159475. lajstromszámú szabadalom • Feszítőszalag elrendezés erőkompenzációs mérőműszerekhez
159475 1 + 3-w = — 1 + 2-(1) távolságra egy harántlécet erősítünk fel, amely a feszítőszalagok emelőoldali végét rögzíti. A fémmembránt egy nyomólap segítségével nyomásálláan szorítjuk rá a mérőművön kiképzett fazék alakú toldatra. A w távolságnak a feszítőszalagok szakaszához való viszonya előnyösen 0,43 értékű. A 9, 10 szabályozó csavarok és a 14 konzol közti a távolságnak az 1 hosszúsága hoz való — viszonyát pedig ö,6-ra célszerű vá-1 lasztani. A fazék alakú 2 toldatból kiálló 14 konzol felületére vannak rögzítve a feszítőszalagok 16 végdarabjai. A találmány szerinti >(1) összefüggés szimbólumainak jelentése: w = távolság a membrán és a feszítőszalag emelőoldali rögzítése között, 1 = távolság a szabályozó1 csavarok és a feszítőszalag emelőoldali rögzítése között, a = távolság a szabályozó csavarok és a feszítőszalag állványoldali rögzítése között. Az (1) összefüggés az ismert y" = EI + M(x,y)+M0 = 0 differenciálegyenletnek a feszítőszalagokra való alkalmazásából adódik. Az (1) összefüggés a feltétele annak, hogy fennálljon a ®AfPo,ö A feszítőszalagok azon részein, amelyek a azaba1yozo csavarokkal érintkeznek, merevítő lécek vannak elhelyezve, amelyek a szabályozó csavarok által kifejtett erőt a feszítőszalagok teljes szélességére adják rá. Összesen négy sza-10 15 20 25 30 35 40 egyenlőség. Ez azt jelenti, hogy a szabályozó csavarok állításánál a mérési eredmény csak akkor változik, ha sztatikus nyomás van jelen. 45 A feszítőszalagokat párosával és rövidre szaD-va szereljük fel. A szalagvégeket a harántlécen és a konzolon szilárdan rögzítjük, és a szabályozó csavarok állításával a nullhelyzetből kimozdítjuk azokat. A feszítőszalagok anyagát maximálisan terheljük és a felületi tehetetlenségi nyomatékot lehetőleg kis értékűre választjuk, hogy ezáltal az A mérési eredménynek a P sztatikus nyomástól való függése a Pn = 0 J< F _< < Pmax tartományban minél jelentéktelenebb legyen. Maguk a feszítőszalagok folyáshatárig való igénybevétellel keményített anyagból készülnek. 50 55 60 65 bályozó csavarra van szükség. Ezeket azonban párosával alkalmazzuk úgy, hogy a mérési hiba előjelétől függően csak azt a csavarpárf. támasztjuk a feszítőszalagra, amellyel az említett hiba kiküszöbölhető. Az ellenkező oldalon levő csavarokat annyira visszacsavarjuk, hogy megszűnjön a feszítőszalaggal való érintkezésük. A találmány szerinti feszítőszalag elrendezés előnye az eddig ismertekkel szemben az, hogy amíg eddig a mérőberendezést csak több lépésben lehetett beszabályozni, most ugyanezen célra egyetlen lépés elegendő és ráadásul a kiegyenlítendő hiba maga is igen kis értékű. Az emelő találmány szerinti nyomásálló ágyazása kitűnik a membránhoz képest közel szimmetrikusan elrendezett, igen rövid feszítőszalag- • jaival, amelyek igen kis rugóállandókat eredményeznek, ás a sztatikus nyomás hatására bekövetkező nyúlásuk is minimális. Ezeknek a feszítőszalagoknak a szabályozásával a sztatikus nyomás hatása a legrövidebb idő alatt kiküszöbölhető. Az emelő kis eltolódásai nem változtatják meg a beszabályozott állapotot, és ezért általában nincs szükség utánaszabályozásra olyankor, ha további emelők csatlakoztatása miatt a kinematikai feltételek megváltoznak (méréshatár váltás). A továbbiakban a találmányt egy kiviteli példa és az alábbi rajzok alapján részletesebben ismertetjük: 1. ábra. A találmány szerinti berendezés méretei. 2. ábra. Az 1 hossz függése a #A(P0 ,<5) &d viszonytól. 3. ábra. A feszítőszalag elrendezés oldalnézete. 4. ábra. A nyomásálló emelő ágyazás keresztmetszete. Az 1. ábra tehát áttekintést ad a találmány szerinti berendezés méreteiről, amelyeket a feszítőszalag elrendezés aranyaira vonatkozó (1) összefüggés határoz meg. Az alkalmazott jelölések értelme a következő: w a membrán, 1 pedig a szabályozó csavarok távolsága a feszítőszalagok emelőoldali rögzítéseitől, a pedig a szabályozó csavarok távolsága a feszítőszalagok állványoldali rögzítéseitől. Emellett figyelembe kell venni, hogy a feszítőszalagokat mind az állványon, mind pedig az emelőn mereven kell rögzíteni, hogy a beszabályozás folyamán elkerüljük az esetleges utánengedést, mert különben érvénytelenné válik az (1) összefüggés. * Ai(P0 ,<S) A 2. ábra a viszony függését mu®d tatja a feszítőszalagok hosszától, ha az 1—w távolságot állandónak tekintjük. Látható, hogy 1 = lo esetén
