­ság felé eltolva van elhelyezve. Ezáltal is eh­hez a nem kívánatos üzemi állapothoz, neve­zetesen a szorításra kész állás átlépéséhez, rend­kívül nagy kapcsolási gyakoriságot teljesít. Lé­nyegében közömbös, hogy a találmány szerinti fékezőékeket az egyirányban szorító zárómű gyűrűrésébe kisebb ékfélületükkel a belső fu­tópálya felé, vagy 180°-al elfordítva építjük. A második esetben csupán azt kell figyelembe­venni, hogy ezután a megengedhető átvihető forgatónyomatékot kisebb értékben kell meg­határozni. Ha a fékezőéket a találmány szerint kisebb ékfelületévél kifelé építjük a gyűrűtérbe, ak­kor a húzó spirálrugó helyett nyomó spirálru­gót alkalmazunk, úgyhogy az ékeket az egy­irányban szorító zárómű külső futópályájához nyomjuk. A találmány szerint az egyirányban szorító záróműnek röperő által működtetett szerkezet­része is van, amelynek hatására a fékezőékek oldott állapotban is körben futnak a belső fu­tópályával és a külső futópályától biztonságo­san távol vannak tartva, úgyhogy a szerkezet teljesen kopásimentesen fut. Erre a célra a ta­lálmány szerint két a kerületi irányban egy­máshoz viszonyítva eltolható fékezőék-kosár van. amelyek gyűrűs huzórugó hatására egy­máshoz viszonyítva eltolódnak akkor, amikor a rugó húzóereje a röperőnek röpsúlyra való hatása következtében elfordulókar révén sza­baddá válik. Azonban az is lehetséges, hogy mindkét ko­sáron turbinalapátokat helyezzünk el és ezek, valamint olajnyomás segítségével a kosarakat egymáshoz viszonyítva elállítsuk. E turbinala­pátok hatása arányos a fékezőéken jelentkező röperővel. Á fékezőékek futópályáról való le­emelését közvetlenül a fékezőékeken levő la­pátszerű nyúlványok révén második kosár nél­kül is el lehet végezni. A találmány szerinti javaslatok révén a kö­vetkező előnyöket nyerjük. A fékezőékek kis súlya és a fékezőékek és futópálya közötti, ennek eredményeként létre­jövő viszonylag kis rugóerők eredményeként a kenőífil-n akadálytalanul kialakul, mégpedig a fékezőéksknek irányváltó futópályához való hozzányomásánál is. Ezáltal a szabadonfutó élettartama jelentősen megnő, éspedig olyan mértékben, amint ez fogaskerekeknél vagy ha­sonlóknál ismert. Az ismert szabadonfutókihoz viszonyítva a vontatónyomaték , is lényegesen kedvezőbb, ami az ilyen szabadonfutó'k vontatónyomatékának csak egy tizede. A pontos, majdnem teljesen csúszásmentes átkapcsolás rövid kapcsolási időt és ezáltal nagy kapcsolásszámot tesz lehetővé. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom