159489. lajstromszámú szabadalom • Mikrohullámú szűrőváltó rendszer

3 159489 4 val rendelkező sáváteresztő 2 szűrőkkel és egyéb mikrohullámú elemekkel, mikrohullámú hat­pólusokat alakítanak ki és a hatpólusokat kasz­kádba kapcsolják. Az említett mikrohullámú hatpólusok kialakítására az irodalomból kétféle megoldás ismeretes. Az egyik megoldás vázlata a 4. ábrán látható. A mikrohullámú 4 hibridek közé két azonos sáváteresztő 2 szűrő csatlako­zik. A mikrohullámú 4 hibridek és a sávát­eresztő 2 szűrőkből felépített nyolcpólust a le­záró 5 impedanciával hatpólussá alakítjuk. Az így kialakított hatpólus működése a következő. A kbe kapura kapcsolt f1 -f-í 2 + • • • +ín jelcso­portból a sáváteresztő 2 szűrők a sávközép­frekvenciájukkal megegyező fx frekvenciájú je­let a mikrohullámú 4 hibriden keresztül a ki kapura továbbítják és az összes többi jelet pe­dig a mikrohullámú 4 hibriden keresztül a kő­kapura visszaverik. A 4. ábrán látható mikro­hullámú hatpólussal egy fi+f2 + .. . -\-ín jel­csoportot egy fj frekvenciájú jelre és egy f2 + + ... -fifn jelcsoportra szétválaszthatjuk. A 4. ábrán látható hatpólussal összeadást is végez­hetünk. Ha a kki kapura f2 + ... -ff n jelcso­portot a kx kapura pedig fx frekvenciájú jelet adunk, akkor a kbe kapuban fi+f 2 + • •. +fn jelcsoport keletkezik. A mikrohullámú hatpólus kialakításának másik módja az 5. ábrán lát­ható. A mikrohullámú 6 cirkulátorra a mikro­hullámú sáváteresztő 2 szűrő csatlakozik. Az áramkör működése a következő. A kbe kapura fi+f2 + • • • +£n jelcsoportot kapcsolunk. A jel­csoport a cirkulátoron keresztül a sáváteresztő 2 szűrőre kerül. A sáváteresztő 2 szűrő a sáv­középfrekvenciájával megegyező frekvenciájú fi jelet a ki kapura továbbítja, és a f2 + ... +f„ jelcsoportot pedig visszaveri. A visszavert jel­csoport a mikrohullámú 6 cirkulátoron keresz­tül a kki kapura kerül. Az 5. ábrán látható mikrohullámú hatpólussal egy fi+f2 + ... +fn jelcsoportot egy fi frekvenciájú jelre és egy f2 + • • • +ín jelcsoportra szétválaszthatjuk. Ab­ban az esetben, ha a k&e kapura f2 + ... +í' n jelcsoportot a ki kapura pedig fx frekvenciájú jelet kapcsolunk a hatpólus kki kapuján fi—f— ~Hf2 -f- . .. +fn jelcsoport keletkezik, és ebben az esetben a hatpólus összeadást végez. Az előzőekben ismertetett hatpólusokból kasz­kád kapcsolással egy szűrőváltó 1 rendszer ala­kítható ki. Egy ilyen megoldást mutat a 6. ábra. Az előzőekben ismertetett szűrőváltó rend­szerek közül egyszerű felépítéssel és kis vesz­teségi csillapítással rendelkeznek a sorosan vagy párhuzamosan kapcsolt sáváteresztő szűrőkből felépített megoldások. Az így felépített rend­szerek jelentős hátránya viszont, hogy az im­pedancia illesztés a k„+i kapunál a távvezeték szakaszok hosszának és a hangoló reaktanciá­nak megválasztásával a gyakorlatban nem old­ható meg tökéletesen. Csőtápvonalból készített szűrőváltó rendszernél a sáváteresztő szűrők réaktáns impedanciáin kívül, a csatlakozási csomópont reaktanciáit is ki kell, hangolni. Ez az impedancia illesztési feladatot megnehezíti. Az illesztési probléma miatt az így felépített sáváteresztő rendszerék csak olyan esetben al­kalmazhatók, amikor az áramkörrel szemben szigorú követelményeket nem támasztunk. A hatpólusokból felépített szűrőváltó rendszerek­nél illesztési probléma nem adódik, de felépí­tésüket tekintve bonyolultabbak, mint a soro­san vagy párhuzamosan kapcsolt sáváteresztő szűrőkkel felépített áramkörök. A hatpólusok két típusa közül a 4. ábrán látható megoldás kis veszteségi csillapítással, de bonyolult fel­építéssel az 5. ábrán látható megoldás viszont egyszerűbb felépítéssel, de a cirkulátor miatt nagyobb veszteségi csillapítással rendelkezik. Az előzőékből látható, hogy az ismert szűrő­váltó rendszerek a kis veszteségi csillapításra, egyszerű felépítésre és a kedvező illesztési tu­lajdonságra vonatkozó követelményeket egy­szerre nem teljesítik. A találmány célja, egy olyan szűrőváltó 1 rendszer kialakítása, amely az összes követelményeket egyszerre teljesíti. A szűrőváltó rendszerek minden esetben sáv­áteresztő szűrőkből épülnek fel. Az egyes meg­oldásokat a sáváteresztő szűrők összekapcsolá­sának módja különbözteti meg egymástól. A feladat az egyes sáváteresztő szűrők összekap­csolására egy olyan új megoldást kidolgozni, amely az ismert megoldásoknál kedvezőbb szű­rőváltó rendszer kialakítását lehetővé teszi. A találmány egy mikrohullámú szűrőváltó rendszer, amely tápvonalakhoz csatlakozik és csatolt üregrezonátorokból kialakított szűrőkből épül fel. A találmányt az jellemzi, hogy az egyes szűrőket egyetlen hullámformára mére­tezett fő üregrezonátor kapcsolja össze. A fő­üregrezonátorhoz a szűrők számánál eggyel ke­vesebb számú, egyetlen hullámformára mérete­zett melléküregrezonátor és egy csőtápvonal­szakasz csatlakozik, azonkívül a melléküreg­rezonátorok önmagában ismert módon a szét­választandó, vagy összegezendő mikrohullámú jelek frekvenciasáv] ai közé eső rezonanciafrek­venciára vannak kialakítva. A találmány szerinti szűrőváltó rendszer fel­építése a 7. ábrán látható. Az fi, f2 ,. .. f n sáv­középfrekvenciával rendelkező sáváteresztő 2 szűrők csatolt üregrezonátorokból épülnek fel és a 7 főüregrezonátorhoz csatoló 9 nyílásokon keresztül csatlakoznak. A 7 főüregrezonátorhoz csatlakozik még a sáváteresztő 2 szűrők számá­nál eggyel kevesebb számú 8 melléküregrezoná­tor, és egy 16 tápvonalszakasz. A szűrőváltó rendszer kn+ i kapuját a 7 főüregrezonátorhoz csatlakoztatott 19 tápvonalszakasz elején vesz­szük fel. A sáváteresztő 2 szűrők és a k„+i kapu közötti kapcsolatot a 7 főüregrezonátoron ke­resztül létesítjük. Ilyen módon a 7 főüregrezo­nátor mindegyik szűrőnek közös üregrezonáto­rát képezi. Egy szűrő csak akkor rendelkezik a. tervezett Csebisev, vagy más típusú átviteli karakterisztikájával, ha a szűrőt megvalósító 10 15 20 2!> 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom