159484. lajstromszámú szabadalom • Marótófürdő, főként aluminiumalapú fémek maratására

159484 maratási eljárásánál a fenti összetételű maratófolyadékot vagy maratófürdőt alkalmazunk. Az egyik célszerű kiviteli alak szerint a maratófürdő vagy maratófolyadék nitrátiont is tartalmazhat. A jelen találmány egyik célkitűzése saválló réteget tartalmazó fényképpel ellátott, főként alumíniumalapú fém felületének egyenletes és gyors maratására alkalmas maratófolyadékok kidolgozása. A találmány leírásában főként alumíniumalapú fémeket ismertetünk, amelyek fenti maratási eljárás során használhatók. A találmány célkitűzéséhez tartozik a főként alumíniumalapú és a fenti maratási eljárással készült termékek ismertetése is. A fenti célkitűzések a találmány szerinti eljárás alkalmazásával megvalósíthatók. A találmány szerinti javasolt főként alumíniumtartalmú fém például több mint 97 súly% alumíniumot, továbbá az elkerülhetetlen szenynyezéseket tartalmazza, vagy alumíniumbázisú ötvözet, amely cinket vagy cinket és ónt is tartalmaz. Ha ezeket a fémeket a maratófolyadékkal kezeljük, akkor a fémek sima és kifogástalan felületet nyernek és a fémek tulajdonságai a maratási eljárás eljárást alábbiak szerint befolyásolják: Az alumíniumbázisú fémek vagy ötvözetek felülete, amely ötvözetek több mint 97 súly% alumíniumot, emellett az elkerülhetetlen szenynyezéseket tartalmazzák, a maratófolyadékkal történt maratása után annál simábbak, egyben a maratási sebesség is akként növelhető, hogy a felhasznált fém tisztaságát (vagyis az alumínium részarányát) megnöveljük. Ennek megfelelően a fenti szempontból a 99 súly%rnál több alumíniumot tartalmazó alumíniumbázisú fémek a legelőnyösebbek. Másfelől, ha a 97 súly%^nál kevesebb alumíniumot tartalmazó fémet használunk, akkor az alumíniumlemezek munka közben karcolódnak, és így a maratott felület finomsága csökken. A körülbelül 0,5—10 súly% cinket tartalmazó alumíniumbázisú ötvözetek, vagy a körülbelül 0,5—10 súly% cinkét, valamint 0,04—2 súly% ónt is tartalmazó alumíniumbázisú ötvözetek gyorsabban marathatok, mint az előbb említett alumíniumbázisú fémek vagy ötvözetek, emellett az ötvözet maratott felülete simább és egyenletesebb, továbbá az ötvözet feldolgozása idomtestekké, például lemezekké is megkönnyíthető, mivel korrózióval itt nem kell számolni. A találmány egyik kiviteli alakját képező maratod: olyadék főként alumínium alapú fémek maratására vizes kénsavoldatból áll, amely legalább egy halogénatom ionjait és az alumíniumnál kisebb ionképzési hajlammal rendelkező legalább egy fém ionjait is tartalmazza. Egy másik kiviteli alak szerint a maratófolyadék vizes kénsavoldat, amely legalább egy halogén-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 atom ionjait és nitrátionokat, továbbá az alumíniumnál kisebb ionképzési hajlammal rendelkező legalább egy fém ionjait tartalmazza. Az alumíniumnál kisebb ionkápzési hajlammal rendelkező ionok tetszés szerinti fémek közül választhatók és így például a találmány szerinti maratófolyadék réz, vas, nikkel, kobalt, ón és cink, előnyösebben réz, vas és nikkel ionokat tartalmaz. A csökkent ionképzési hajlammal rendelkező fémionokat akként adagoljuk a vizes kénsavas oldatba, hogy ahhoz valamely fémvegyületet adunk, amely a vizes oldatban feloldódik és fémionokká disszoeiálódik. Ennek megfelelően a kiválasztott fém valamely halogénvegyületét, mint kloridját, továbbá nitrát-, szulfát-, foszfát-, hidroxid- vagy oxidsóját használjuk. A csökkent ionizációs^hajlammal rendelkező fémionokat akként is bejuttathatjuk a vizes kénsavoldatba, hogy a fémeket közvetlen a vizes kénsavoldatban feloldjuk fémvegyületek alkalmazása helyett. A találmány szerinti maratófolyadékba tetszés szerinti halogéniont, vagyis klór-, fluor-, bróm- vagy jódiont adagolhatunk, előnyösen azonban klór- vagy fluorionokat választunk. A halogénionokat akként juttatjuk a vizes kénsavoldatba, hogy a csökkent ionizációs hajlammal rendelkező fémet halogén, előnyösen klorid vagy fluor id sója alakjában a vizes kénsavas oldathoz adjuk, vagy alternatív módon a csökkent ionizációs hajlammal rendelkező fémek sói helyett halogéntartalmú savakat, célszerűen klórsavat vagy hiidrogénfluoridot és fémionokat adagolunk. A nitrátionokat úgy juttatjuk a vizes kénsavas oldatba, hogy a fémeket nitrát-sói alakjában használjuk vagy a rendszerbe salétromsavat adagolunk. A maratófolyadék kénsavkoncentrációja általában körülbelül 3—20 súly% között, előnyösen pedig 5—15 súly% között ingadozhat. Ha a kénsavkoncentráció 3 súly%-nál kisebb, akkor a maratási sebesség csökken, míg 10% feletti kénsavkoncentrációnál túl heves reakció következik be, így a saválló réteget tartalmazó fényképpel ellátott fémlemez felületén maratás közben kialakult domborzati minta oldalai is: alámaródnak. A csökkent ionizációs hajlammal rendelkező fémionok koncentrációja a maratófolyadékban rendszerint 0,004—2,0 g-ion/liter, előnyösen pedig 0,01—1,0 g-ion/liter. Ha a fémionok koncentrációja 0,004 g-ion/liternél kisebb, akkor a jelenlevő fémek a maratási sebességet nem fokozzák, . míg 2,0, g-ion/liternél nagyobb koncentráció esetén a kialakult domborzati minta oldalai is nagymértékben alámaródnak. A halogénionok koncentrációját 0,1—7,0 g-ion/ /liter, előnyösen pedig 0,15—5,0 g-ion/liter koncentrációra állítjuk be. Ha a halogénionok kon* centrációja 0,1 g-ion/liternél kisebb, akkor a maratási sebesség csökken, míg ha a halogén-