159589. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mélyalapok és hasonlók készítésére

159589 3 4 teni, sokkal kevesebb betonozás váljon szükségessé és ennek megfelelően kevesebb anyag legyen felhasználva, továbbá, hogy a felszíni objektumokat ne kelljen megbontani az alapozási munkáik miatt. A találmány szerinti alapozási eljárás és berendezés révén elkerülhetők az ismert megoldásokkal kapcsolatban felsorolt hátrányok és lényegesen kisebb földmunka, betonozási munka és anyagfelhasználás mellett még rendszerint elkerülhető a felszíni objektumoknak az alapozás miatti megbontása is. A találmány szerinti eljárás során ugyanis a tervezett, méretezés alapján kiadódott talpfelületnél lényegesen kisebb keresztmetszeti területű kútköpenyt süllyesztünk a talaj teherbíró rétegéig és így csak e kisebb keresztmetszetű akna térfogatának megfelelő f öldmenynyíséget kell kiemelni és e kisebb palást betonozását kell csak elvégezni. A kisebb keresztmetszeti területű kútköpeny elfér a felszíni objektumok között, így nem szükséges azok megbontása. Ezeknek az előnyöknek a biztosítását szolgáló, kisebb keresztmetszeti területű kútköpeny süllyesztése azonban nem jelenti azt, hogy kisebb felületű alaptalpat készítünk és így nagyobb fajlagos terhelést adunk a talajra. Eljárásunk szerint ugyanis a kútköpeny lesüllyesztése után a kút keresztmetszésénél lényegesen nagyobb felfekvő felületű alaptalpat lehet készíteni, mint a lesüllyesztett kút keresztmetszeti területe. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy kútköpeny nyílásain át a rácsrudakat kinyomó és/ivagy visszahúzó szerkezete van, amelyet a kútköpeny belsejében rögzíteni lehet és el is távolítható a kútköpeny belső teréből, azonkívül a köpenycsőnek a palástján, a készítendő alaptalp környezetében, eltávolítható lemezekkel fedett nyílások vannak. A rácsrudakat nyomó-húzó szerkezete célszerűen hidraulikus sajtoliószerkezet. A találmány szempontjából lényeges, hogy a lesüllyesztett kútköpeny keresztmetszete lényegesen kisebb mint a készítendő alaptalpnak a talajra támaszkodó felülete. Ez alatt a lényegesen kisebb kifejezés alatt azt értjük, hogy a kútköpeny keresztmetszete az említett talpfelület nagyságának 75%r-át nem haladja meg. A találmány szerinti eljárás és berendezés egyaránt alkalmazható gépalapok, kemencealapok és hasonlók készítésére, valamint hidak hídfőiben alkalmazott támasztó vagy feszítő pillérek építésére" és ezekhez hasonló alapozások megoldására. A találmányt közelebbről a rajzmellékleten szereplő példakénti megoldás kagcsán ismertetjük, ahol az 1. ábra a példakénti alapozás hosszmetszete, ami a 2. ábrán bejelölt I. metszet, a 2. ábra az 1. ábrán megjelölt II. metszet, míg a 3. ábra a 2. ábra szerinti III. metszet. Az 1. és 2. ábrán szaggatott vonallal rajzolva feltüntettük az ismert hagyományos alapozási eljárással készített kútköpeny keresztmetszetének külső kontúrvonalát. -Mint látható, 10 ismert hagyományos kútköpeny a terepszinttől az' alapozási síkig a terhelések felvételére méretezett szükséges méretű alaptalp vízszintes felületével azonos keresztmetszettel alakítható ki. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás és berendezés révén a készítendő 7 alaptalp talajra felfekvő felületénél lényegesen kisebb 1 célszerűen vasbeton kútköpenyt süllyesztünk le a talaj teherbíró rétegéig. A kútköpenyt általában vasbetonból készítjük. A lesüllyesztett kútköpenyben 2 lyukakat hagyunk, hogy az ezekbe illesztett támaszok révén a kútköpeny belsejében rögzíteni tudjuk a 4 toló-húzó szerkezetet. Ugyancsak a kútköpeny palástján a 3 nyílásokat hagyjuk ki, amelyeken keresztül a később említett rácsrudakat ki lehet nyomni a talajba. A toló-húzó szerkezet célszerűen hidraulikus sajtolószerkezet lehet, amely alkalmas arra, hogy az 5 rácsrudakat vele a talajba nyomjuk, illetve az alapozás befejezése után onnan kihúzzuk. A 7 alaptalp magasságának megfelelő méretű ablakszerű nyílásokat is kialakítunk az 1 kútköpenynek az alaptalp tervezett helye környezetében, s ezeket a nyílásókat a kútköpeny süllyesztése idején vaslemezekkel zárjuk le. Az alapozás során a következőképpen járunk el. Amikor az 1 kútköpenyt a szükséges mélységbe süllyesztettük a 4 toló-húzó szerkezet segítségével a 3 nyílásokon keresztül kinyomjuk az 5 rácsrudakat a köpenycsövet környező talajba úgy, hogy az egyes 5 rácsrudak tervezett alaptalpnak a példa szerinti felső burkolófelületét övezzék, és túlnyúljanak a leendő alaptalp peremén. Az 5 rácsrudak célszerűen I profilú gerendák lelhetnek. Ezeket a gerendákat a 2. ábrán egyszerűen csak eredményvonalakkal jelöltük. Ezután a 6 lemezeket eltávolítjuk, s az így szabaddá vált ablakszerű nyílásokon keresztül kitermeljük a 7 alaptalp részére szükséges üregnek megfelelő földet. A föld kitermeléséneik előrehaladtával bányász módszerrel készí^ 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a terhelést a talajnak átadó talpfelületnél lényegesen kisebb keresztmetszeti területű kútköpenyt süllyesztünk a talaj teherbíró rétegéig, ezt követően a készítendő alaptalpnák a műtárgy felöli tervezett burkoló felületét övező rácsrudakat nyomunk a kútköpeny környezetébe, majd a rácsrudakkal határolt térben az alaptalp részére szükséges üreget készítünk, ezután a végleges alaptalpat készítjük el, s ezt követően a műtárgyat támasztó lehorgonyzó fejet építjük ki. Az alaptalp elkészítése után a rácsrudakat visszahúzzuk és a kútból eltávolítjuk. 2