159422. lajstromszámú szabadalom • Áramszabályozó eszköz

7 159422 X 8 egy küszöbfeszültség értékig növeljük, a fél­vezető 11 anyagban a nagy villamos ellenállás lényegileg egy pillanat alatt kis villamos ellen­állásra csökken legalább egy úton a 12 és 13 elektródok között; ezt a lényegileg pillanat alatti átkapcsolást a 31 görbe jelzi. A kis vil­lamos ellenállás sok nagyságrenddel kisebb, mint a nagy villamos ellenállás. A -vezető álla­potot 32 görbe szemlélteti és megjegyezzük, hogy ez lényegileg ohmos feszültség-áram-ka­rakterisztika. Más .szavakkal, az áramvezetés lényegileg ohmosán történik, amint azt a 32 görbe mutatja. A félvezető anyag kis ellenállá­sú áramvezető állapotában a rajta eső feszült­ség csekély töredéke annak a feszültségesésnék, amely a nagyellenállású lezáró állapotban van a küszöbfeszültség érték közelében. ja le az áramot. Ha azonban a készülékre kap­csolt váltakozó feszültség csúcsértéke a memória típusú készülék küszöbfeszültség értéke fölé növekszik, a készülék lényegileg egy pillanat alatt vezető állapotába kapcsol, amit a 7. ábrán a 32 görbe szemléltet és ebben a vezető álla­potban marad, függetlenül attól, hogy az áram nullára csökken, vagy ellentétes irányúra vál­tozik. Ezt a szimmetrikus vezető állapotot szem­lélteti a 7. ábra 32 görbéje. Ha a 19 kapcsolót működtetjük és a 15 és 16 kapcsokon levő feszültség a küszöbfeszült­ség érték alatt van, az áraimimpulzus a memó­ria típusú áramszabályozó készüléket azonnal záróállapotba kapcsolja át, amelyet a 6. ábra 30 görbéje szemléltet. A memória típusú készü­lék adott alakzata esetében a nagy villamos ellenállás 1 megohm körüli értékű lehet, míg a kis villamos ellenállás 10 ohm körüli értéket vetet fel és a küszöbfeszültség értéke kb. 20 volt, a kapcsolási idők pedig rendkívül gyor­sak. Amint fent említettük, a félvezető anyag lezáró állapotában lényegileg, rendezetlen és általában amorf, vagy polikristályos, vagy eh­hez hasonló és vezető állapotban az említett legalább egy vezető út az elemen keresztül rendezettebb és általában kristályos vagy pszeu­do-kristályos és a lezáró állapot és a vezető állapot között az anyagban fázisváltozás, vagy fizikai struktúra változás van. A nem-memória típusú és memória típusú készülékekkel kapcsolatban a fentiekben vázolt működés hasonlít ahhoz, amelyet a bevezető­ben említett szabadalmi leírás ismertet és ezért ennék további ismertetése ezen a helyen nem­látszik szükségesnek. Először a szilíciumot és arzént tartalmazó bináris rendszert vizsgálva, a nem-memória tí­pusú módon a kapcsolás — amint azt a fen­tiekben ismertettük — az SiAs2 és SiAs sztö­chiometriai pontok közelében és az ezek közötti tartományban történik. Ezért az arzén atom­százaléka kb. 66 2/3% és 50% között van a szilíciumra vonatkoztatva. Járulékos elemek csekély adalékait tartalmazhatja a fent emlí­tett rendszer és ezáltal terner (háromalkotós) rendszer, vagy hasonló keletkezik. Ilyen cséklly adalékok lehetnek például kadmiumnak arze­nidjei; az ilyen csekély adalékok mennyisége előnyösen a 0% és kb. 20% között lehet, a terner rendszer atomsúlyszázalékában. Az ilyen bináris vagy terner rendszereknél a nem-me­mória típusú kapcsolás szintén ott történik, ahol az összetételek arzénben gazdagabbak. Ahol vi­szont a rendszer kevesebb arzént tartalmaz, a kapcsolás memória típusú módon történik, amint azt fent ismertettük. Ilyen módon, a kapcsolás típusa legyen az akár nem-memória típusú, akár pedig memória típusú, előre meg­határozható a kívánalom szerint azáltal, hogy megfelelően megválasztjuk az arzén arányát a félvezető anyag összetételében. Amint korábban már említ ettük, a félvezető anyag polimer anyag, amely hasznosítja a poli-Amikor a feszültség csökken, az áram is csökken a 32 görbe mentén és az ohmos kap- 20 csolat értelmében az áram nullára csökken, amikor a feszültség nullává válik. A memória típusú áramszabályozó készülék visszaemlékezik vezető állapotára és mindaddig megmarad eb­ben a vezető állapotban még akkor is, ha az 25 áram nullára csökken, vagy ellentétes irányú­ra változik, amíg nem történik meg a lezáró áEapotba való átkapcsolása, amint azt a ké­sőbbiekben ismertetjük. A terhelő áramkör ter­helési vonalát 33 görbe mutatja, amely lénye- 3 Q gileg párhuzamos a kapcsoló 31 görbével. Ha egyenáramú áramimpulzust vezetünk a terhelő áramkörtől függetlenül a memória típusú ké­szülékre, például az 1. ábra szerinti 17 áram­forrás, a kisértékű 18 ellenállás és 19 kapcsoló 35 útján, ennek az áramnak terhelési görbéje a 34 vonal mentén ' változik, minthogy ebben a vezérlő áramkörben csak igen kis ellenállás van, ha ugyan van egyáltalán és amikor a terhelési 34 görbe metszi a 30 görbét, a készü- 40 lék vezető állapota azonnal megváltozik és át­kapcsol lezáró állapotába. A memória típusú készülék mindaddig megmarad lezáró állapotá­ban, amíg át nem kapcsoljuk vezető állapotába azáltal, hogy ismét küszöbfeszültséget kapcso- ._ lünk a készülékre a 15 és 16 kapcsokon keresz­tül. A találmány szerinti memória típusú áram­szabályozó 10 készülék működése szimmet­rikus is, mert lezáró árama lényegileg egyenlő 50 mindkét irányban és vezető árama is lényegi­leg egyenlő mindkét irányban, míg a lezáró és vezető állapot között az átkapcsolás rendkívül gyors. Váltakozó áramú működés esetén a vál­takozó áram második fél ciklusa számára a „ feszültség-áram-karakterisztika az 5. ábrán be­mutatott negyeddel szemközti negyedben lenne. A váltakozó áramú működést memória típusú készüléknél a 6. és 7. ábrák szemléltetik. A 6. ábra a 10 készülék lezáró állapotára vonatko­zik, amikor a váltakozó áramú feszültség csúcs­értéke a készülék küszöbfeszültség értéke alatt van; a lezáró állapotot a 30 görbe szemlélteti mindkét félciklusban. Ilyen módon a készülék mindkét félciklusban lényegileg egyenlően zár- 65 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom