159586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(piridil)-tetrahidroppiránok előállítására
159586 vagy -tetrahidrotiopiránnal reagáltatjuk. A piridil-csoport a lítium-atomot vagy Grígnardreagens gyököt tartalmazó szénatomon keresztül kapcsolódik a tetrahidropiranil-csoportihoz. A 2-piridil-lítiumot olymódon állíthatjuk elő, 5 hogy 2-klór- vagy előnyösen 2-bróm-piridint alacsony hőmérsékleten (pl. 0 C° alatti hőfokon, előnyösen —40 C°-on vagy alacsonyabb hőmérsékleten) n-butil-lítiuimmal reagáltatunk. A 4-piridiHítiumot 4-hróm- vagy 4-klór-piri- io dinből hasonlóképpen állíthatjuk elő. A 2-piridil-Grignard vegyületet egyszerűen állíthatjuk elő pl. oly módon, hogy 2-brómHpiridint magnéziummal alkilhalogenid (pl. alkilbromid) jelenlétében Overhoof és Proost „elvonó-eljárá- 15 sa" szerint reagáltatunk [Rec. Trav. Chem. 57, 179 (1938)]. A 4-piridil Grignard reagenseket 4-bróm-piridinből hasonlóképpen állíthatjuk elő. A fenti eljárásokat a reagensek egyszerű összekeverése útján végezhetjük el, kívánt eset- 20 ben azonban iners szerves oldószeréket is felhasználhatunk (pl. alifás vagy aromás szénhidrogéneket, étereket és ketonokat). A reakciónál alkalmazott alacsony hőmérsékletre való tekintettel előnyösen —SO C°-nál alacsonyabb 25 fagyáspontú oldószereket használhatunk. A piridil- és/vagy tetrahidropiraml- vagy tetrahidrotiopiranil-gyürű adott esetben helyettesítve lehet. A szubsztituensek pl. halogén-. 30 alkil- vagy alkoxi-csoportok lehetnek; a tetrahidropirán- és tetrahidrotiopirán-csopart heterociklikus helyettesítőket ds hordozhat. Előnyösek a (IV) általános képletű tetrahidropiránok [mely képletben Y jelentése klór- vagy 3g brómatom; Z jelentése halogénatom vagy hidrogénatom és B jelentése hidrogénatom, alkilvagy alkoxi-esoport (előnyösen metoxi-csopört) vagy heterociklikus csoport, pl. a (III) képletű csoport vagy amino-csoport pl. dimetalamino- 40 csoport]. A tetrahidropiranil^csoport „sztereokémiája nem jelentős tényező. A piridil-lítium vagy piridil-Giignard vegyület és 2Hhalo^tetraihidropirán vagy -tetrahidr©- 4 g tiopirán reakcióját a komponensek egyszerű összekeverése útján végezhetjük el, azonban kívánt esetben egyik vagy mindkét komponenst oldat alakjában is alkalmazhatjuk. Ennek előnye, hogy a komponenséket az előállítá- 50 suknál kapott reakcióelegyből aem kell izolálni és a reakció a két oldat elegyítése útján könynyen elvégezhető. A hőmérsékletet általában 0 C° alatt, előnyösen —40 C° alatt tartjuk, misthogy a komponensek a szokásos hőmérsékleten nem eléggé stabilak. 65 A B helyén hidrogénatomot tartalmazó tetrahidrotiopiranil-csopiortot tartalmazó 2-piridil^tetrahidropiránokat és -tetnahidrotiopiránokat az előállításuknál képződő reakcióelegyből oly módon izolálhatjuk,, hogy a reakeióelegyet szobahőmérsékletre hagyjuk felmelegedni, jnegsavanyítjuk (pl. sósavval), majd a szerves és vizes fázist szétválasztjA. A szerves fázist seaaa- 65 legesítjük, éterrel extrahaljuk és az extraktot frakcionált desztillációnak vetjük alá. A kapott tiszta terméket kívánt esetben újabb frakcionált desztillációval tovább tisztíthatjuk. Amennyiben a tetrahidrotiopiranil-gyűrűhöz kapcsolódó B-csoport nem hidrogénatom, a terméket oly módon izolálhatjuk, hogy a reakcióelegyhez valamely sav ammóniumsóját adjuk, a fázisokat szétválasztjuk, éterrel extraháljuk és az étert ledesztilláljuk. Az ammóniumsót (pl, ammóniumkloridot) előnyösen oldat, különösen vizes oldat alakjában alkalmazhatjuk. A kapott reaikició-termékeket gőzfázisban ammóniával történő reagáltatással bipiridilekké alakíthatjuk. A reakciót előnyösen oxigén jelenlétében végezhetjük el. A helyettesített piridint gőafázisban ammóniával általában katalizátor jelenlétében célszerűen 250 C°-nál magasabb hőmérsékleten előnyösen 350—450 C°-on, pl. 380 C° körüli hőmérsékleten hevítjük. Katalizátorként előnyösen alumíniumoxidot, sziliciumdioxidot, sziliciumdioxid-alumíniumoxidot, magnézáumoxidot, krómoxidot vagy ezek keverékeit alkalmazhatjuk. A katalizátorok finom eloszlásban a fém vagy oxidjai alakjában platinát és/vagy palládiumot tartalmazhatnak. Különösen előnyösen alkalmazhatunk dehidrogénező katalizátorokat (pl. nikkelt, kobaltot, rezet, krómot vagy rézkromitot). A reakcióelegy előnyösen molekuláris oxigént, pl. oxigén-gázt, tartalmazhat, melyet előnyösen levegő formájában juttatunk a reakcióelegybe, azonban bármely oxigént tartalmazó gázt felhasználhatunk. A kiindulási anyagokat egyszerűen a kívánt hőmérsékletre történő hevítéssel párologtathatjuk el. Előnyösen jáöhatunk el oly módon, hogy a kiindulási anyagot forró felületre (pl. az elpárologtató berendezés felületére vagy az ammóniával történő reagáltatásnál felhasznált kataMzátorra) csepegtetjük, A kiindulási anyagot előnyösen az elpárologtató berendezésben a katalizátorral való érintkezés előtt párologtathatjuk el. A kiindulási anyagok egy része szobahőmérsékleten ragadós viszkózus folyadék vagy szilárd anyag, ezeket elpárologtatás előtt előnyösen megfelelő oldószerben oldjuk.. Oldó^ szerként előnyösen pl. vizet és alkoholokat, különösen kis szénatomszámú alifás alkoholokat, különösen előnyösen metanolt alkalmazhatunk. Az eljárásnál képződő bipiridiléket a reakció-termékből ismert módszerekkel izolálhatjuk. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy a .gázalakú reakció-termékeket kondenzáljuk, «s a bipiridilt a kondenzátumból oldószeres exteakcióval és/vagy frakcionált desztílláeióvial {kívánt esetben vákuumban) választjuk «1. Amennyiben a 4,4'-hipáridilek ielőálilátásánál kapott reakció-termék vizet tartalmaz, a hipiridileket szűréssel különííihetjük el.
