159552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegből, vagy üveges-kristályos anyagból készült testek edzésére

159552 9 10 ialmazhafunk, oly módon, hogy egy állandó mágneses teret és egy specifikus frekvenciával rezgő nagyfrekvenciájú mágneses teret szuperponáíunk, pl. egy a test/közeg határfelülettel párhuzamosan elrendezett fémlap, vagy a test egyik éléhez csatlakozóan elrendezett, specifikus frekvenciájú rúd, pl. nikkelrúd segítségével. Az utóbbi esetben, amennyiben a kezelendő test sík felületű, mint pl. egy sík üveglap, az ultrahang-hullámok lényegileg a test felületével párhuzamosan fognak terjedni. Ha a test egy vékony fémréteggel áll érintkezésben, oly hullámokat kelthetünk, amelyek frekvenciája egyenlő vagy közel egyenlő a vékony réteg specifikus frekvenciájával vagy annak többszöröse, vagy pedig amelynek a frekvenciája egyenlő vagy közel egyenlő a szufosztrátum és a bevonó réteg specifikus frekvenciájával. A találmány szerinti eljárás jól alkalmazható üvegszerű vagy üveges-kristályos testek egy részének vagy egyes részeinek edzésére, pl. síküveg-lapok, mint sík szélvédő-üvegek, továbbá hajlított szélvédő-üvegek és üreges testek egy részének vagy egyes részeinek edzésére. Az elektródok alakját és elhelyezését az edzendő tárgy alakjának és a fennálló egyéb körülményeknek megfelelően választhatjuk meg. Az edzési műveletet az eljárás bármely szakaszában kisméretű, egymással szorosan szomszédos részekre is korlátozhatjuk; az elektródok egyikét vagy mindkettőt a művelet folyamán időközön-Jcént az edzendő felület különböző zónáiba mozgathatjuk el és így e különböző zónákat egymást követően kezelhetjük a találmány szerinti módon, oly elektromos tér befolyása alatt, amelynek polaritását a művelet folyamán legalább egyszer megfordítjuk. Járműsszélvédőüvegek gyártása esetén gyakran célszerű az edzési műveletet a „láthatósági biztonsági felületrész" körüli egy vagy több szélső zónába korlátozni. Az ilyen szélső zóna vagy zónák edzése esetén az egyik elektródot egy ionizált közegben helyezhetjük el az említett zónával ül. zónákkal érintkezésben, egy vagy több további elektródot pedig a szélvédőüveg élével szemben helyezzük el, úgy hogy az elektromos tér erővonalai az üveg felületén vagy felületein az említett zónán ill. zónákon keresztül haladnak és az üveglap élénél elrendezett elektródig haladnak az üvegfelület mentén. Az üvegnek ilyen esetekben eléggé melegnek kell lennie ahhoz, hogy elektromosan vezető legyen, az üveglap élének pedig legalább egyszer pozitív, majd negatív sarokként kell szerepelnie az ionizált közegben elhelyezett elektródhoz képest. Az ionoknak az üveglap egyik felületébe ill. a pl. üreges tárgy falába az adott zónában vagy zónákban történő diffúziója olyan elektromos térben mehet végbe, amely az említett zónánál vagy zónáknál a közeggel érintkező elektród és a lap másik oldalával érintkezésben álló, a kezelési zónánál elrendezett elektród között alakul ki. Létesíthető azonban elektromos tér a lap ill. üvegfal ugyanazon oldalán elrendezett elektródok között is, amint ez az alábbi példáknál ki fog tűnni. Ilyen esetekben a zónák közötti felületet elektromosan szigetelni kell, úgy hogy az elektromos tér erővonalai behatoljanak az üveglap ill. üvegfal anyagába és ezáltal elmélyítsék a szívóssá tevő hatást. A találmány szerinti eljárás oly módon történő kivitele során, amikor valamely üveges vagy üveges-kristályos test különböző zónáit, pl. egy jármű-szélvédőüveg különböző részeit különböző módokon edzzük, tehát zónánként különböző fokú edzést érünk el és így az üvegnek különböző különleges törési tulajdonságokat adunk, az üveg-testet egyes /ónak edzése folyamán ultrahang-ihullámok hatásának is kitehetjük, vagy pedig a testet oly ultrahanghullámok hatásának tehetjük ki, amelyek az egyes zónákban frekvencia és/vagy energia szempontjából különböznek egymástól. Ily módon az üveg-test egymást követő kis felületrészein váltakozva dúsíthatunk" fel különböző átmérőjű ionokat. Az ionok diffúziója egyidejűleg az üveg különböző felületrészeibe vagy ezek különböző zónáiba, különböző állapotú közegekből is történhet, így lehetséges pl., hogy az üveglap egyik felülete egy megolvasztott sókból álló fürdővel álljon érintkezésben, a másik felület pedig egy megolvasztott sókból álló bevonatot hordozzon és az ionoknak e két közegből az üvegbe történő diffúziója egy közös váltakozó elektromos tér hatása alatt mehet végbe. A tárgy valamely adott felületrészét fokozatosan is kezelhetjük oly módon, hogy a tárgy és az elektródok legalább egyike között viszonylagos elmozdulást hozunk létre és így a tárgy felületének egymást követő zónáit egymást követően tesszük ki az előrehaladó elektromos tér hatásának. Az edző hatásra befolyással van az elektromos tér erőssége is, amelyet viszont az elektródok közötti távolság befolyásol. Ha valamely 15 20 v 25 30 35 40 45 50 55 60 Valamely tárgy különböző zónáit hasonló módon edzhetjük különböző elektród-párok hatása alatt; az edzés a különböző zónákban egy-15 idejűleg vagy egymást követően mehet végbe. Eljárhatunk oly módon is, hogy a különböző zónák edzését egy közös elektród és két vagy több további elektród mindegyike között létrehozott elektromos tér hatása alatt folytatjuk le. 20 Ha több különböző zónát edzünk, kívánt esetben az egyes különböző zónákban különböző v kémiai természetű vagy különböző koncentrációjú közegeket alkalmazhatunk. Különböző hatásokat érhetünk el azáltal is, hogy a külön-25 böző zónák kezelését különböző hőmérsékleteken végezzük. 1