159599. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a benzolgyűrűn szubsztituált 1-fenoxi-3-alkilamino-2-propanolok előállítására
17 159599 18 134—.135°. A kiindulási anyag l-(2-acetil-4--Mórfenoxi)-J2,3-epoxi-propánból készült, amely a 2. példában leírt módon in situké• szült 3-klór^6-foidroxi~acetofenonból, {2) DLr-l-(í2-acetil-3,5-dimetilHfenoxi)-2-Hhidroxi^-izopiropilanTmo-propán-szemikarbazon, op. 121-^124°. A kiindulási amin l~(2-acetil-3,5--dimetiMenoxi)-2,3-epoxi-propáníból készült, amely a 2. példában leírt módon in situ készült 2,4-dimetil^6~hidroxi-acetofenonból, (3) DL-l-1 (2-aoetil-4,5-dimetil-ifenoxi)-2Jhidroxi-3-izopropilaminio-propán-szemikaTibazon, op. 121—124°. A kiindulási amin l-(2-acetil-3,5--dimetilifenoxi)-2,i3-epoxi-propánból készült, amely a 2. példában leírt módon in sftu készült 3) 4-dimetil~6-!hidroxiacetofenonból. (4) DL-l-(o-'aoetil-fenoxi)-2-hidroxi-3-izopropilamino-piropán-4-ifenilszemikairbazon-dihid. rotklorid, op. 98—102°. (5) DL-l-«(2-acetil-4-metoxi-fenoxi)-2-hidroxi-3--izopropilamino-propán-szemilkarbazon, op. 128—131°. A közbülső amin a 2. példában leírt módon készült. 5. példa: 10 g DL-^(o-aoetiWenoxi)-2-Hhidroxi-3-izopropilamino-propánnak 10 ml metanol és 10 ml 2 n ecetsav elegyével készült oldatát 6,45 g 4-etoxietil-(tioszemikairibazid) 25 ml 2 n ecetsavval készült oldatával keverjük, és 30 percig állni hagyjuk. Ezután a reakciókeverék pH-ját 50%-os nátronlúggal 11 értékre állítjuk be, a keveréket kloroformmal extraháljuk, és a kivonatot megszárítjuk. A kivonatot csökkentett nyomás alatt bepáirolva olajat kapunk, ezt éteres hidrogénkloriddal kezelve 8,4 g DL-l-(o-acetil-fenoxi)-2^hidroxi^3-izopropilamino-propán-4-etoxietil^(tioszemikarbazon)-dihidrokloridot nyerünk 125^128° olvadásponttal. A közbülső 4-etoxietil-(tioszemikarbazon)-t op. 104—. 106°) a 3. példában a 4-(o-metoxi-benzil)-tioszemikarbazid előállítására leírt módszerrel analóg állítottuk elő. , Hasonló módon eljárva a következő tioszemikarbazonok készültek: (1) DL-l-(o-aoetil-fenoxi)~24ndroxi-3-izopropilamino-propán-4-szek.butil-4(tioszemikarbazon)-dihidroklorid, op. 75—80°, (2) DL-l-(o-acetÜKfenoxi)-24iidroxi-,3-izopropilamino-propán-4-izobutil-(tioszemika!rbazon)•rdiMdroklarid, op. 1511—154°, (3) DLHl-(o-a,oetil-íenoxi)-2^idroxi-3-izopropilamino-propán-4-terc.!butil^(tioszemikarbazon)-diMdroklorid, op. 152—156°, (4) DL-il-(o-acetiljfenoxi)-2-(hidroxi-3-izopropilamino-propán-^4-o-klórfenil-í(tioszemikarbazon)-di(hidroklorid, op. 125°. 6. példa: 10 g DL-l-(o-acetil-(fenoxi)-i2-hidroxi-3-izopropilamino-propánnák 25 ml metanollal készült oldatát 4 g 4-!benzüJ (tioszemikarbazidnak) 50 ml 50%-os vizes metanollal készült oldatával keverjük, és 18 óra hosszat állni hagyjuk. A csapadékot összegyűjtjük, és megszárítva 4 g 5 DL-1 -(o-acetilHfenoxi)-2-hidroxi-3-izopropilaminoj propán-4-benzil-(tioszemikairbazont) kapunk 99—100° olvadásponttal. 7. példa: 10 8,7 g DL-l^(o-acetil-fenoxi)-2-4iidroxi^3-izopropilamino-propánnak 15 ml metanollal készült oldatát 4,6 g piridin-4-karboxi-hidrazidnak 10 ml metanollal készült oldatával kever-15 jük, és 30 percre 60°-ra melegítjük. A reakciókeveréket n nátronlúgba öntjük, és etilaoetáttal extraháljuk. A kivonatot csökkentett nyomás alatt bepároljuk, és az olajos maradékot éteres hidrogénkloriddal kezelve 3,8 g DL-l^(o-acetil-20 ^fenoxi)-24iidroxi-3-izopropilamino-propán-piridin-4-kanboxihidrazon-tiriihidrokloridot kapunk 148—150° olvadásponttal. 8. példa: 25 6,3 g DL-l~(o-acetil-fenoxi)-2-hidroxi-3-izo-propilamino-propánt, 4 g 4-(2-piridil)-szemikarbazidot, 10 ml töimény sósavat és 75 ml metanolt visszafolyató hűtő alatt 3 óra hosszat 30 forralunk. Ezután a reakciókeveréket lehűtjük, n nátronlúgba öntjük, és kloroformmal extraháljuk. A kivonatot csökkentett nyomás alatt bepároljuk, és a maradék olajat benzollal kezelve 4,5 g DL-l-<(o-acétil-fenoxi)-2-Jhidroxi-3-35 -izopropilamino-propán-4-<(!2-piridil)-rSzemikaribazon-hidrátot kapunk 135—136° olvadásponttal. 9. példa: 40 9,5 g DL-l-(o-benzoil-fenoxi)-2-nidroxi-3-izopropilamino-propánnak 25 ml metanollal készült oldatát hozzáadjuk 5,3 g hidroxilamin-Hhidrokloridnak és 6,5 g nátriumacetátnak 100 45 ml vízzel készült oldatához, és a keveréket 4 órára 60°nra melegítjük. Ezután a reakciókeveréket jégre öntjük, és dietiléterrel extraháljuk. Az éteres kivonatot bepároljuk, és a maradékot petroléterrel (fp. 40—60°) kezelve ,2 g DL_lJ (o-lbenzoil-fenoxi)-2-íhidiroxi-3-^iizopropilamino-oximot kapunk 122^125° olvadásponttal. A közbülső amin a következőképpen készült: 40,8 g 2-(2,3-epoxipropoxi)-benzofenont fölös mennyiségű izopropilaminnal 3 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forralunk, a reakció menetét vékonyréteg-kromatográfiával követjük. Ezután az izopropilamin feleslegét vákuumban eltávolítjuk, és a -maradékot híg só-60 savban oldjuk. Az oldatot 3 íziben dietiléterrel kirázzuk, a vizes réteget meglúgosítjuk, és dietiléterrel extralháljuk, a kivonatot megszárítjuk, és ibepárolva DL-l-(o-benzoil-fenoxi)-2-85 -hidroxi-3-izopropilaminojpropánt kapunk. 9
