159371. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-fenilmaleimid származékok előállítására
3 159371 4 A vegyület képletének Kémiai név száma (3) N-ÍS'^'-diklór-é'-metilfenil)--maleinimid (4) N-(3\5'~diklórfenil)-2-metilmaleinimid (5) N-'(3') 4',5'-triklórfenil)-2-metilmaleinimid (6) N-(3',5'-diklórfenil)-2-klórmaleinimid (7) N-(3',5'-dijódífenil)-maleinimid (8) N-(i3',5'-diklórfenil)-2-fenilmaleinimid (9) N-(3',5'-dibrómfenil)-2~fenilmaleinimid . (10) N-(3',5'-diklórfenil)-2-(2"-klórfenil)-maleinimid A találmány szerinti vegyületek kiválóan hatnak járványos rizs-barnulást — „bruzone"-t — előidéző gomba (Pyricularia oryzae), rizs-levél helmintospóriumos betegségét előidéző gomba (Pellicularia oryzae), valamint mezőgazdasági és kertészeti termények „moníliás" és „lisztharmat" betegségét előidéző gombák ellen, s ezért mint növény védőszerek hasznosíthatók. Ezenkívül hatásosak élelmiszeripari termékekben elszaporodó „Aspergillus niger" baktérium-törzsekkel szemben is. Mindemellett kismértékben emlős állatokra is károsak. Például a találmány szerinti eljárással előállított N-(3',5'-diklórfenil)-2-metilmaleinimid szájon át történő adagolás esetén gyengén toxikus egerekkel szemben, s nem egy egér elpusztult az említett vegyület 2000 mg/kg-os dózisától. Aranyhalak esetén a találmány szerinti vegyületek 50%-os halálos dózisa 10 p.p.m., vagy ennél nagyobb. Ilyen széles antimikrobiális spektrum és ilyen erős mikrobicid hatású vegyületeket eddig még nem ajánlottak. Következésképpen a találmány szerinti vegyületek széleskörűen felhasználhatók. A kémiai szerkezet és a mikrobicid aktivitás közötti összefüggést vizsgálva a feltalálók az alábbi felismerésre jutottak: A találmány sze-, rinti vegyületek mikrobicid aktivitása nagymértékben függ a nitrogénhez kapcsolódó benzol-gyűrűn levő szubsztituensek fajtájától és helyzetétől. Vizsgálataik szerint a mikrobicid hatás 'létrejöttéhez feltétlenül szükséges, hogy a nitrogénhez kapcsolódó benzol-gyűrű 3-as és 5-ös helyzetben egyidejűleg halogénnel legyen szubsztituálva. Abban az esetben, ha a szubsztituensek száma 3, a harmadik szubsztituensnek a 4-^helyzetet kell elfoglalnia. A hatás létrejötte szempontjából szükséges, hogy a nitrogénhez kapcsolódó benzolgyűrű 2 vagy 3 hidrogénatomja szubsztituálva legyen. Ha az előző feltételek nem állnak fent, a vegyületek aktivitása nagymértékben lecsökken és mint mikrobicidek gyakorlatilag teljesen használhatatlanokká válnak. A találmány a fenti felismerésen alapul, s az (I) általános képletű új N-fenil-maleinsavimid származékok a fenti feltételek mindegyikének eleget tesznek. 5 A találmány értelmében az (I) általános képletű új N-fenil-maleinsavimid származékokat (II) vagy (III) általános képletű N-fenil-maleinsavmonoamid származékok — atool Rí, R2 és X jelentése azonos a fent megadottal — dehidra-10 tálasa és ciklizálása útján állítjuk elő. A találmány szerinti eljáráshoz kiindulási anyagként szolgáló (II) és (III) általános képletű N-fenil-maleinsavmonoamid származékokat a megfelelő maleinsavanhidridekfoől és anilidek-15 bői a szokásos módszerekkel, könnyen elkészíthetjük. A találmány oltalmi körének korlátozása nélkül az alábbiakban feltüntettük az N-fenil-maleinsav származékok előállításához kiindulási 20 anyagul szolgáló maleinsavanhidridek és anilinek néhány jellegzetes képviselőjét. Maleinsavanhidridek: maleinsavanhidrid, „ 2-klór-maleinsavanhidrid, 2-bróm-maleinsavanhidrid, 2-metil-maleinsavanhidrid, 2-etil-maleinsavanihidrid, , 2-propil-maleinsavanhidrid, 2-feml-maleinsavanhidrid, 2-(2'-Jdórfeml)-maleinsavanhidrid, 2-(3'-klórfenil)-maleinsavanhidrid, 2-(4'-klórfenil)-maleinsavanhidrid. Anilinek: 35 3,5-diklóranilin, 3,5-difluoranilin, 3,4,5-triklóranilin, 3,5-díbrómanilin, 40 3,,4,5-tribrómanilin, 3,5-diklór-4-metilanilin, 3.5-diklór-4-brómanilin, 3,5-dibróm-4-klóranilin, 3,5-dibróm-4-metilanilin, 3,5-dijódanilin. A kiindulási vegyületként használt (II) vagy (III) általános képletű maleinsav-monoamidokat nagy hozammal állíthatjuk elő a megfelelő anilin-származékokból, ha azokat egy közömbös oldószerben, szobahőmérsékleten vagy adott esetben emelt hőmérsékleten a megfelelő maleinsavanhidrid ekvimoláris mennyiségével reagáltatjuk. 55 A találmány szerinti eljárás foganatosítása során a kiindulási N-fenil-maleinsavaminoamidokat 170 C° körüli hőmérsékleten tartva kaphatjuk meg a kívánt termékeket. Kívánatos a °° kiindulási monoamidokat a megfelelő dihidratálószer pl. ecetsavanhidrid, acetilklorid, fpszforpentaklorid, foszforoxiklorid — előnyösen ecetsavanhidrid — jelenlétében keverés közben g5 az oldószer forráspontján tartani. így a kívánt