159367. lajstromszámú szabadalom • Termoplasztikus gyantakompozíció és eljárás annak előállítására
7 159367 8 4. példa: A 3. példa 1. táblázata szerinti IF gyanta kompozíció hőstabilitását határoztuk meg felemelt hőmérsékleten 190 C°-on tartott fogazott típusú koptató-vizsgáló géppel. A II' gyanta kompozíció 180 perc elteltével csak barna lett, míg a tiszta polivinilklorid ugyanavval a stabilizálószerrel a heves bomlás következtében már 120 perc elteltével feketévé vált, 5. példa: 30 súlyrész 3. példa szerinti aromás poliszulfont 240—250 C° hőmérsékletű keverőhengerrel meglágyítottunk, és 70 súlyrész 1100 polimerizációs fokú és 5 súlyrész ónmerkaptid stabilizálószert tartalmazó polivinilkloridot adagoltunk és kevertünk a lágyított aromás poliszulfonhoz. A keveréket 5 percig homogenizáltuk. A keverék nyomás alatt olvasztásra került. A Vicat-féle lágyuláspontot -és az ASTM—256 szerinti Charpy-féle ütőszilárdságot határoztuk meg. Az ütőszilárdság bevágással ellátott próbatesttel 20 C°-on 3,1 kgcm/cm2 , a Vicat-féle lágyuláspont 104 C° volt. A tiszta polivinilklorid ütőszilárdsága ugyanazzal a stabilizáló szerrel csak 2,2 kgcm/cm2 , Vicat-féle lágyuláspontja csak 75 C° volt. Továbbá az ASTM—635—63 szerinti égetési vizsgálatot hajtottuk végre. A kompozíció égése 2 másodperccel a Bunsen-égő eltávolítása után szűnt meg. 6. példa: sztearátot tartalmaz) kevertünk Henschel-keverővel és a kapott keverékből 30 mm csigaátmérőjű (L/D = 20, kompresszióarány 3,5) extruderrel 200 C° szerszámhőmérsékleten 3 mm átmérőjű rudat készítettünk. A rudat 190 C°on nyomással lemezzé alakítottuk. A lemez Vicat-féle lágyuláspontja 110 C°, húzószilárdsága 105 kg/cm2 volt. 7. példa: A 37876/64 sz. közzétett japán szabadalmi bejelentésben leírt módon 150 rész etilén-vinilacetát kopolimert (Bayer készítmény, védjegye Levaplene 450), 3300 rész vizet, 3 rész a,a'-azodiizobutironitrilt, 5 rész polivinilalkoholt és 1350 rész vinilkloridot egy autoklávban 5 óra hoszszat szobahőmérsékleten erőteljesen kevertünk, majd 15 óra hosszat 60 C°-on polimerizáltuk. Etilén-vinilaoetát kopolimer vinilfklorid ojtásos kopolimerét kaptuk. 80 súlyrész ilyen ojtásos kopolimert és 20 súlyrész aromás poliszulfont (készítette az Union Carbide Corporation, védjegye Bakelite Polysulfone P—1700) tetrahidrofuránban oldottunk az 1. példa szerinti módon. A kívánt kompozíció képzésére nagymennyiségű metanollal koprecipitáltuk. A kompozíció megszárítása után 5 s% ónmerkaptid stabilizálószert adtunk hozzá, majd 170 C°-os keveröhengerrel összekevertük és 180 C°-on nyomással alakítottuk. A kompozíció Vicat-féle lágyuláspontja 93 C", húzószilárdsága 180 kg/cm2 volt. Ugyanakkor az ebben a példában használt etilén-vinilklorid kopolimer Vicat-féle lágyuláspontja 73 C°, húzó-és ütőszilárdsága 165 kg/cm2 volt. így a polivinilklorid és aromás poliszulfon bekeverésével a hőállóság és ütőszilárdság egyidejű javítása érhető el. Szabadalmi igénypontok: 1. Termoplasztikus gyantakompozíció, azzal jellemezve, hogy az 99—10 súlyrész polivinilklorid gyanta és 1—90 súlyrész, a főláncban benzolgyűrűket és szulfoncsoportokat tartalmazó aromás poliszulfon gyanta egyenletes keveréke. (1968. V. 10.) 2. Az 1. igénypont szerinti termoplasztikus gyantakompozíció kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a polivinilklorid gyanta a vinilklorid kopolimere. (1968. V. 10.) 3. Az 1. igénypont szerinti termoplasztikus gyantakompozíció kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a polivinilklorid gyanta legalább 75 s! % vinilklorid és egy vagy több más etilén-típusú telítetlen vegyület. (1968. V. 10.) 4. A 3. igénypont szerinti termoplasztikus gyantakompozíció kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az etilén-típusú telítetlen vegyület vinilacetát, vinilpropionát, vinilbutirát, vinillaurát, etilakrilát, metilmetakrilát, allilacetát, allilklorid, álliletiléter, vinilidénklorid, etilén vagy propán. (1968. V. 10.) A 7799/67 sz. japán közzététel szerint 2,2-bisz-(4-hidroxiifenil)-propánból és nátriumhidroxidból oldószerként vízmentes dimetilszulfoxidot 40 használva 2,! 2-bisz-(4-hidroxifenil)-propán dialkilsóját szintetizáltuk. A 2,2-bisz-(4-hidroxifenil)-propán dialkilsóját bisz-(4^klórfenil)-szulfonnal 130—140 C°-on 5 óra hosszat nitrogén atmoszférában kondenzációval polimerizáltuk. 45 A kapott aromás poliszulfon dimetilszulfoxidos oldata végül 45 1 dimetilszulf oxidban 1,1 kg aromás poliszulfont tartalmazó viszkózus folyadék volt. A kapott aromás poliszulfon 25 C°-on kloroformban meghatározott relatív viszkozi- 50 tása 0,68 volt. Az aromás poliszulfan dimetilszulfoxidos oldatát 50 1 klórbenzollal hígítottuk, ugyanakkor 20 kg 1100 átlagos polimerizációs fokú polivinilkloridot 400 1 tetraihidrofuránban oldottunk, 55 a kapott oldatot az említett aromás poliszulfon oldattal kevertük össze és a koprecipitáció kiváltására a keveréket metanolhoz adagoltuk. A kicsapódott terméket 'metanollal mostuk, majd 110 C°-on vákuumban szárítva egyenletes gyan- ß0 takompozíciót kaptunk. 100 rész kompozícióhoz 3 rész hárombázisos ólomszulfátot, 2 rész ólomsztearátot és 1 rész VLTN—4-et (a Kawakami Institute által készített kenőanyag, amely fő alkotóként oktadecil- ^ 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
