159466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminofenilecetsav-származékok előállítására

3 159466 4 még egy vagy több hidrogénre kicserélhető vagy redukálható csoportot és/vagy többszörös C—C és/vagy C—N kötést is tartalmaz, különö­sen pedig valamely olyan, az (I) általános kép­letnek egyébként megfelelő vegyületet, amely­ben az Rx—R 9 és A csoportok legalebb egyike legalább egy hidrogénatom helyett egy vagy több halogénatomot és/vagy egy vagy több —OH, —SH, —NH2 és/vagy szénhidrogéngyök­kel helyettesített —OH, —SH vagy NH2 cso­portot és/vagy egy —NH2 csoport helyett egy —N02 csoportot és/vagy egy vagy több C=0 és/vagy C=S csoportot és/vagy egy vagy több C=N és/vagy C=C kettőskötést és vagy C=C hármaskötést tartalmaz és/vagy amely Ra és Ra helyén egy oxigén- vagy kénatomot vagy 1—-4 szénatomos alkilidén-esoportot és/vagy A helyén egy benzilészter-csoportot tartalmaz, hidrogént leadó szerekkel vagy katalitikusan aktivált hidrogénnel kezelüink, és adott eset­ben az (I) általános képletű vegyületeket gyó­gyászatilag alkalmazható savakkal vagy bázi­sokkl képezett sóikká vagy kvaterner ammóni­umsóikká, és/vagy anhidridjeikké alakítjuk, valamint adott esetben az (I) képletű vegyü­letek racemát-elegyeiből az egyes racemátokat felszabadítjuk, és az adott esetben racém for­mában jelenlevő (I) képletű vegyületeket ön­magában ismert módon optikai antipódjaikra választjuk szét, és/vagy az (I) képletű vegyü­leteket savakkal vagy bázisokkal kezelve só­ikból felszabadítjuk. A hidrogénre kicserélhető csoportok példái­ként különösen a következők említhetők: ha­logénatomok; N-oxi-, szulfinil- vagy karbonil­csoportök oxigénatomjai; tiokarbonil-csoport kénatomjai; hidroxil-, merkapto-, amino-, szén­hidrogéngyökkel helyettesített hidroxil-, mer­kapto- vagy aminocsoportok, továbbá diazoni­umsó-csoportok. így pl. az «-hidroxi-, ct-klór-, owbróm-, a-jód-, «-merkato-, a-amino-, «-henzil­oxi-, a-benzilamino-, ot-oxo- vagy «-tio-3,5-d;­metil-4-piperidinafenil^eoetsavakat ill. azok etilésztereit 3,5^dimétil-4-piperidino-fenilecet­savvá ill. annak etilészterévé, továbbá az «­-hidroxi-, «-klór-, ot-bróm-, a-jód-, «-merkapto-, «-amino-, «-benziloxi-, «Hbenzilamino-, a-oxo­vagy «-tioH2,5jdimetil-4-piperidino-fenilecetsavat, 2,5-dimeitil^4-piperidino-*fenilecetsavvá redukál­hatjuk. A fenti eljárással továbbá a 3-butiriI-, 3-tiobutiril-, 3-i(!l-hidroxibutil)-, 3-i(l-aminobu­til)-, 3-(l-klórbutil)-, 3-i(l-hrómbutil)-, 3-(l-jód­butil)-, 3-(!l-benziloxibutil)-, 3-(l-Jbenzilaminobu­til)-, 3-^(l-'merkaptobutil)- vagy 3-'(l-ibenzilmer­kaptobutilj^-pirrolidino^-metil-íenilecetsavat ill. azok 2-dietilaminoetilészitereit 3-n-butil-4--pirrolidino-a^metil-fenilecetsaviva ill. annak 2--dietilaminoészterévé redukálhatjuk. A 3-vinil-a-etil-, 3-etinil-ff-etil-, 3-etil-^-vmil­vagy 3Jetil-a~etinil-4-Jhomopiperidinofenilecetsav ill. ennek 2-piperidinoetilésztere 3,a-dietil-4-ho­mopiperidinofenileoetsavvá ill. ennek 2-piperi­dinoetilészterévé redukálható. A szulfinil-vegyü­letek tioéterekkév redukálhatok. Továbbá pl. a 3-klór-4-piperidino-«-metil-fenilecetsav benzil-, djifeniknetil-, trifenilmetil- vagy or-pikolil-észte­re hidrogenolízis útján a meglfelelő szabad kar­bonsavvá hasítható. Az (I) általános képletű vegyületekben jelen­levő nitrocsoport (R3, = N0 2 ) aminocsoporttá redukálható. A katalitikus hidrogénezéshez és/vagy hidro­genolízishez pl. nemesfém-, nikkel- és kobalt­katalizátorokat alkalmazhatunk. A nemesfém­katalizátorokat hordozóval együtt (pl. palládi­umot szénen, kalciumkarbonáton vagy stron­ciumkarbonáton), oxidkatalizátorok formájában (pl. platinaoxid), vagy finomeloszlási fémkata­lizátorok alakjában alkalmazhatjuk. A nikkel-és kobaltkatalizátorokat célszerűen Raney-íé­mek alakjában, a nikkelt továbbá kovasavgél vagy habkő hordozóra felvíve használhatjuk. A hidrogénezést szobahőmérsékleten és normál nyomáson, vagy magasabb hőmérsékleten és/ /vagy nagyobb nyomáson hajtjük végre. Elő­nyösen 1—100 at közötti nyomáson és (—80)— (200) C°-os hőmérséklettartományban, célsze­rűen szobahőmérséklet és +100 C° közötti hő­fokon dolgozunk. A reakciót célszerűen oldó­szer, mint víz, metanol, etanol, izopropanol, n­butanol, etiiacetát, dioxán, ecetsav vagy tetra­hidrofurán jelenlétében, vagy a felsorolt oldó­szerek elegyeiben végezzük. A hidrogénezéshez a vegyületek önmagukban, vagy a megfelelő sók, pl. hidrokloridok vagy nátriumsók formá­jában is felhasználhatjuk. Többszörös kötések hidrogénezése, és ben­zil-csoportok hidrogenolízise esetén előnyösen normál nyomáson dolgozunk, és a hidrogéne­zést a számított mennyiségű hidrogén felvétele után megszakítjuk. Savas, semleges, vagy bá­zisos körülmények között dolgozhatunk. A C=N kettőskötést tartalmazó vegyületek hid­rogénezését célszerűen semleges, vagy bázikus közegben végezzük. Általánosan alkalmazható redukciós módszer továbbá a nascens hidrogénnel történő reagál­tatás. A hidrogént pl. savak vagy bázisok és fémek reakciójával állíthatjuk elő. így pl. cink és savak vagy alkálilúgok, vas és sósav vagy ecetsav, vagy ón és sósav elegyét alkalmazhat­juk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a nas­cens hidrogént valamely rövidszénMneú alko­holból, mint etanolból, izöpropanolból vagy butanolból fejlesztjük nátrium, vagy más alká­lifém segítségével. Felhasználhatunk továbbá alumínium-nikkel ötvözetéket lúgos-vizes ol­datokban, amelyhez adott esetben etanolt adunk. A nascens hidrogén fejlesztését továb­bá vizes-alkoholos vagy vizes oldatokban nát­rium- vagy alumíniumamalgámmal is végez­hetjük. A reakciót heterogén fázisban is vég­rehajthatjuk, amikor célszerűen egy vizes, és egy benzolos vagy toluolos fázisban dolgozunk. A reakciót szobahőmérséklet és az alkalmazott 10 15 20 25 36 35 40 45 00 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom