159603. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nem pirofóros vázkatalizátorok célszerűen nikkel-vázkatalizátor előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG OKSZÄGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. III. 25. (MA—1965) Módosítás benyújtásának napja: l'&TO. VII. 07. Közzététel napja: 1971. IV. 23. Megjelent: 1972. VIII. 30. 159603 Nemzetközi osztályozás: B 01 j 11/28 Feltalálók: Dr. Csűrös Zoltán akadémikus, 15%, Dr. Petró József egyetemi docens, 40%, Tungler Antal oki. vegyészmérnök, 30%, Máthé Tibor oki. vegyészmérnök, 10%, Békássy Sándor oki. vegyészmérnök, 5%, Budapest Tulajdonos: Magyar Tudományos Akadémia, Budapest Eljárás neni-pirofóros vázkatalizátorok célszerűen nikkel-vázkatalizátor előállítására í A találmány tárgya eljárás nem-pirofóros nikkelvázkatalizátor előállítására. Ismeretes, hogy az ún. vázkatalizátorok egy kataiMtíkusan aktív fém, pl. nikkel, kobalt, réz stb. és egy inaktív fém, többnyire alumínium, ritkábban szilícium ötvözetéből készülnek az inaktív komponens kioldásával. E katalizátorokat nagy aktivitásuk miatt elterjedten használják mind a kémiai iparban, mind a kutatásban főként WdrogéBező-dehidrogénező reakciókban. Az ismert vázkatalizátorok komoly hátránya, hogy piroforosak, ami nagyfokú tűzveszélyt jelent, és hidrogén jelenlétében robbanásveszély is fennáll. Ennek következtében felhasználásuk során a katalitikus eljárás valamennyi lépésében, pl. a katalizátor betöltésekor, a berendezés nyitásakor és légtelenítésekor, a katalizátornak a reakcióekgyből való kiszűrésekor rendkívüli elővigyázatosságra van szükség, de még így is gyakoriak a komoly károkat okozó balesetek. Jelenleg nem ismeretes olyan nem-pirofóros vázkatalizátor, amelynek aktivitása megközelítené a pirofóro® vázkatalizátorofcét és amelynek ára sem lényegesen nagyobb. A ma legelterjedtebb vázkatalizátor az ún. Raney-aikkel, amely kb. 50 s% alumíniumot és M>. 5© s% nikkelt tartalmazó ötvözetből készül az alumínium lúgos kioldásával. Ez a katalizátor már szobáíhőméreékleten is nagyon aktív, azonban rendkívül pirofőcos. A vázkatalizátorokkal foglalkozó szabadal mákban [1 5©3 787 (1925), 1 Í28 191 (1927) és 5 1915 473 (19313) sz. amerikai szabadalmak] Baney az alumínium mellett kioldható komponensként lúgoldtiatósága miatt említi a saliciumot, a cinket és a magnéziumot is; az utóbbi fémek alkalmazása azonban ilyen célra csak 10 eM lehetőségként volt ismert, és a gyakorlatban csupán az alumíniumot tartalmazó ötvözetből készítettek katalizátort. CSnk és nikkel ötvözetéből vázkatalizátorokat 15 nem. készítettek. Sujkin és munkatársai lúggal nehezen megbontató cink-nikkel ötvözetből hordozós típusú katalizátort készítettek, amelyet furán-származékok hidrogénezésére használták, de aktivitása még 300 C°-on is elenyé-20 sző volt. A találmány célja olyan eljárás biztosítása, amely lehetővé teszi nem-pároforos vázkatalizátor előállítását. A találmány alapja felismerés, hogy a 25 fenti cél elérhető, vagyis nem-pirofóros vázkataMzátor készíthető nikkel-cink vagy nikkel tartalmú ötvözetekből. Ez a felismerés azért meglepő, mert szakmai k&mikbea egységesen az a nézet uralkodott, hogy a nikkel-vázkatalizáto-30 rok piroforosak. 159603