159413. lajstromszámú szabadalom • Kártevőirtószer

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. V. 24. (Cl—£92) Svájci elsőbbsége: 1968. V. 28. (7904/68) Közzététel napja: 1971. IV. 23. Megjelent: 1972. VI. 30. 159413 Nemzetközi osztályozás: A 01 n 9/36 Feltaláló: Dr. Beriger Ernst vegyész, AUschwil, Svájc Tulajdonos: ÓIBA Aktiengesellschaft cég, Basel, Svájc Kártevőirtószer 1 A találmány a talajban élő rovaroknak, v-ilaniint a termeszeknek az irtására alkalmas kártevőirtószerre vonatkozik; ez a szer hatóanyagiként legalább egyfajta (I) általános képletű vegyületet — e képletben Hal bróm- vagy 5 jódatomot, X oxigén- vagy kénatomot és Rí és Ra egymástól függetlenül legfeljebb 4 szénatomos alkilgyököt, vagy pedig Hal klóratomot, X oxigén- vagy kénatomot, Rí és R2 egyike egy adott esetben helyettesített egyszénatomos 10 csoportot, másika pedig egy esetleg halogénnel helyettesített egyenes vagy elágazó szénláncú alkilgyököt képvisel — tartalmaz a következő adalékok legalább egyikének kíséretében: vivőanyagok, oldó-, hígító-, diszpergáló-, nedvesítő-. 15 tapadásfokozó- és/vagy trágyázószerek és/vagy más pl. herbicid, nematocid, fungicid, baktericid vagy inszekticid jellegű kárteyőirtószerek. A talajban élő rovarokon mindenfajta olyan 20 rovart értünk, amely akár kifejlett állapotban, akár közbenső fejlődési állapotainak valamelyikében túlnyomórészt a talajban vagy talajon tartózkodik. Elsősorban a noctuidák vagy tripolidák kárteyő lárvái, a drótférgek (Elateridae- 25 -lárvák) és a Melolonthanfajok lárvái tartoznak ide, továbbá a Gryllotalpanfajtaju kártevők, pl. a lótücsök, továbbá a százlábúak (Julidák) is. Tágabb értelemben ide tartoznak: a talaj-nematodák, mint a Panagrellus, Ditylenohus Hete- 30 rodera, Melóid ogyne és hasonló fajtájú kártevők is, amelyek ellen szintén jó hatású a találmány szerinti szer. A talajban élő rovarok irtása különleges problémát képez, mert az inszekticid hatóanyagnak nem csupán közvetlenül az alkalmazás helyén, hanem annak tágabb környezetében is hatnia kell a kártevőkre. Az ilyen hatóanyagok azonban általában bomlás következtében rövid idő alatt elvesztik a talajban a hatásukat. Csaknem valamennyi foszforsavészter- vagy foszfonsavészter-jellegű hatóanyag alkalikus talajokban már néhány nap alatt teljes vagy részleges bomlást szenved. Ezért meglepő volt, hogy az (I) általános képletű vegyületek, különösen pedig a szűkebb körű (II) általános képlet alá eső vegyületek — e képletben Hal bróm- vagy jódatomot, Rí és Ra pedig egymástól függetlenül metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, szek.butil-, izobutil- vagy terc.buftilgyököt képvisel — a talajban mutatott nagyfokú tartósságukkal tűnnekki. Különösen előnyösek a fentiek közül azok a vegyületek, amelyek Hal helyén jódatomot tartalmaznak; így pl. az (V) képletű vegyület alkalikus körülmények között végzett huzamos tartóssági kísérlete során 12 pH-értéken 2 hónapig stabilnak mutatkozott. Ez a hatóanyag 159413