159466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminofenilecetsav-származékok előállítására
3 159466 4 még egy vagy több hidrogénre kicserélhető vagy redukálható csoportot és/vagy többszörös C—C és/vagy C—N kötést is tartalmaz, különösen pedig valamely olyan, az (I) általános képletnek egyébként megfelelő vegyületet, amelyben az Rx—R 9 és A csoportok legalebb egyike legalább egy hidrogénatom helyett egy vagy több halogénatomot és/vagy egy vagy több —OH, —SH, —NH2 és/vagy szénhidrogéngyökkel helyettesített —OH, —SH vagy NH2 csoportot és/vagy egy —NH2 csoport helyett egy —N02 csoportot és/vagy egy vagy több C=0 és/vagy C=S csoportot és/vagy egy vagy több C=N és/vagy C=C kettőskötést és vagy C=C hármaskötést tartalmaz és/vagy amely Ra és Ra helyén egy oxigén- vagy kénatomot vagy 1—-4 szénatomos alkilidén-esoportot és/vagy A helyén egy benzilészter-csoportot tartalmaz, hidrogént leadó szerekkel vagy katalitikusan aktivált hidrogénnel kezelüink, és adott esetben az (I) általános képletű vegyületeket gyógyászatilag alkalmazható savakkal vagy bázisokkl képezett sóikká vagy kvaterner ammóniumsóikká, és/vagy anhidridjeikké alakítjuk, valamint adott esetben az (I) képletű vegyületek racemát-elegyeiből az egyes racemátokat felszabadítjuk, és az adott esetben racém formában jelenlevő (I) képletű vegyületeket önmagában ismert módon optikai antipódjaikra választjuk szét, és/vagy az (I) képletű vegyületeket savakkal vagy bázisokkal kezelve sóikból felszabadítjuk. A hidrogénre kicserélhető csoportok példáiként különösen a következők említhetők: halogénatomok; N-oxi-, szulfinil- vagy karbonilcsoportök oxigénatomjai; tiokarbonil-csoport kénatomjai; hidroxil-, merkapto-, amino-, szénhidrogéngyökkel helyettesített hidroxil-, merkapto- vagy aminocsoportok, továbbá diazoniumsó-csoportok. így pl. az «-hidroxi-, ct-klór-, owbróm-, a-jód-, «-merkato-, a-amino-, «-henziloxi-, a-benzilamino-, ot-oxo- vagy «-tio-3,5-d;metil-4-piperidinafenil^eoetsavakat ill. azok etilésztereit 3,5^dimétil-4-piperidino-fenilecetsavvá ill. annak etilészterévé, továbbá az «-hidroxi-, «-klór-, ot-bróm-, a-jód-, «-merkapto-, «-amino-, «-benziloxi-, «Hbenzilamino-, a-oxovagy «-tioH2,5jdimetil-4-piperidino-fenilecetsavat, 2,5-dimeitil^4-piperidino-*fenilecetsavvá redukálhatjuk. A fenti eljárással továbbá a 3-butiriI-, 3-tiobutiril-, 3-i(!l-hidroxibutil)-, 3-i(l-aminobutil)-, 3-(l-klórbutil)-, 3-i(l-hrómbutil)-, 3-(l-jódbutil)-, 3-(!l-benziloxibutil)-, 3-(l-Jbenzilaminobutil)-, 3-^(l-'merkaptobutil)- vagy 3-'(l-ibenzilmerkaptobutilj^-pirrolidino^-metil-íenilecetsavat ill. azok 2-dietilaminoetilészitereit 3-n-butil-4--pirrolidino-a^metil-fenilecetsaviva ill. annak 2--dietilaminoészterévé redukálhatjuk. A 3-vinil-a-etil-, 3-etinil-ff-etil-, 3-etil-^-vmilvagy 3Jetil-a~etinil-4-Jhomopiperidinofenilecetsav ill. ennek 2-piperidinoetilésztere 3,a-dietil-4-homopiperidinofenileoetsavvá ill. ennek 2-piperidinoetilészterévé redukálható. A szulfinil-vegyületek tioéterekkév redukálhatok. Továbbá pl. a 3-klór-4-piperidino-«-metil-fenilecetsav benzil-, djifeniknetil-, trifenilmetil- vagy or-pikolil-észtere hidrogenolízis útján a meglfelelő szabad karbonsavvá hasítható. Az (I) általános képletű vegyületekben jelenlevő nitrocsoport (R3, = N0 2 ) aminocsoporttá redukálható. A katalitikus hidrogénezéshez és/vagy hidrogenolízishez pl. nemesfém-, nikkel- és kobaltkatalizátorokat alkalmazhatunk. A nemesfémkatalizátorokat hordozóval együtt (pl. palládiumot szénen, kalciumkarbonáton vagy stronciumkarbonáton), oxidkatalizátorok formájában (pl. platinaoxid), vagy finomeloszlási fémkatalizátorok alakjában alkalmazhatjuk. A nikkel-és kobaltkatalizátorokat célszerűen Raney-íémek alakjában, a nikkelt továbbá kovasavgél vagy habkő hordozóra felvíve használhatjuk. A hidrogénezést szobahőmérsékleten és normál nyomáson, vagy magasabb hőmérsékleten és/ /vagy nagyobb nyomáson hajtjük végre. Előnyösen 1—100 at közötti nyomáson és (—80)— (200) C°-os hőmérséklettartományban, célszerűen szobahőmérséklet és +100 C° közötti hőfokon dolgozunk. A reakciót célszerűen oldószer, mint víz, metanol, etanol, izopropanol, nbutanol, etiiacetát, dioxán, ecetsav vagy tetrahidrofurán jelenlétében, vagy a felsorolt oldószerek elegyeiben végezzük. A hidrogénezéshez a vegyületek önmagukban, vagy a megfelelő sók, pl. hidrokloridok vagy nátriumsók formájában is felhasználhatjuk. Többszörös kötések hidrogénezése, és benzil-csoportok hidrogenolízise esetén előnyösen normál nyomáson dolgozunk, és a hidrogénezést a számított mennyiségű hidrogén felvétele után megszakítjuk. Savas, semleges, vagy bázisos körülmények között dolgozhatunk. A C=N kettőskötést tartalmazó vegyületek hidrogénezését célszerűen semleges, vagy bázikus közegben végezzük. Általánosan alkalmazható redukciós módszer továbbá a nascens hidrogénnel történő reagáltatás. A hidrogént pl. savak vagy bázisok és fémek reakciójával állíthatjuk elő. így pl. cink és savak vagy alkálilúgok, vas és sósav vagy ecetsav, vagy ón és sósav elegyét alkalmazhatjuk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a nascens hidrogént valamely rövidszénMneú alkoholból, mint etanolból, izöpropanolból vagy butanolból fejlesztjük nátrium, vagy más alkálifém segítségével. Felhasználhatunk továbbá alumínium-nikkel ötvözetéket lúgos-vizes oldatokban, amelyhez adott esetben etanolt adunk. A nascens hidrogén fejlesztését továbbá vizes-alkoholos vagy vizes oldatokban nátrium- vagy alumíniumamalgámmal is végezhetjük. A reakciót heterogén fázisban is végrehajthatjuk, amikor célszerűen egy vizes, és egy benzolos vagy toluolos fázisban dolgozunk. A reakciót szobahőmérséklet és az alkalmazott 10 15 20 25 36 35 40 45 00 55 60
