159356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás B12-vitamin előállítására

159356 7 8 elegendő, ha a 20—40 C° hőmérséklettarto­mányban a baktériumtesteket a pH-érték rövid idő alatt, mintegy lökésszerűen legalább 4—6 egységnyi változtatásának tesszük ki, oly mó­don, hogy a fermentációs levet előbb alkáli­fém- vagy alkáliföldfémhidroxiddal (pl. nát­rium- vagy káleiurnhidroxiddal) 11—12 pH ér­tékre, majd a fermentlé térfogatától függően lehetőleg rövid idejű, legfeljebb 15—30 perces keverés után pl. ferrikloriddal 6—8 pH ér­tékre állítjuk és további 15—30 percig kever­jük; ennek hatására a cianokobalamin és az egyéb B|9-hatású faktorok könnyen, számottevő veszteség nélkül vizes oldatba mennek és a ballasztanyagoktól ugyancsak könnyen és ma­radéktalanul elkülöníthetők. Azt tapasztaltuk, hogy a fermentációs lének a feltárás céljából alkalmazott pH-változtatása annál hatásosabb, minél rövidebb idő alatt, le­hetőleg lökésszerűen hajtjuk azt végre, a fer­mentációs üzemben kezelt nagy, néhány száz köbméteres térfogatok esetében azonban ez hu­zamosabb időt vesz igénybe. Ilyen körülmények között még kb. 15, legfeljebb 30 perces műve­lettel is gyakorlatilag igen jó eredményt érünk el. A pH érték hirtelen nagyfokú megváltozta­tásának a feltárásra gyakorolt meglepő ked­vező hatása azzal magyarázható, hogy a sejtet ezáltal érő nagyerősségű kémiai inger irrever­zibilis változást hoz létre a sejt fizikai-kémiai egyensúlyában és ez a sejt elpusztulását, a sejtfal áteresztővé válását eredményezi. A fentiek értelmében tehát a találmány oly eljárás B12 -vitamin és B 12 -hatású faktorok me­tántermelő vegyes baktériumpopulációval anae­rob szeptikus körülmények között, ismert táp­talajon, 5,6-dime,tilbenzimidazol prekurzor ada­golásával lefolytatott fermentáció és a fermen­tációs /termék feltárása útján történő előállí­tására, amelyet az jellemez, hogy a prekurzort az 5,6-dimetilbenzimidazolból és vízzel hígított kukoricalekvárból előzetesen előállított, vízben oldódó komplexek alakjában adagoljuk a fer­mentációs közeghez, majd az így lefolytatott fermentáció termákéként kapott fermentleben a baktérium testeket 20 C° és 40 C° közötti hő­mérsékleten a pH érték 11—l!2-<re és ezt kö­vetően 30, célszerűen 15—20 percen belül 6—8-ra való állítása útján tárjuk »fel. A találmány szerinti eljárás a B12 -vitamin­tartalmú fermentlé előállítására, valamint a B12 -vAtamin és B 12 -vitaniinihaitású faktorok ki­nyerésére alkalmazott jelenlegi eljárással szem­ben az alábbi előnyökkél bír: 1. a prekurzor tökéletesebb félhasználása kö­vetkeztében a fermentlé B12 -vitamintartalma az eddigi átlagos 7000 y/liiter tartalomról 10 000 y/liter B12 -tartalomra emelkedik (papír-kroma­tográfiás mérések alapján), 2. a fermentlé biomassza tömege, a f errcientlé baktiériumfehérje mennyisége 20—30% növeke­dést mutat, 3. a B^-vitamin és a B12 -witaminhatá3Ú fak­torok kinyerési hatásfoka — az átlagos 50%-ról 65—70%-ira emelkedik, mert az eddigi hőfeltá­rássial járó hőbomlás elmarad, 4. a napi 200—.250 m3 fermentlé 90 C°-ra tör­ténő felfűtéséhez szükséges gőztmennyiség, majd ezt követően a fermentlé 30 C°-ra való lehű­téséhez szükséges vízmennyiség, valamint a hőcserélők megtakarítása, 5. a találmányunk szerinti eljárás bevezetésé­vel a jelenlegi üzemben, külön beruházás nél­kül a B12 -vitamintermelés 80—100%-kal növel­hető, amely a fermentlé B12 -vitatmin szintjének, valamint a kinyerés hatásfokának emelkedésé­ből adódik, mimellett az anyag és rezsiköltség még csökken is (hideg és meleg kalória igény­csökkenése, stb.). A találmány szerinti eljárás kiviteli módját az alábbi példa szemlélteti. Példa: 10 literes kísérleti üveg fermentorba 2000 ml metántermelő vegyes baktérium populációt tar­talmazó oltóanyagot és 8000 ml 28—30 C°-os, alábbi táptalajikoimopenenseket tartalmazó csap­vizet mérünk be: 20 g melasz, 50 g pékélesztő-^hidrolizátum, 20 ml 10%-os májextraktum, 30 g ammóniumhidrogénikarbonát, 10 ml ammóniumhidroxid, 1 g rnagnéziumklorid, 0,1 g ko'bailtniitrát, 0,1 g glácin, 0,1 g borosityánkősav, 0,2 g nátriumbiszulfit, 0,04 g o-xilidin, 0,01 g szuperfoiszfát és 60 ml metanol. A fenti összetételű táptalajba folytatólag be­adagoljuk az 5,6-dimetilbenzimidazolból és víz­zel hígított kukaricalekvárból előzetesen elő­állított vízben oldódó komplexet, amelyet a következő módon készítünk: 500 ml-es lom­bikba 50 g kuikoriicalekvárt és 100 ml csapvizet mérünk be és azt alaposán összerázzuk, majd vízfürdőn keverés közben 50 C%ra melegítjük fel. A kívánt hőfok elérése után 0,01 g kris­tályos 5,6-dimetilbenzimidazolt adunk hozzá és 50 C°-on 15—120 percig keverjük a rendszert. Ezután 30 percig állni hagyjuk a komplexet, majd az oldat tisztáját a táptalajhoz öntjük:, az oldatlan csapadékot eldobjuk. Az összes tápitaiajkomponens beadagolása után a fermentievet alaposan felkeverjük, majd a fermentort gumilappai lezárjuk és 32—34 C°­os termosztátban helyezzük el és naponta fel­keverés közben 60 ml metanolt adagolunk bele. lü 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom