159481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémorganikus vegyületek előállítására
158481 5. példa: 44 g ólomitettraacetátot [Pb(OOCCHs ) 4 ] 162 g feniltrifluorszilánnal [(C0H&SÍF3)] keverés közben visszafolyató hűtő alkalmazásaival forraljuk, miközben SiF4 fejlődik. A fölöslegben kapott megadott feniltrifluorszilán ledesztillálása után (az utolsó maradékot vákuumban desztilláljuk) 36 g (az elméleti érték 70%-a) maradékhoz jutunk. A maradékból benzollal extrahált ólamtetaafenil [(e6 H 5 ) 4 Pb] olvadáspontja 226 C°. 6. példa: 64 g feniltrifluorszilánit [!(C6 H 5 SÍ!F3)] keverés köziben 32 g higany-II-acetáttal [Hg(OOCCH3 ) 2 ] melegítünk. Mintegy 60 C°-nál élénk gázfejlődés következik be. Visszafolyató hűtő alatti forralás során a só végül feloldódik. A fölösleges feniltrifluorszilán ledesztillálása uitán a maradék megdermed. Ezt alkoholból átkristályosítjuk és agyagtálon szárítjuk. 65 g (az elméleti 92%-a) düenilhiganyt [(C6 H 5 ) 2 Hg] kapunk. Op.: 120 C° (irodalmi op. 122 C°). 7. példa: 32 g higany^(II)-acetáthoz [Hg(OOCCH3 ) 2 ] 50 g jégecetet adunk és keverés közben 32 g feniltrifluorszilán t (C6 H 5 SiF 3 ) csepegtetünk hozzá. Azonnal élénk gázfejlődés lép fel. Az oldószer és a feniltrifluorszilán fölösleg ledesztillálása után (résziben vákuumban) 33 g (az elméleti 98%-a) tiszta, fehér fenilhiganyacetát (C6 H 5 HgOOCCH 3 ) marad vissza. Op.: 145 C° (irodalmi op. 148 C°.) 8. példa: 13,7 g Ag2 C0 3 -t keverés közben 16,2 g feniltrifluorszilánnal (C6 H 5 SiF 3 ) olajtfürdőn melegítünk. Mintegy 80 C°-nál az elegy feketére való színeződése mellett C02 és SiF 4 lehasadása következik be. (az utóbbi (NH4 ) 2 SiF6 formájában mutatható ki.) Analízis: számított: i6i3,99% F, talált: 63,3 % F. Három óra múlva az elegyet leszívatjuk. A visszamaradó, metilénkloriddal kimosott maradék kevés sziloxánnal szennyezett ezüst (11 g, 10.0%), melyet hidrogénfluoriddal való elfüstölögtetéssel könnyen lehet tisztítani. A metilénkloridos oldatból kristályosított difenil (súlya 7,5 g, 97% elméleti) olvadáspontja alapján azonosítható. 9. példa: 110,5 g bázisos rézkarbonátot (körülbelüli öszszetétele CuC03 • Cu(OH)2 ) 325 g feniltrifluorszilánban (C6H5 SiF 3 ) keverés közben fokozatosan körülbelül 1120 C°-ra melegítünk. 70—80 G°nál C02 (BaC0 3 formában kimutatva) és SiF 4 (NH4 ) 2 SiF(; formában kimutatva) fejlődés mu-5 tatkozik. Analízis: számított: F = 63,99%; talált: F = 63,4 %. 10 Lehűlés után a megszilárdult reakcióké véreket metilenkloridban vesszük fel és leszívatjuk, valamint a maradékot klórbenzollal extraháljuk. Az oldat bepárlása után 92 g difenil kristályosodik ki (60% a bevitt feniltrifluorszilán-15 ra vonatkoztatva), amely metanolból való átkristályosítással tisztítható és 67 C°-os olvadáspontja alapján azonosítható. 20 10. példa: 46 g ezüstoxidot 162 g feniltrifluorszilánnal 2 óra hosszat 70—100 C° közötti hőmérsékleten melegítünk. SiF4 fejlődés közben 28 g (91% el-25 méleti) difenil (olvadáspontja 68 C°) valamint 41,5 g (98% elméleti) fémezüst képződik. 30 11. példa: 44 g higany-i(II)-oxidhoz keverés közben 162 g feniltrifluorszilánt lassan hozzácsepegtetünk. Erős felmelegedés közben 41,5 g (99% elméleti) SiF4 fejlődik. A reakciókeveréket olajfürdőn 35 200 C°-r.a fokozatosan felmelegítjük és ezzel a reakciót befejezzük. A terméket vákuumdesztillációval dolgozzuk fel. A feniltrifluorszilánfölösleg ledesztillálása után 70 g (99%. elméleti) difenilhigany desztillál és ezt elkülönítjük, (olvadáspontja 1:5 arányú toluol-etanol elegyből átkristályosítva 123 C°), desztillációs maradékként olajos fenilfluorsziloxánt kapunk. 40 45 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az Ra MX), általános képletű fémorganikus vegyületek előállítására, ahol R fenil- vagy triklórmetilHCSoportot, X halogénatomot vagy R'COO- általános képletű savmaradékot, R' alkil- vagy airil-csoportot, M ólom-, antimon-, higany-, réz- vagy ezüstatomot jelent, a nullánál nagyobb egész számot, b nullát vagy egy annál nagyobb egész számot jelent, azzal a kikötéssel, hogy a és b összege egyenlő az M fématom vegyértékével, azzal jellemezve, hogy egy Rc MYd általános képletű ólom-, antimon-, higany-, ezüst- vagy rézvegyületet, ahol R és M jelentése a fenti, Y jelentése azonos a X jelentésével vagy —OH csoport vagy 1 karbonátvagy oxidekvivalens, c nullát vagy egy pozitív egész számot, d nullánál nagyobb számot jelent, azzal a kikötéssel, hogy c és d összege egyenlő 65 az M fématom vegyértékével, közvetlenül rea-50 55 60 3
