159519. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú nagy viszkozitású folyadékok szállítására

5 159519 6 vevő vezetéktől való távolsága. Ebben a vonat­kozásban látható, nincs szükség arra, hogy ä kamrarendszer és/vagy vezetékrendszer egyenes vonalban legyen elhelyezve, csak arra kell vi­gyázni, hogy a vezeték belső falai és a kamrák külső falai közötti távolság elegendő legyen a késleltetés nélküli átáramlás lehetővé tételéhez. Kívánatos, hogy a kamrák külső falai és felületei és az ezek között szükséges, aránylag merev kötések sima felületűek legyenek, így neoprénnel vagy más olyan anyaggal legyenek borítva, amelyek önkenő tulajdonságúak és ezenkívül a szivattyúzna kívánt anyaggal szem­ben kémiailag lényegében ellenállók. A találmány fontosahb előnyei a következők: (1) A nyomómagasság arányos a vezériőfolya­dék működtető nyomásával, illetve ennél vala­mivel kisebb nyomássál. A nyomáskülönbség abból származik, hogy a nyomás egy része a kamrák teljes tágításához szükséges, ^mely kamrák például erős, azonban rugalmas anyag­ból, mint például gumiból vagy hasonlóból ké­szíthetők. A ínyomófolyadék betáplálásához szük­séges energia szívómagasságként visszanyerhető akkor, amikor a kamrák kiömléshez nyitva vannak. E szívómagasság növelése céljából a kamrák falai a berendezésben nagyobb defor­mációfeszültség elérésére előfeszíthetők. (2) A kamrák rugalmas falai és a vezeték közötti gyűrű alakú tér elegendő a szilárd anyagok áthaladásának lehetővé tételére. Ha a műveleti cikluson belül valamely szilárd tár­gyat vagy részecskét a kitáguló kamrák a ve­zetékhez nyomnak, a kamrák gumi vagy ha­sonló anyagú falai a tárgy körül tömítést hoz­nak létre, és így lehetővé teszik a szivattyú­zási ciklusnak, kismértékű visszaífolyással vagy visiszafolyás nélküli folytatását. (3) A nagy vizkozitású folyadékok és zagyok akkor is hatásosan szivattyúzhatok, ha a kam­rák falai az ilyen anyag haladása, folyamán nem tágulnak ki egészen a vezetékig. Az anyag­áramlás ekkor is elérhető, mégpedig szívástól kiürítésig folyamlatos műveletsorban. (4) A szivattyúzás iránya egyszerű módon megfordítható azáltal, hogy a szelepidőzítést, illetve 11 tengely forgásirányát megváltoztat­juk (a találmány 2—7. ábrákon vázolt kiviteli alakjainál). (5) A szivattyú lökettérfogata a szélepddőzítő eszköz sebességének egyszerű változtatásával könnyen változtatható. (6) A szivattyú a folyadékba teljesen be­meríthető. Ebből a célból a szivattyú konstruk­ciós részletei változtathatók. Például a szele­pek mindegyik membránon keresztül, belül ha­ladó levegőt betápláló csőre szerelhetők és elő­nyösen mindegyik szelep membránja szomszéd­ságában vannak elhelyezve, úgyhogy a nyomás­veszteségek minimálisak. Ilyen szelepek olaj­lékekről működtethetők, amely készülékek annak a folyadéknak szintje fölé vannak sze­relve, amelybe a szivattyút' merítettük. Ez az utóbb említett kialakítás különösen jól al­kalmazható nagyméretű szivattyúkhoz, ame­lyeknél a szivattyú tengelyirányú terén keresz­tüli elosztó úton a levegőveszteség egyébként túlságosan nagy lehet. A találmány szerinti kialakítású szivattyúk főként a következő feladatok végzésére hasz­nálhatók : (a) Alapozások vagy zsompo'k víztelenítése vagy tisztítása, ha a vízben nagy százalékos arányban szilárd részek is vannak. (íb) Szennyvízcsatorna-hálózat üledékének szi­vattyúzása vagy tartályok és edények, lecsa­poló csatornák és öntözőosatornák üledékének eltávolítása. (c) Rezerválható szivattyúként ipari folyama­tok vezérléséhez és vezetéséihez, főként olyan esetekben, amikor 60% vagy ennél kisebb tér­fogat százalék arányban szilárd anyagot tar­talmazó nalgy viszkozitású folyadék vagy zagy kezeléséről van szó, vagy amikor nagy sűrűségű részecskéket tartalmaz, a folyadék, vagy amely­ben korrózív folyadékokat kell áramoltatni. •(d) Szilárd anyagok csővezetékben való szál­lításához. E feladat elvégzésére csupán az szük­séges, hogy elegendő arányban folyadékot, pél­dául vizet adjunk a szállítani kívánt anyag­hoz a szállítás biztosítására, és ilyenkor a szusz­pendált szilárd anyagokat mechanikus szelepek vagy forgó tömítések nem gátolják. (e) Kotrási műveletek, amelyeknél a szivattyú egy kotró létrába szerelhető és a szivattyú szívó beömlő nyílása a kotró vágószerkezete mögött van elhelyezve. Amikor a kotrás mélysége nő, a szivattyú szilárd anyagot kitermelő képessége nő, úgyhogy a szívó beömlőnyíláson kívüli hidrosztatikus nyomás a szivattyúk szívó nyo­másával együtt hatva a szilárd részeket a szivattyúba juttatni igyekszik. Ez ellentétben van a szokásos centrifugáiszivattyúknál tapasz­taltaikkal, amelyeknél a hasznos szívó teljesít­mény a mélység növekedésével folyamatosan csökken. (f) Parti ásványlelőhelyek kitermelése, ahol a szivattyú egy bemeríthető „víz alatti jövesztő­fejbe" szerelhető, olyanba, amilyet a 37 2S5/68 számú ausztráliai bejelentésünkben ismertet­tünk. A találmány ilyen alkaliriazásánál a szi­vattyú — amikor tengervízben megközelítően IS méter alatti mélységekben dolgozik •— ki­ömlő levegőjét vissza tudja fordítani egy lég­kompresszor beömlőnyömásának fokozásaira, amely koimpresszor levegőt táplál a jövésztő­fejbe, így a szivattyú merülésének közel teljes sztatikus nyomásmagassága légnyomásként visz­szanyerhető a légkompresszor szívásának nyo^ másfokozására. Ez a nyomásfokozás azt jelenti, hogy a kompresszor méretei csökkenthetők és ennek energiaszükséglete is csökken. 10 1.5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom