159490. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés változó adatoknak egy tárolómező egyik címrekeszéből egy másik tárolómező címrekeszébe való átvitelére számítógép adattárolójában

3 159490 4 szintet arra a jelszintre vezetjük vissza, ame­lyen a számítógép az említett adatok betáplá­lása előtt dolgozott. A találmány tárgyát részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakkal kapcso­latban ismertetjük. Az 1. ábra meghatározott számú összekötő készülékkel rendelkező távbeszélő helyközi köz­pont elvi vázlata. A 2. ábra több adatrekesszel rendelkező adat­tároló vázlata. A 3. ábra a számítógépben alkalmazott kü­lönböző elsőbbségi jelszinteket szemléltető váz­lat. A 4a. és 4b. ábrák a számítógép utasítástá­rolójának, 'adattárolójának és központi folya­mattároló egységének elvi vázlatai, amelyeken az adatátvitel folyamán végbemenő különböző folyamatok szimbolikusan vannak ábrázolva. Az 1. ábra egy távbeszélő berendezésben levő kapcsolóhely elvi vázlatát; szemlélteti, amely távbeszélő berendezésben a belépő kapcsolások részére Al, A2 Bl, B2 relésorok, és a kime­nő kapcsolások részére Cl, C2 Dl, D2, relé­sorok vannak, amelyek a Ga, Gb, Gc és Gd vonalválasztókon keresztül köthetők össze egy­mással. Egy belépő relésor több kimenő relé­sorral köthető össze, amikor a relésorok között kapcsolat és ezáltal távbeszélő összeköttetés jön létre. Az összeköttetés létrehozását önmagában ismert módon, számítógép segítségével végez­zük. Az adattároló a távközlő berendezésben levő valamennyi készülékről információt tar­talmaz, például, hogy a készülék foglalt-e vagy szabad. Az azonos rendeltetésű készülékekre vonat­kozó információk a számítógép adattárolójában a saját tárolórekeszben vannak csoportosítva, mint ahogyan a 2. ábra mutatja. A példaképpe­ni kivitelnél az FA rekesz az Al, A2 stb. ké­szülékek állapotára vonatkozó információt, az FB rekesz pedig a Bl, B2 stb. készülékek álla­potára vonatkozó információt tartalmazza. Az FC rekesz az arra vonatkozó információt tar­talmazza, hogy mely készülékek vannak össze­kapcsolt állapotban. Ha például a ,,B" készülé­kek számát növelni kell, akkor az FB rekeszben már nincs elegendő tároló kapacitás az ezekre a készülékekre vonatkozó információk számára, úgyhogy az egész rekesz tartalmát egy másik FB' rekeszbe kell átvinni, amelynek nagyobb szabad tároló kapacitása van. Az átvitelt meg­felelő módon úgy végezzük el, hogy az összes " információt sorban visszük át. Egy távbeszélő berendezést vezérlő számító­gépnél a végrehajtani kívánt műveletek sürgős­ségének mindenkori foka szerint több elsőbbsé­gi jelszint van az adatok átvitelére. Bizonyos felülvizsgálás, díjinformáció kinyomtatása stb. mindig a legalacsonyabb elsőbbségi jelszinten megy végbe egy olyan periódus folyamán, amelyben a számítógép aránylag gyengén van terhelve. A 3. ábra különböző elsőbbségi jel­szintekkel dolgozó számítógép munkáját több primer intervallum vagy munkaperiódus folya­mán vázlatosan szemlélteti. Például egy munka­periódusnak 5 millisecundumig kell tartani, ami azt jelenti, hogy minden egyes periódus kezde­tén a számítógép a legmagasabb S elsőbbségi jelszinten dolgozik, és ha ezen a jelszinten már valamennyi műveletet elvégezte, akkor megy át a számítógép a következő, közvetlenül ala­csonyabb A jelszintre, majd ismét a követke­zőre, egészen a legalacsonyabb C jelszintig. A számítógépnek még a legalacsonyabb jelszinten is néhány normál üzemhez tartozó műveletet kell végrehajtani, és csak valamennyi művelet valamennyi jelszinten való végrehajtása után áll elő az a lehetőség, hogy bizonyos idő marad­jon az ütemmegszakítás bekövetkezése előtt, azaz az 5 millisecundumos periódus végén a munka a legmagasabb munkajelszintre megy át, miután az alacsonyabb elsőbbségű munkára vonatkozó valamennyi információt betápláltuk. A C jelszinten levő szakaszok, amelyek ^fo­lyamán a példa szerint az adatok átvitele el­végezhető, a 3. ábrán vastagított folytonos vo­nallal vannak ábrázolva. Az átvinni kívánt ada­tok állandó, valamint változó adatokból állnak. Ha az átvitel olyan periódus folyamán jön lét­re, amelyben egyáltalán re, amelyben egyáltalán nincs forgalom, akkor semmiféle nehézség nem lép fel, mivel az át­vitel minden időben a legalacsonyabb jelszin­ten következik be. Mivel azonban ténylegesen az adatárolóban levő információnál állandóan változások jönnek létre, előfordulhat, hogy a változás azután jön létre, miután az adatátvitel már megtörtént. Ez azt jelenti, hogy az infor­mációk az új és az eredeti rekeszben egymással nem azonosak, azaz az új rekeszben levő infor­máció hibás. E lehetőség kizárására a találmány szerinti megoldást azt teszi lehetővé, hogy az eredeti rekeszben végbement valamely változás után ez a változás azonnal átkerüljön az új rekeszbe. Ez az átvitel azonban nem jöhet létre ugyanazon az elsőbbségi jelszinten, mint a szó­banforgó átvitel, hanem ez rövid ideig egy P elsőbbségi jelszintre megy át, ami valamennyi más elsőbbségi jelszintnél magasabb, és az in­formáció mindkét rekeszbe való betáplálása után a munka ugyanazon a jelszinten folytat­ható, ami a betáplálás előtt használatban volt. Ez a 3. ábrán jelképesen van ábrázolva, ami szerint például a B jelszinten való munkánál az adattárolóban levő valamely rekeszbe táplálást az adatátvitel folyamán szükséges végezni. Ha egy információt kell betáplálni, akkor az elsőbb­ségi jelszintet a P jelszintre emeljük, ami olyan műveletek végrehajtására szolgál, amiknek sür­gősségi foka nagyobb, mint a normál művele­teké. Az információ betáplálását a régi és új címrekeszben egyidejűleg végezzük, ami után a számítógép az előző munkajelszinten dolgozik tovább. Ezt részleteiben a 4. ábrára hivatkozva ismertetjük. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom