159324. lajstromszámú szabadalom • Nagytáblás felületi öntözőtelep
,159324 rete a táblák méretéhez igazodott. A telep főcsatorna 3—4 tábla végét fogta át és így a * hosisza mintegy 1000 ni volt. A táblacsatornák hossza megegyezett a táblák hosszával. A következő rendű ideiglenes csatorna a táblákat 5 kereszt irányban -osztotta fel és az ideiglenes csatornák hossza a táblák szélességével volt egyenlő. Az összekötő árok szükség szerint 1—2 m hosszúságú lehetett, az osztóárok pedig 6—8 barázdát fogott át, és így hossza 4— io 6 m-nek felelt meg. Az öntözőelemek hosszát az ideiglenes csatornák távolsága határozta meg, amely távolság 4—5 %<nes lejtésnél 50— 100 m között váltakozott. 15 A táblák felületén a vízmozgást kétórányiján is gravitációsan biztosító öntözőteltepekkel szemben támasztott követelmények, mint pl. a táblák kétirányú és meghatározott méretű lejtése (4—5%o és 3—4%o), a vízedényeik magas 20 vezetése — maximálisain 15—20 ha-os táblák építését tették lehetővé. A bemutatott adatokból köveíkezik, hogy egy öntözőtelep nagysága 60—ISO ha-nyi területet foglalt magába. Ennél nagyobb felületi öntözőtelepek építése olyan 25 méretű földimunkával járt volna, amelyet a közepes nagyságú táblákból kiépített öntözőtelepekben rejlő műszaki és gazdaságossági lehetőségek már nem biztosítottak. SO A közepes nagyságú táblákból kiépített öntözőtelep fő vízedényének és a tábláik belső berendezéseinek üzemeltetésiét a táblák felületének fő- és oldalirányú lejtése tette lehetővé. A szakszerű üzemeltetéshez a vízkezelő 35 személyzetnek több éves helyi tapasztalatra és több éves helyi ismeretre volt szüksége. A gravitációs üzemelési formának ugyan számos előnye van, de a tisztán gravitációs üzemelési forrnia mégis háttéribe szorult, mert meghatá- 40 rozott terepviszonyokat igényel' és megvalósítása is költséges. Közepes nagyságú táblákkal tervezett öntözőtelapeket — amelyeknek üzemeltetése az öntözési munkaművelet minden művelet^elemériél (vízszállítás, vízszétosztás, 4g vízvezetés, illetve vízterielés) teljes egészében a terepviszonyok, illetve a gravitációs viszonyok függvénye — a technika, jelenlegi színvonalán ma már nem építenék. 50 A közepes nagyságú táblák belső vízedényei korábbam földmedrű létesítmények voltak. Ezek a földmedrű vízedények az előzőékben leírtak szerint hálózták be a területet. Későbben olyan próbálkozások is születettek, hogy a ,* vízvezet ő-terelő elemek előtti osztóérkot, öszszékötő árkot, esetleg még az ideigfewes csatornát is hordozható csövekkel vagy tömlőkkel helyettesítették. ~ 60 A fejlődésnek e szakaszában a közepes nagyságú táblákból kiépített felületi öntözőtelep félépítésé azonos maradt. Amikor az egyes földmedrű vízedényeiket az esőztető öntözéshez készült, kis átmérőjű csövekkel, vagy hajié- 65 kony tömlőkkel váltatták fel, az üzemelés lényegében továbbra is a korábbi alapelvekre épült. Ezek a próbálkozáaak az öntözőtelepek és a táblák belső berendezését tekintve nem képeztek egységes rendszert és az üzemeltetésükre sem alakult fci elfogadható megoldás. Ahhoz, hogy a felületi öntözés korszerűvé váljék, az öntözőtelepek felépítését és üzemeltetési rendjét alapvetően meg kéli változtatnunk. A változtatást az is indokolja, hogy az esőztető öntözés gépesítése az utóbbi időben gyorsan fejlődlik. Ennél az öntözés^ módnál a vízszállítást merev vagy félmerev vezetékekkel, a víznek a talarjira juttatását a különböző rendszerű szórófejekkel végzdk. Az esőztetés történhet azonban úgy is, hogy a tömlőcső falában nyilasakat képeznek és a nyomóvezetékből a víz sugár alakban lép ki anélkül, hogy a nyílások nagysága, illetve vízhozama egyenként szabályozható lenne (87149. és 9:2 735. lajstromszámú magyar szabadalmi leírás). A vízvezető tömlőkét T alakú ragasztott csatlakozásokkal ágaztatják le (1 055 277. lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás); ezek az elágazások azonban sem nem bonthatók, sem nem zárhatók. A leágaztatott csőszakaszok tömlők vagy flexibilis csövek (1 212 343. lajstromszámú NSZK és 58 631. lajstromszámú NDK szabadalmi leírások). Az esőztető öntözés körében többféle hordozható tömlős öntözőberendezést gyártanak. A berendezések félig merev, kis átmérőjű, nagy nyomásom üzemelő tömlővezetakkel készülnek speciálisan az esőztető öntözéshez. Ezek a berendezések a felületi öntözésnél szükséges nagy vízhozamú olcsó vízszállításra nem alfcalma*sak. A találmány célja, olyan felületi öintözőtelep kidolgozása, amely alkalmas arra, hogy —• egy (kivételesen több, de összedolgozó) vízkivételi művel rendelkező, egységes vízhálózattal ellátott, több száz, illetve 1000 ha nagyságrendű, öntözéses gazdálkodással hasznosított, összefüggő területen — nagytáblás nagyüzemi felületi öntözést tegyen lehetővé. A felületi öntözés a fogalom pontosabb értelmében az öritözőelamekben való vízkiadagolást, az öntözőelemekben való gravitációs víztovábbítást és a vízelnyelést jelenti. Ilyen értelmezés mellett a felüléti öntözőtelep tábláit úgy alakíthatjuk ki, hogy gravitációs vízmozgatás csak az öntözőelemék irányában legyen. Az öntözőelemek irányéra merőleges irányban a terep természetes állapotában maradhat, a vizet motoros vízszállító gép továbbítja. Az alapelvek ismeretében a létesítés a táblák gondos kijelölésiével kezdődik. Az öntözött tábla az öntözőgazdaság legkisebb üzemeltetési egysége, amelyen azonos agrotechnikát, azonos vízgazdálkodási, illetve öntözési módszert alkalmaznak. Az öntözőtáblák kijelölése 2
