159435. lajstromszámú szabadalom • Tető- és falszerkezetek és egyéb épületelem

159435 A találmány feladata az eddig méreteiben korlátozott síkfelületű szendvics-elemek ked­vező tulajdonságainak kiaknázása, vagyis al­kalmazási területüknek a nagytániaszközű ön­hordó szerkezetek irányában történő kisaéle- 5 sítóse. Feladata továbbá az egyes alapelemek alkalmas elrendezése és megfelelő kapcsolatok kialakítása útján annak elérésére, hogy az igénybevételek túlnyomórészt a borítórétegben keletkező normál feszültségek formájában je- 10 lentkezzenek, és ugyanakkor a közbenső réteg számára aránylag osekély nyíróigénybevétel jusson. Az elemek hosszirányban oldalaik men­tén olyan lehatárolással legyenek kialakítva, hogy egyszerű, erőátadó, de mégis oldható kap- 15 csőlátót lehessen az építési munkahelyen is elő­állítani, amely ezen túlmenően és ezzel egyide­jűleg a teljes szerkezet vízzáróságát is. bizto­sítja. A kitűzött célnak megfelelően a taláimá- 20 nyumk szerinti síkfelüfetű, fémből, vagy más nemes anyagból levő borítóréteggel bíró szend­vicselemek cikk-cakk alakú trapéz- vagy más hasonló keresztmetszettel rendelkező tartószer­kezetté vannak összeállítva, és hosszirányú pe- 25 remeik mentén erőt átadó kapcsolattal vannak egymással összekötve. A találmányunk szerinti síkfelületű szend­vics-elemeket mind síklemezekből, mind pedig 30 ilyenekből megfelelő átalakítás útján nyert S alakú elemekként lehet kialakítani. Az alapelemek hosszirányú .peremeik men­tén pontszerűen rögzíthetők, és e helyeken pél­dául fémből és műanyagból levő illesztőszegé- 35 lyek vannak elhelyezve. Ezekben az egymás mellé fektetett illesztő szegélyekben —• például egy, kettő, vagy több nagyszilárdságú feszítőacél (huzal, sodrony, kö- 40 tél) formájában — valamilyen vonóelem van oly módon elhelyezve, hogy váltakozva vagy egyidejűleg az egyik és másik, vagy mindkét alapelem illesztő szegélyéhez rögzíthető. A vonóeleim rögzítése céljából példáiul T alakú tá- 45 masztöbordákat lehet alkalmazni, amelyek az illesztőszegély belsejébe vannak behelyezve és abban az illesztőfuga hosszirányához viszonyít­va 90°-kal elfordítva a vonóelam megtámasztása végett rögzítve vannak. Az elemek végein le- 50 horgonyzott vonóelem előfeszítése segítségével a vonóelem iránytörési helyéin olyan 'kapcsolati erők ébrednek, amelyek segítségével a két egy­mással szomszédos elem az előfeszítő erő nagy­ságával, valamint a vonóelem iránytörési szö- 55 gével arányos nagyságú erővel egymáshoz van szorítva. Az előbbiekén túlmenően az alapelemek kö­zötti illesztési fugákba tömítőcsíbok . vannak behelyezve, amelyek az előfeszítő erő hatására g0 a fugákba beleszorulnak. Ezenkívül a fugák tömítésének céljára, valamint a vonóelem kor­rózióvédelme érdebében a fugák szegélyüregei valamilyen alkalmas töltőanyaggal ki is vannak injektálva. 6 5 Annak érdekében, hogy nagyhosszúságú illesztő fugák esetében a feszítőerő-vesz­teség az iránytörési helyeken föllépő súrlódás következtében minél kisebb nagyságú marad­jon, különböző súrlódáscsökkentő intézkedése­ket lehet foganatosítani. így például a támasz­tóborda azon felületét, amely a vonóelemmel érintkezik, valamilyen alkalmas benőanyag se­gítségével csúszóréteggel láthatjuk el. A vonó­elembe belevitt előfeszítő erő ezenkívül a héj­szerkezet erőjátékának szabályozására is alkal-A találmányunk szerinti szerkezet alkalmazá­sával lehetségessé válik szerelhető és vissza­nyerhető, nagytámaszközű önhordó tető- és fal­szerkezet létrehozása a 15 m körüli és ezeíi fölüli nagyságrendű támaszközök esetén is, mégpedig az eddigiekhez viszonyítva rendkívül csekély szerkezeti önsúly mellett. A javasolt szerkezet egyes alapelemei valamennyi tető­szerkezettel kapcsolatos funkció egyidejű ellá­tására alkalmasak. A tapasztalatok szerint a szerkezet önsúlya a modern betanszerkezetékéhez viszonyítva azok­nak mintegy 1/10-ére csökkenthető ily módon. Az ismert könnyűszerkezeteknél a nagy támasz­közű tetőtartóknál szükséges tartószerkezetek, így például tetőszékek és hasonlók fölöslegessé válnak, míg az ismert sík-kialakítású szendvics­szerkezetekhez viszonyított anyagfölhasználás a tekintélyes mértékben megnövekedett támasz­közök ellenére is megközelítőleg azonos marad, vagy adott esetben —• éppen a. csekély mértékű nyíróigénybevétel következtében — még tovább mérséklődik. A találmányt kiviteli példák kapcsán az aláb­biakban rajzok alapján részletesen is ismertet­jük. A mellékelt rajzok közül az 1. ábra a találmányunk szerinti szerkezet egyik szendvicselemétnek keresztmetszete, az il­lesztő szegély különböző irányú elhelyezéséi­vel. A -2. ábra az 1. ábrán föl tüntetett alapelemek fölhasználásával kialakított cikk-cakk alakú te­tőszerkezet vázlatos keresztmetszete. A 3. ábra a szendvics-elem keresztmetszete az alapelem középsíkjához viszonyítva szimmetri­kusan elhelyezett illesztő szegélyekkel. A 4. ábra a szendvics-elem keresztmetszete az alapelem középsíkjához viszonyítva antimetri­kusan elhelyezett illesztő szegélyekkel. Az 5. ábra trapéz alakú tetőszerkezet vázlatos keresztmetszete a 3. és 4. ábrákon, bemutatott alapelemek fölhaszná'IásávaL A 6. ábra egyszerű szendvics-elem keresztmet­szete eredeti állapotában. A 7. ábra a 6. ábrán látható szendvics-elem ke­resztmetszete S alakú alapelemmé való átala­kítás után. A 8. ábra a 7. ábrán bemutatott S alakú alap­elemekből kialakított trapéz alakú tetőszerkezet keresztmetszete. A 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom