159422. lajstromszámú szabadalom • Áramszabályozó eszköz

159422 3 4 változtatjuk a sztöchiometrikus arányokat és kisebb mennyiségű más elegyrészeket, mint például kadmiumot, vagy cinket adagolunk a félvezető anyagokhoz, szintén jó eredményeket kapunk és ezek a félvezető anyagok nem-me­mória típusú készülékekként, vagy memória típusú készülékekként működnek, attól függő­en, hogy milyen arányban adagoltuk az ele­meket a félvezető anyagokban. A félvezető anyagok lezáró állapotukban lényegileg rendezetlenek és ezáltal csak kis kiterjedésű rendezett tartományokat alkotnak, sóik áramhordozó-fékező központtal, például csapdákikal, rekombinációs központtal vagy hasonlóval és lényegileg záróréteget és nagy lezáró ellenállásokat biztosítanak. Ebben a te­kintetben a lényegileg rendezetlen félvezető anyag általában amorf vagy polikristályos struktúrájú lehet és a kis kiterjedésű rende­zett tartományt, a nagyszámú áramhordozó-fé­kező központot, a nagy ellenállást és a záró­réteget a félvezető anyagakon keresztül az általában amorf struktúra biztosítja, vagy a kristályok aránya a polikristályos struktúrá­ban. Ha a küszöbértéket legalább elérő fe­szültséget helyezünk az áraimszabályozó készü­lék elektródjaira, akkor legalább egy kisellen­állású út alakul ki lényegileg egy pillanat alatt a félvezető anyagokon keresztül, az elekt­ródok között és vezető állapotot hoz létre és ezen keresztül vezeti az áramot. Röviden, eb­ben a tekintetben az alkalmazott feszültség úgy működik, hogy létrehoz és felszabadít sza­bad áramhordozókat és a záróréteget elhanya­golhatóan vékonyra csökkenti. Ismét röviden: a nem-memória típusú készülékekben a félve­zető anyagokon keresztül vezető említett leg­alább egy út megmarad lényegileg rendezetlen állapotában, amikor vezető állapotába van kap­csolva és visszatér lezáró állapotába, ha a rajta keresztül folyó áram egy minimális áram­fenntartó érték alá csökken; ekkor az áram­hordozók fékezve vannak (csapdákkal megfog­va vagy rekombináció útján vagy hasonló mó­dokon) az áramihordozókat fékező központok által és a záróréteg újra helyreáll. Ha azonban a memória típusú készülékek vannak vezető állapotba kapcsolva, az említett legalább egy út, amely a félvezető anyagokon keresztül az elektródok között fennáll, jobban rendezett kristályos, vagy pszeudo-kristályoshoz hasonló állapotra változik, amelyben viszonylag nagy kiterjedésű rendezettség és elhanyagolhatóan vé­kony záróréteg van és ez megmarad akkor is, ha az áram nullára csökken, vagy iránya meg­fordul. Ha áramimpulzust vezetünk a memó­ria típusú készülékre, hogy azt visszaállítsuk lezárt állapotába, a jobban rendezett kristályos­hoz hasonló állapot, amely az említett legalább egy úton fennáll a félvezető anyagokon ke­resztül, megszakad és visszatér a lényegileg rendezetlen állapot, aminek az az eredménye, hogy helyreáll a kis kiterjedésű rendezettség, az áraimhordozók fékezve vannak (megfogva. vagy rekombinálódás vagy más hasonló mó­don) és a záróréteg helyreáll. A sokelemes félvezető anyagokban levő ar­zén és foszfor megszakítja a nagykiterjedésű rendezettségiet és kis kiterjedésű vagy helyi rendezettséget alakít ki benne és ezáltal lezáró állapotot hoz létre és lehetővé teszi a fent tár­gyalt nem-memória és memória típusú műkö­dést. Általánosan szólva, az itt meghatározott nem-kalkogén félvezető anyagok használata jobb eredményeiket hoz azokhoz képest, ame­lyeknél kalkogén anyagokat használunk ilyen anyagokban, többek között annyiben, hogy stabilabbnak mutatkoznak küszöb feszültség értékük szempontjából, jobban dolgoznak na­gyobb hőmérsékleteken és úgy látszik, hogy kevésbé függnek a környező hőmérsékleti ál­lapotoktól. A félvezető anyagok, amelyek az elektródokhoz kapcsolódnak, vastag testek le­hetnek, de lehetnek vékony rétegek vagy fil­mek is. A találmány tárgyának további részleteit és előnyeit az alábbiakban rajzok alapján ismer­tetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti áramszabá­lyozó készülék vázlatos rajzát mutatja, soro­san kötve terhelő áramkörbe; a 2. ábra feszültség — áram — görbét mu­tat, amelyik szemlélteti a találmány szerinti nem-memória típusú áramszabályoizó készülék működését egyenáramú terhelő áramkörben; a 3. és 4. ábrák feszültség — áram — gör­béket szemléltetnek, amelyek mutatják á nem­-memória típusú áramszabályozó készülék szimmetrikus működését és a készülék műkö­dését akkor, ha váltakozó áramú terhelő áram­körbe van kötve. Az 5. ábra feszültség — áram — görbét áb­rázol, amely mutatja a találmány szerinti me­mória típusú áramszabályozó készülék műkö­dését egyenáramú terhelő áramkörben; végül a 6. és 7. ábrák feszültség — áram — gör­béket ábrázolnak, amelyek memória típusú áramszabályozó készülék szimmetrikus műkö­dését szemléltetik és ezen készülék működését akkor, ha váltakozó áramú terhelő áramkörbe van kötve. Visszatérve az 1. ábrán bemutatott vázlat­rajzra, az áramszabályozó készüléket egészében 10 hivatkozási szám jelöli. Ez tartalmaz egy nem-kalkogén félvezető 11 anyagot, amely egyik fajta vezető típusú és nagy villamos el­lenállású és tartalmaz két 12 és 13 elektródot, amelyek érintkeznek a félvezető 11 anyaggal és az érintkezésnél kis átmeneti ellenállásuk van. A 10 áramszabályozó készülék 12 és 13 elekt­ródjai sorosan kötik a készüléket a villamos terhelő áramkörbe, amelynek 14 terhelése és két 15 és 16 kapcsa van az energiaforrás- rá­kapcsolására. A táplált energia egyenáramú feszültség, vagy váltakozó áramú feszültség 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 . .2

Next

/
Oldalképek
Tartalom