159325. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és üzemeljárás a felületi öntözhés tökéletesítésére

159325 leírás). A vízvezető tömlőágakat T alakú ra­gasztott csatlakozásokkal ágaztatják le (1 055 277. lajstromszáimú NSZK szabadalmi leírás); ezek az elágazások azonban sem nem bonthatók, sem nem zárhatók le. Számos szer­kezet ismert végül a tömlőcsövek összekapcso­lására, valamint sérülésmentes szállításiára (261 287. és 264 897. lajstromszámú osztrák szabadalmi leírások). Míg tehát a tömlős vízvezetés a kisüzemi, kis területre kiterjedő esőztető öntözés esetében meglehetősen elterjedt, addig a nagytáblás, nagyüzemi felületi öntözés gépesített módsze­rekkel eddig megoldott nem volt. A találmány célja olyan felületi öntözőberendezés és üzem­eljárás kialakítása, amely alkalmas az állandó csatornahálózat egyik irányú csatornarendsze­rének hordozható, nagykeresztmetszetű, tömlős vízszállítással való helyettesítésére s ezáltal megszünteti az eddigi közepes méretű táblákra parcellázott öntözéses terület egyik irányú ha­tárolását. Ily módon válik lehetővé a felületi öntözés alatt álló terület gépesített, nagyüzemi talajmüvelése. A találmány tárgya berendezés és üzemeljá­rás a felületi öntözés tökéletesítésére. A talál­mány azon a felismerésen alapul, hogy az ide­iglenes csatornás felületi öntözés üzemi csator­nahálózatának állandó jellegű táblaellátó ön­töző csatornái, ideiglenes öntöző csatornái és adagoló árkai helyett akkor alkalmazhatunk hordozható tömlős vízszállítást, ha tömlősza­kaszokból, fő- és mellékágú elágazó esőidomok­kal összetoldott nagykeresztimetszétű főtömlő­vezetékhez ugyancsak tömlőszafeaszokból csa­toló-elemékkel összetoldott, nagyfceresztmetsze­tű melléktömlővezetéket és szabályozható ki­ömlőnyílású adagoló fejekkel ellátott vízada­goló tömlővezetéket csatlakoztatunk. A hordoz­ható főtömlővezetékek vízellátását az állandó táblacsatornákon 200—400 méterenként elhe­lyezett vízkivételi szerikezetek szolgáltatják. Az állandó táiblacsatornák egymástól való tá­volsága, vagyis az öntözőtelep szélessége 5 ez­relékes tereplejtésig 500 méter lehet, de na­gyobb lejtésnél, vagy teknő alakú terepfelszín esetén elérheti az 10O0 métert is. A főtömlő­vezeték hossza általában a főcsatornák távol­ságával, teknő alakú terület esetén annak felé­vel egyenlő. A melléktömlővezetékek hossza — attól függően, hogy telepítésük a főtömlőveze­ték egyik, vagy mindkét oldalán történik-e — a főtömlővezeték távolságával, vagy annak fe­lével egyenlő. A főtömlővezetékek telepítési távolsága (a hidránsok, illetve a szivattyúállá­sok távolsága) tehát a már említett 200—400 méter. A melléktömlővezetékek telepítési tá­volsága megegyezhet a főtömlővezeték elágazó­csatoló idomainak 40—50 méteres távolságával, de a terepviszonyoktól függően többszöröse is lehet, A tömlőszakaszoknak a csatoló-elemekhez való csatlakoztatására olyan tömlővég rögzítő 10 ' 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 szerkezetet alkalmazunk, amellyel a csatlakoz­tatás és a szétszerelés gyorsan végezhető és szi­várgásmentes csatlakozás érhető el. A találmány szerinti berendezés lényege te­hát, hogy a fővezetékek, ill, mellékvezetékek tömlőszaikaszait összekapcsoló, csőelzáró szer­kezetet tartalmazó szilárdfalú egyenes csatoló idomai, valamint fő- és mellékágú elágazó-csa­toló idomai, a csatoló idomok és a tömlőszaka­szok összekapcsolására szolgáló bilincses töm­lővégrögzítő szerkezete, végül a tömlő falá­nak nyílásaiban változtatható szabad kereszt­metszetű adagoló fejei vannak. A bilincses tömlővég-rögzítő szerkezetnek rögzített szorító­szalagjai, töimlővégkötő hevedere, ehhez moz­gathatóan csatlakozó hevedertartója, végül a tömlővégkötő heveder összehúzására szolgáló gyorskapcsolója van. A tömlő végein hasíté­kok és a visszaperemezétt tömlővégben rugal­mas, merevítő huzalgyűrű van. A találmány szerinti üzemeljárás lényege, hogy az állandó jellegű táblaellátó öntözőcsa­tornát, az ideiglenes öntözőcsatornát, az ada­goló árkot, vagy ezek közül egyeseket olyan tömlő szakaszokból és egyenes csatoló idomok­ból, vagy elágazó csatoló idomokból összeállí­tott tömlővezetékekkel helyettesítjük, amelyek tömlőszakaszai zártfalú tömlők, vagy vízadagoló, tömlők. Ez utóbbiak falában nyílások vannak és a nyílásokban adagoló fejék vannak el­helyezve. A folyamatos öntözés érdelkében a vízada­goló tömlőváltást, vagyis az öntözés helyének változtatását oly módon végezzük, hogy — az éppen öntözésit végző nyitott adagoló­fejes vízadagoló tömlőszakaszokban az öntö­zés befejezésekor az adagoló fejéket lezár­juk, de még azelőtt a megelőző vízadagoló tömlőszakasz adagoló fejéit megnyitva ez­zel a szakasszal megkezdjük az öntözést, vagy — az.éppen öntözést végző nyitott adagolófejes vízadagoló tömlőszakaszoknak az öntözés befejezésekor szükséges lezárását az elága­zócsatoló idomok elágazásának lezárásával végezzük, de még ezelőtt az ugyanahhoz a melláktömlővezetékhez tartozó másik víz­adagoló tömlőszakaszok vízadagolását ha­sonló módon megnyitjuk, vagy — az éppen öntözést végző vízadagoló tömlő­szakasznak az öntözés befejezésekor szüksé­ges lezárását a vízadagoló tömlőszakaszt tar­talmazó teljes melléktömlővezéték lezárásá­val eszközöljük, a főtömlővezeték megfelelő "' elágazó-csatoló idoma elágazásának lezárá­sával, de még ezelőtt ugyanahhoz a főtömlő­vezetékhez csatlakozó másik melléktömlő­vezetéket hasonlóképpen nyitjuk. A feles­legessé vált tömlőszakaszakat célszerűen a rendszer egy másik helyén tömlővezetékek kiépítésére használjuk. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom