159567. lajstromszámú szabadalom • Befúvatókészülék

3 mások megállapítása ilyen alapon különösen akkor nem kívánatos, ha a szerkezetet gyakor­latban személynek kell kezelnie. Mivel túlságosan nagymértékű túlnyomás fel­lépése a beteg légútjaiban súlyos sérüléseket .okozhat, olyan (megelőző intézkedések megté­telére van szükség, amelyek a szerkezet hibás kezeléséből származó túlnyomások fellépését meggátolják. Javasolták korábban e probléma oly módon való megoldását, amely szerint a tömlőt különleges nyomáscsökkentő szeleppel látták el, azonban még mindig fennállt annak a veszélye, hogy az ilyen szelep elzáródik és így a beteg veszélyes túlnyomásoknak van ki­téve, ami különösen akkor veszélyes, amikor a befúvatószerkezet valamilyen narkotizáló gáz bevezetését szolgálja. Egy másik hátrány abból adódik, hogy a jelenleg ismeretes nyomáscsök­kentő szelepeket arra a legnagyobb túlnyomás­ra kell beállítani, amelynél a beteg szervezete még semmiféle károsodást nem szenved, még akkor is, ha ezek a szelepek már hosszabb ide­je használatban vannak. Azonban mégis nagy jelentősége van annak a tényezőnek, minde­nekelőtt újszülöttek kezelésénél, ha magasabb kezdeti nyomás áll rendelkezésre, mivel a tüdő első kitágulása jelentősen nagyobb túlnyomást (pl. , 20—40 amH2 0) követel, mint a további mesterséges lélegeztetéshez szükséges nyomás (pl. 3—15 emH2 0). A találmány célja, hogy mesterséges lélegez­tetésre és narkotizálásra szolgáló olyan készü­léket szolgáltasson, amely a beteg légútjaiban a veszélyes túlnyomások fellépésének a lehető­ségét a lehető legegyszerűbb szerkezeti megol­dással tökéletesen kiküszöböli, és tehetővé teszi a kezdeti rövid ideig tartó túlnyomás biztosí­tását, amely túlnyomás viszont hosszabb idő­szakon keresztül már veszélyes lenne. A találmány a nyomáskorlátozás problémá­ját egészen más oldalról közelíti meg, mint a jelenleg ismert konstrukciók. Ahelyett, hogy különleges nyomáscsökkentő szelepeket alkal­mazna, a találmány olyan szivattyútestet java­sol, amely önmagában nyomáskorlátozó szerv­ként funkcionál, és ezáltal valamennyi eltömő^ dési veszélynek kitett mozgó rész alkalmazásá­nak a szükségességét kiküszöböli. A találmány tárgya tehát befúvatókészülék mesterséges lélegeztetéshez vagy narkotizálás­hoz, amelynek gázforrásra csatlakoztatható ibe­vezetőnyílással és a beteg légútjaival összeköt­hető kivezetőnyílással ellátott szivattyúja, vala­mint a be- és kivezetőnyílásokíban elhelyezett egyútú szelepei vannak, és amely készülékre az jellemző, hogy a szivattyú belsejével közlekedő teret lezáró, és kitágulása útján a szivattyúban előre meghatározott nyomásértéket meghaladó belső nyomás kiegyenlítésére alkalmas rugal­mas, légzáró membránja van. Ily «módon a túl­nyomás a készülékben egy előre meghatározott értéket nem léphet túl, úgyhogy ez a falazatot 4 képező membrán nyomáskorlátozó szervként szolgál. Más szavakkal a membránnak olyan rugalmassági tulajdonságokkal kell rendelkez­nie, hogy volumetrikus tágulási képessége egy 5 előre meghatározott, normál esetben a betegre még nem káros, a tömlő összenyomásának ha­tására fellépő túlnyomásérték alatt nem ele­gendő a gáznyomást a szivattyútestben növelni törekvő erők kiegyenlítéséhez, míg e túlnyo­mó másórték elérésekor viszont e volumetrikus tá­gulóképesség elegendő nagyságú ahhoz, hogy a gáznyomást tovább növelni igyekvő erőket köz­vetlenül legalább a membrán vagy membránok térfogatának megfelelő megnövelése révén ki­je egyenlítse, miáltal a túlnyomás a készülékiben legfeljebb az előre meghatározott értékre van korlátozva. A találmány egy előnyös kiviteli változatánál a szivattyút alkotó bafúvatótömlő a rugalmas, „0 légzáró membránt képező vékonyabb részből, valamint összenyomása után magától eredeti alakját visszanyerő részből áll, amely utóbbi adott esetben a vékonyabb rész anyagából van kialakítva, mimellett a két rész egyfalú befú­„ vatótömlőt alkot. Annak az elasztikus anyagnak a tulajdonsá­gai, amelyből a nyomásikorlátozó rész áll, olya­nok, hogy a nyomást növelő erők megszakítás nélküli felléptekor a nyomás a tömlőben csak olyan értékig növekszik, amely olyan magas, hogy hosszabb időszakon keresztül az e nyo­másnak kitett betegre veszélyes lenne, azonban rövidebb időtartamon át tökéletesen ártalmat­lan; egy idő után a nyomás csökken, és egy alacsonyabb értéken állandósul. Ezek a nyo­másértékek a figyelembe vett alkalmazási cé­loknak megfelelően vannak megválasztva, és eltérőek például újszülöttek és felnőttek vonat­kozásában. 40 A találmány mindenfajta szivattyútesttel, tömlővel, még dugattyús szivattyúkkal és ha­sonló berendezésekkel összekapcsolva is alkal­mazható. A „szivattyútest" kifejezés az előbbi leírásrészben nemcsak a szivattyúkamrát és an-45 nak falait jelöli, hanem az azokhoz csatlakoz­tatott gázvezetékaket is. Következésképpen a nyomáskorlátozó membrán vagy membránok a szivattyúkamrától a beteghez vezető gázveze­ték falazatának egy részét is képezhetik. Egy-50 séges falazatú befúvatókészülék alkalmazásánál azokon a helyéken a tömlő vastagabban, nagy ellenállö,íér>ességgel fliehet kialakítva, amelyeket a kezelő személy az összenyomáskor érint, míg a tömlőnek a többi része vékonyabb, valamint 55 annak megfelelő mértékben elasztikus lehet, hogy nyomáskorlátozó membránként szolgál­hasson. Ilyen kialakítással olyan befúvatószer­kezetet lehet konstruálni, amely az ismétlődő összenyomásokkal szemben ia lehető legnagyobb 6{) mértékben ellenállóképes, ugyanakkor azonban olyan nyomáskorlátozó hatással rendelkezik, amely ebben az esetben a kezelő személy által rendszerint nem érintett íbefúvatókészülék-rér-P5 székre érvényesül. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom