159388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ólomakkumulátorok szárazontöltött negatív lemezeinek előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. VII. 14. (VI—685) Közzététel napja: 1971. III. 16, Megjelent: 1972. V. 31. 159388 Nemzetközi osztályozás: H 01 m 35/00 Feltalálók: Csorba Lőrinc mérnök, Grolmusz József művezető, Hajdrik Mihály mérnök, Major János mérnök, Sényei Kálmán mérnök, Tauzin Ferenc technikus, Budapest Tulajdonos: Villamos Berendezés és Készülék Művek, Budapest Eljárás ólomakkumulátorok szárazontöltött negatív lemezeinek előállítására A találmány tárgya eljárás ólomakkumulá­torok megjavult tulajdonságú szárazontöltött negatív lemezeinek előállítására, adalékokat tartalmazó diszperzió készítése, ennék felhasz­nálásával aktív massza készítése, a masszának ólomrácstáblákba való kenése és szárítása, majd a lemeztáblák elektrokémiai formálása, mosása, levegő kizárásával való szárítása és darabolása útján. Ismeretes, hogy a formált negatív ólomakku­mulátor-lemezek; áramtöltése csak úgy tartható meg, ha a szárítás ideje alatt és után gondos­kodnak a lemezek oxidációjának megakadályo­zásáról. Az ismert eljárások a szárítás alatti oxidációt általában olyan szakaszosan működő szárítókamrák felhasználásával akadályozzák meg, amelyekben a lemezek vákuumban, gőz­ben vagy semleges gázban száradnak meg, Az isimert eljárások túlnyomó resze a szárítás utáni oxidáció megakadályozására általában külön irnpregnálást alkalmaz a lemezen vagy az aktív masszában. Ismeretesek olyan eljárások is, amelyeknél a formált lemezek szárítását úgy végzik, hogy a lemezben levő nedvességet a vízénél magasabb forráspontú folyadékkal, általában szénhidro­génnel vagy szénhidragén-származékokkal, pél­dául petróleummal a víz forráspontjánál maga­sabb, de a másik folyadék forráspontjánál ala­csonyabb hőmérsékleten kiűzik. Ez a folyadék oldva tartalmazza az impregnáló anyagot. Ismeretesek végül folyamatosan működő szárítóberendezéseik is, amelyéknél semleges 5 gázt vagy vízgőzt tartalmazó alagútban moz­gatják a lemezeket. Az ismert szárítási technológiák hátránya, hogy az impregnáló anyag döntően a lemez 10 külső felületén helyezkedik el, mert a szárítás aránylag hosszú ideje miatt az aktív anyagiba bevitt impregnáló anyag nem tud azonnal rög­zítődni a szemcsék felületéin, és így kivándorol a lemez felületére. További hátrány, hogy 15 aránylag nagyobb mennyiségű impregnáló anyag szükséges az optimális hatás eléréséhez. Az alkalmazott impregnáló anyag mennyi­sége nagymértékben befolyásolja egyrészt az impregnált lemezekkel beépített telepeknek a 20 kénsav betöltése uitáni azonnali üzemeltethető­ségét, mert az impregnált lemezek nehezebben itatódnak át a kénsavval, másrészt a telep áramtöltés-felvételi készségét, mert az impreg­náló anyag megnöveli a telep belső ellenállását, 25 A szárazon töltött telepek gyors üzemibehe­lyezihetősége érdekében elsőrendű követelmény, hogy a kénsav betöltését követően az abba me­rülő lemezek és szigetelők gyorsain átitatód­janak; ellenkező esetben ugyanis az üzembe-30 helyezés után a telep csak hosszabb idő eltel-159388

Next

/
Oldalképek
Tartalom