159333. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szigelő rétegnek szigetelő réteggel való összekötésére

159333 8 nyösen egyenáramú, azonban lehet lüktető egyenáramú, vagy bizonyos esetekben kis frekvenciájú váltóáramú is. A 30 és 31 üvegtestek vastagsága jelentős mértékben változhat. A vastagság mértékét egyedül csak az a megfontolás korlátozza, hogy a kötést végző személy ezeket az üvegtesteket megfelelő módon tudja kezelni. A következőkben üvegszigetelő testnek második üvegszigetelő testhez való, találmány szerinti kötésére jellemző példákat ismertetünk, amely példáknál általában olyain elrendezést alkalmazunk, amilyet a rajz 3. ábrája szemléltet. Az egyik példánál lényegében alkáliamentes 0,05 mm vastag üveget 0,25 mm vastagságú bórszilikát üveghez kötöttünk. A hőmérséklet 600 C° és 700 C° között volt. Megfelelő kötést kapunk ebben az esetben akkor, ha az összekötni kívánt testelken 2 percig egyenáramot vezettünk keresztül. E példánál a bórszilikát üveget negatív pólusra kötve az áram körülbelül 2 mikroamper/mm

2 erősségű, pozitív pólusra kapcsolva pedig körülbelül 7 mikroamper/mm2 volt, ami mutatja, hogy az előnyös elrendezés ebben az esetben a bórszilikát üveg negatív pólushoz kapcsolásával érhető el. Egy hasonló példánál a kö;rülmények általában az előbbivel azonosak voltak, azzal az eltéréssel, hogy a bórszilikát üveget timiföldtartálmú, 0,25 mm vastagságú üveggel helyettesítettük. A hőmérséklet 6,50 C° és 700 C° között volt. Bármilyen polaritásmegválasztás esetén kötést értünk el. A feszültséget körülbelül 3 percig tartottuk fenn és az áramerősség körülbelül 15 miferoamper/lmm2

volt. Egy további példánál a szigetelők egyike az előzőkben már ismertetett, lényegében alkáliamentes üveg volt, és a .bórszilikát üveget egy másik üveggel helyettesítettük. Ez az üveg ultraibolya sugarakat átbocsátó üveg, melynek vastagsága 0,.25 mm volt. Bármilyen polaritásiráinnyal kötést értünk el, a hőmérséklet körülbelül 600 C° volt, és a körülbelül 2 percig bekapcsolt feszültség 2 és 4 mikroamper/mm2 közötti nagyságú áramot eredményezett. Természetesen az előzőkben ismertetett példák csak a találmány megértésének elősegíté-5 sere szolgálnak és a találmány ezektől eltérő számos más változatban is alkalmazható. Bórszilikát üvegekre és kemény üvegekre vonatkozó különleges példákat említettünk. Más alaptestek, így kvarc és kerámiák is használ-10 hatók. Több réteget is leihet egymással összeerősíteni, amely esetben közbenső rétegül sziliciumszuboxidot vagy sziliciumnitrid anyagot alkalmazunk. Az ismertetett példák mellett a bórszilikát üveg különféle fémekkel, így alu-15 míniummal, nikkellel és arannyal is rétegezhető. A bórszilikát üveg rétegezhető nikkelt, krómot, alumíniumot és vasat tartalmazó ellenállásanyaggal is. 20 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szervetlen anyagú pl. sziliciumszuboxid, sziliciumnitrid, üveg, stb. szigetelőanyag, másik szervetlen anyagú szigetelőhöz, 25 pl. szilieiumszuboxidhoz, sziliciumnitridhez, üveghez stb. kötésére, azzal jellemezve, hogy a szigetelő anyagokat összekötendő felületükkel egymásra helyezzük, ezeket szoros érintkezésbe hozzuk, az anyagok elektromos vezetőképessé-30 gét az anyagoknak lágyuláspontjuk alatti, előnyösen 150 C° és 1200 C° közötti hőmérsékletre hevítésével növeljük, majd az egymásra helyezett szigetelő anyagokon az anyagra kapcsolt feszültség révén elektromos áram fceresz-35 tülvezetésével és elektrosztatikus erő keltésével az egymásra helyezett anyagokat tartósan összekötjük. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 40 szervetlen, ill. fém anyagú alaptestre szervetlen szigetelő, előnyösen SiO párologtatásával nyert sziliciumszuboxid vagy sziliciummitrid anyagból való vékony tapadó réteget viszünk fel és az első szigetelőt e réteggel kötjük össze. 1 rajz, 3 ábra KIVONAT Eljárás szigetelő rétegnek szigetelő réteggel való összekötésére (P. R. MALLORY AND CO. INC.) A találmány olyan eljárás, amely révén szigetelő lemezeket, rétegeket olyan bensőségesen lehet összeerősíteni, ami megfelel a például anyagmegömlesztés útján létrehozott kapcsolatnak. Előnyös tulajdonsága, hogy az összeerősítés után a lemezekben, rétegekben nem maradnak feszültségek és az előre meghatározott mérettűrések . pontosan betarthatók. Legfontosabb jellemzője, hogy a szigetelő anyagokat egymás mellé helyezzük, ezeket szoros érintkezésbe hozzuk, az anyagok elektromos vezetőképességét az anyagoknak lágyuláspontjuk alatti, előnyösen 150 C° és 1200 C° közötti hőmérsékletre hevítésével növeljük, az egymás mellé helyezett szigetelő anyagokon az anyagra kapcsolt feszültség révén elektromos áramot vezetünk keresztül és ezáltal elektrostatikus erőt keltünk, és az egymás mellé helyezett anyagokat szoros érintkezésbe egymáshoz vonzzuk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 7207180. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 4